Az emlő váladékozása

Ezen állapotokban elsődleges szerepe az úgynevezett „szoptatóhormonnak", a prolaktinnak van. Ez a hormon az agyalapi mirigyben termelődik, és szintje a terhesség során fokozatosan emelkedik, illetve a szoptatás alatt is tartósan magas marad. A prolaktin nélkülözhetetlen a tejelválasztás megindításához és fenntartásához. A szoptatás során az idegeken keresztül valósul meg a hormon kiáramlása.

Amennyiben a szoptatás befejeződött, a terhesség és a szülés alatt megemelkedett prolaktinszint a vérben néhány hónap múlva válik normálissá. Nőkben a vérben levő szintje magasabb, mint férfiakban, mégpedig a magasabb ösztrogénszint miatt. Ugyanígy, a menstruáció befejeztével, az ösztrogénszint csökkenésével a prolaktin szintje is csökken.

Normális állapotokban is

Létezik azért néhány olyan állapot, amely „normálisan" is megemelheti a szoptatóhormon szintjét, így például az alvás (legalább 4 óra), a stressz, az alacsony vércukorszint, a menstruációs ciklus luteális (peteérés utáni) fázisa, a mellbimbó-stimuláció, a szexuális aktivitás, és a szülés körüli időszak.

Ezek az állapotok természetesen általában nem járnak együtt az emlő váladékozásával (kivéve a csecsemőknél, akikben előfordulhat az anyai hormonok hatására), és jó szabályozó hatást tükröznek. Vannak azonban kórállapotok és bizonyos gyógyszerek, melyek már nemcsak, hogy megemelik a szoptatóhormon szintjét, de az emlők tejváladékozását is okozzák.

Alapos ellenőrzés

A leggyakoribb elváltozás, mely a jelenséget létrehozza, az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (ez lehet pici és nagyobb is, orvosi szaknyelven szólva mikroadenoma, makroadenoma), mely speciálisan prolaktinhormont termel. Ha az agyalapi mirigyben levő jóindulatú daganat nem termel hormont, akkor is okozhatja a tüneteket, a daganat által létrejött nyomási tünetek révén.

A kivizsgálás során (mely részletes hormonvizsgálatokat jelent), keresni kell még a petefészek sokcisztás elváltozását is (policisztás ovárium szindróma), a pajzsmirigyműködés csökkenését (hipotireózist), krónikus veseelégtelenséget is vagy májcirrózist stb. A hormonális kivizsgálás során (melyet célszerű endokrinológiai rendelésen elvégezni) „rutin" vérvizsgálatot (vérkép, vérzsírok, májfunkciók, vesefunkciók stb.), valamint részletes hormonvizsgálatokat végeznek, továbbá petefészek- és pajzsmirigy-ultrahang is szükségessé válhat.

Amennyiben az agyalapi mirigy elváltozására van gyanú, akkor ezen terület MRI(mágneses rezonancia) vizsgálatára is szükség lehet. Ez hasonló, mint a CT (komputertomográf), de nem jár sugárterheléssel. Ekkor még szemészeti vizsgálat is javasolt. Az MRI és a szemészet amiatt fontos, mert az agyalapi mirigy daganatai jelentősen megnőhetnek, s ezzel a látóideget tartósan nyomva, akár vakságot is okozhatnak – ennek a kórképnek első, és sokszor egyetlen tünete az emlő(k) váladékozása lehet.

Ossza meg:

Kövessen minket: