2017. Augusztus 19. szombat
Súlyos következmények -  Csökkentsük a kockázati tényezőket! -  Gyógynövények a magas vérnyomás ellen
Vérnyomásunk nem állandó, alvás közben vagy reggel általában alacsonyabb, intenzív fizikai munkavégzéskor és érzelmi stressz esetén viszont megemelkedik. Az ilyen jellegű ingadozás természetes jelenség, egészséges embernél percek alatt visszaáll az eredeti értékre. Kórosan magas vérnyomásról csak akkor beszélünk, ha az az optimális értéknél tartósan magasabbnak mutatkozik.

Szívünk percenként 72-szer húzódik össze, illetve ernyed el, minden egyes alkalommal 80 ml vért préselve az erekbe. Vérnyomásnak azt a nyomóerőt nevezzük, amelyet a szív által pumpált vér az érfalra gyakorol. Méréskor mindig két értékkel találkozunk, melyeket higanymilliméterben (Hgmm) szokás megadni: a felső (szisztolés) az összehúzódáskor, az alsó (diasztolés) pedig az elernyedéskor mért nyomás. Az optimális vérnyomás attól is függ, hogy milyen körülmények között mérik. A betegek többsége az orvosnál az átlagosnál izgatottabb, ennek megfelelően a vérnyomása is magasabb. A Magyar Hypertonia Társaság meghatározása szerint az optimális vérnyomás otthon mért értéke kisebb, mint 120/80 Hgmm. Magasvérnyomás-betegségről, hipertóniáról akkor van szó, ha a többszöri (legalább egy hetes időközzel történő) rendelői mérés alkalmával kapott értékek átlaga legalább 140/90, otthoni mérés esetében pedig 134/84 Hgmm.

magas vérnyomás

Súlyos következmények

Ha a szív annak befogadóképességénél több vért pumpál az érbe, megemelkedik a vérnyomás felső értéke. Az alsó érték emelkedése annak következménye, hogy az érbe jutott vér nem tud eljutni a hajszálerekbe, feltorlódik és növeli az éren belüli nyomást. E két tényező gyakori együttes előfordulásának hátterében számos kiváltó ok áll, többek között veseproblémák, az aorta eltérése, a veséhez vezető artéria szűkülete, hormonális betegségek, vegetatív idegrendszeri problémák, kémiai hatások (gyógyszerek, alkohol, dohányzás) vagy helytelen étkezési szokások.

A magas vérnyomás előfordulásának esélye az évek múlásával egyre nagyobb, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy fiatal, sőt gyermekkorban ne fordulna elő. Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy gyakran évekig tünet- és panaszmentesen zajlik, ezért is nevezik néma gyilkosnak. Azon túl, hogy önálló betegségnek tekinthető, a legnagyobb veszélye mégis következményeiben, a későbbi szövődményeiben rejlik.

A tartósan magas vérnyomás a szívnek több munkát ad, károsítja az érfalakat, melynek következménye az érelmeszesedés. A legfontosabb halálokok a szív- és érrendszeri betegségek (a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a szív koszorúereinek betegségei; az agyvérzés) hátterében, mint fő kiváltó tényező a magas vérnyomás áll. Fontos, meghatározó szerepet játszik a keringési elégtelenség kialakulásában, a szív ritmuszavarainak fellépésében és a hirtelen halál bekövetkeztében is. Sokan kizárólagosan a magas vérnyomásnak „köszönhetik” a maradandó látásromlásukat, keringési okokból amputálandó alsó végtagjukat vagy bénulással, sokszor maradandó beszédképtelenséggel járó agyi károsodásukat.

Csökkentsük a kockázati tényezőket!

A legfőbb kockázati tényezők a magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, az örökletes tényezők, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, az alkohol, az elhízás és a stressz.

A helytelen táplálkozás és a fizikai aktivitás hiányának következménye a magas koleszterinszint, de ez függ örökletes tényezőktől is. Ugyanez az oka az elhízásnak is, és a stressz mindezt csak tetézi. A helytelen táplálkozás fogalmába pedig beletartozik a túlzott sófogyasztás is. Mindebből kitűnik, hogy a kockázati tényezők olyan ördögi kört alkotnak, melyből ugyan nehéz kiszállni, de nem lehetetlen. A legegyszerűbbnek azért mégis a megelőzés tűnik.

Magas koleszterinszint

A koleszterin természetes kémiai anyaga szervezetünknek. Ismeretes, hogy jó (HDL) és rossz (LDL) koleszterin van, probléma abból adódik, ha ez utóbbiból van több a vérben. A rossz koleszterin ugyanis hajlamos hozzátapadni az erek falához, így csökkenti a verőerek keresztmetszetét, emeli a vérnyomást és akadályozza a szövetek vérellátását. A magas koleszterinszintért három dolgot tehetünk felelőssé: az öröklött hajlamot, a helytelen táplálkozást és a mozgásszegény életmódot.

A génjeinken nem nagyon tudunk változtatni, de azért már sokat tehetünk, hogy a hajlam ne váljon betegséggé. Többek között a megfelelő étkezéssel és rendszeres testedzéssel.

A koleszterinszint alakulását kb. 30%-ban az étrend, azon belül is leginkább a telített zsírok fogyasztása határozza meg, ezért ezekből – vörös húsokból, vaj, zsíros tejtermékek, stb. – fogyasszunk minél kevesebbet. A húsnál sokkal egészségesebbek ebből a szempontból a sok telítetlen zsírsavat tartalmazó tenger gyümölcsei, a halak, a garnélarák, vagy a kagylók, de ajánlhatók az édesvízi halak is. Gyakorlatilag nincs koleszterin és nincs telített zsírsav a legtöbb növényi táplálékban.

Az ártalmas koleszterin tehát a vérben keringve lerakódik az erek falára. Ez azonban nem történik meg, ha rendszeres testmozgást végzünk, mert ilyenkor a szervezet elégeti a zsírt, a koleszterin pedig nem marad az erekben. Heti kétszer-háromszor végzett testedzéssel már rengeteget teszünk a koleszterinszint, s így a magas vérnyomás megelőzése, ill. csökkentése érdekében. Az érrendszernek az a testedzés használ, ami alaposan megdolgoztatja a szívet, kifáraszt, viszont nem okoz légszomjat. Erre a legalkalmasabbnak az ún. aerob mozgások bizonyulnak, olyanok, melyek a lábizmokat dolgoztatják meg, ugyanis a szívet ezek pörgetik fel a legkönnyebben.

A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás számos egyéb negatív következménye mellett az érrendszerre gyakorolt káros hatása is kétségtelen. Az alkoholisták és a dohányosok körében sokkal gyakrabban fordulnak elő az érrendszeri betegségek és a szívinfarktus. A dohányzás jelentősen növeli a vér koleszterinszintjét, napi egy pohár vörösbor viszont csökkenti. Ugyanakkor valószínűleg hiába próbáljuk ezzel kúrálni magunkat, ha közben nem mozgunk eleget és egészségtelenül étkezünk.

Elhízás

A túlsúlyosakban kétszer gyakoribb a magas vérnyomás, mint a normál testsúlyú egyénekben. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknél ez a túlsúly a csípőre, illetve a hasra rakódik. A testsúly csökkentése önmagában is a leghatékonyabb módja a vérnyomáscsökkentésnek. Gyakori, hogy az enyhe, mérsékelt hipertóniában szenvedő betegek vérnyomása gyógyszer nélkül is rendeződik a testsúlycsökkenésnek köszönhetően, vagy jelentősen csökkenthető a gyógyszer mennyisége.

Magas vérnyomás

Sófogyasztás

Szervezetünkben a só egyik alkotóeleme, a nátriumion körül a víz burkot képez (ezért szomjazunk meg sós ételek fogyasztása után), és ez növeli a vér térfogatát, ami nagyobb nyomással jár együtt. Az emberi szervezet számára naponta 0,5-1g sóbevitel bőven elegendő lenne, ezzel szemben ennek általában többszörösét fogyasztjuk. A hipertónia enyhébb eseteiben csupán az elfogyasztott só mennyiségének csökkentésével látványos eredmény érhető el. Ha csökkenteni szeretnénk sófogyasztásunkat iktassuk ki étrendünkből a chipszeket és egyéb sós rágcsákat, de figyelembe kell vennünk, hogy jelentős mennyiségű sót tartalmaznak a füstölt élelmiszerek, a leveskockák, levesporok, a konzervek és más készételek, illetve sok sajtféleség is. Használjunk csökkentett nátriumtatalmú sót, növényi vagy tengeri sót.

Stressz

A túlpörgetett, stresszel teli hétköznapok sem kedveznek vérnyomásunknak, ezért helyesen tesszük, ha időt szakítunk a kikapcsolódásra, az aktív pihenésre. Nagyon hasznos, ha elsajátítunk valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát, fejlesztjük a „lelki küzdőképességünket”. Megfigyelések szerint a magas vérnyomás hátterében olyan helytelen megküzdési stratégiák és viselkedések állnak, mint a negatív reakció a stresszes helyzetekre, vagy az érzelmek inadekvát kifejezése. Az a tény, hogy ezeket szüleinktől tanuljuk, arra enged következtetni, hogy a családi halmozódás mögött ilyen tanulási mechanizmusok is állhatnak

Gyógynövények a magas vérnyomás ellen

Fehér fagyöngy

A fehér fagyöngy leveleit és hajtásait orvosi célokra mindenekelőtt vérnyomáscsökkentő hatása miatt alkalmazzák. A fagyöngy jó szolgálatot tehet például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban, nyugtató hatású gyógynövényekkel együtt pedig ideges szívpanaszok esetén várhatunk jó eredményt a növénytől.

Fokhagyma

Az átható szagú növény egyik leghatékonyabb szerünk az érelmeszesedés megelőzésére. Az ételeikben sok fokhagymát használó olaszoknál és spanyoloknál e betegség előfordulási gyakorisága jóval alacsonyabb is mint nálunk. Közismert értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is, mely főleg a szem, a láb, és az agy szűkült erein, az úgynevezett perifériás – szívtől távol eső – ereken érvényesül.

A fokhagyma egyes összetevői révén lassítja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul a szívizom vérellátottsága, tápláltsága, nő a szív teljesítőképessége. Mivel a különböző hőkezelési eljárások – sütés, főzés – rontják e sokoldalú és hatékony növény hatásosságát, a szakemberek nyersen ajánlják fogyasztásra a fokhagymát. Akit az átható illat netán zavarna, folyamodhat olyan fokhagymakészítményekhez melyek hatása nem különbözik a hagyományos fokhagymáétól.

Galagonya

A galagonya hatóanyagait a növény leveleiből, virágaiból, illetve piros bogyó terméséből vonják ki, olykor egyszerre mindháromból. Mindenekelőtt anginás mellkasi fájdalmak megszüntetésére, magas vérnyomás csökkentésére, szívbetegségben szenvedőknél a szívösszehúzódások hatékonyabbá tételére, illetve szívritmuszavarok (főként az extraszisztolé és a szapora szívverés) megszüntetésére használják.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés