2017. Április 28. péntek
Mi okozza? -  Hogyan terjed a fertőzés? -  Állandó veszélyben -  Százmilliók világszerte -  A fertőzés következményei -  Hosszadalmas kezelés -  A megelőzés érdekében
Bár a májgyulladás kellő körültekintéssel legtöbbször megelőzhető, egyes változatai ellen védőoltás is létezik, mégis világszerte az egyik legveszedelmesebb, nem könnyen gyógyítható, és számos formájában igen hosszadalmas lefolyású betegség. Többféle, különböző súlyosságú változata ismeretes, ezeket betűjelekkel különítik el egymástól. A leghosszabb lappangási idejű közülük a B-vírus okozta fertőzés.

Az első, nagy valószínűséggel a hepatitis B kórokozója (HBV) által előidézett tömeges megbetegedésről 1883-ban Lürman számolt be; a betegségek a brémai hajógyárban alakultak ki, az emberi nyirokból származó, himlő elleni védőoltás alkalmazását követően. Az úgynevezett "szérumhepatitis" jelentősége a XX. század első felében, a vérbaj injekciós kezelése során használt tűk és fecskendők elterjedését követően nőtt meg.

Hepatitis B vírus

A HBV okozta megbetegedések gyakorisága a 60-as években kezdett emelkedni, a "szabadabb" életstílus meghonosodása következtében. Mind a védekezés nélküli szexuális kapcsolat (legyen az homo- vagy heteroszexuális), mind az intravénás kábítószerek gyakoribb alkalmazása jelentős szerepet töltöttek be a HBV szóródásában. Egyesek a 70-es, 80-as HBV-járvány "visszhangjának" tartják a hasonlóan terjedő AIDS-vírus okozta járványt. Először a 60-as évek közepén honosodott meg a vírus vérből történő kimutatására szolgáló laboratóriumi módszer; aktív védőoltás 1981 óta elérhető.

Mi okozza?

A kórokozó egy 42 nanométer (1 nanométer=109 méter) átmérőjű vírus, melynek örökítő anyaga a dezoxiribonukleinsav. Szaporodása bármely más víruséhoz hasonlóan kizárólag sejten belül történik, ez főleg a máj, kisebb mértékben a csontvelői sejtekben, a fehér vérsejtekben, lépben, vesében és az érfal sejtjeiben megy végbe.

Hogyan terjed a fertőzés?

A vírus erős fertőzőképességét (az AIDS kórokozójánál sokszorta virulensebb) a fertőzött egyén vérében lévő vírusrészecskék rendkívül nagy száma (1010/ml) magyarázza.

Más személyre a vírus többféleképpen is átvihető:
♦ fertőzött ember vérének átömlesztésével (nálunk ma már ez gyakorlatilag nem fordulhat elő, mert a donorokat szűrik HBV jelenlétére, így a fertőzött már eleve vért sem adhat, továbbá a vérkészítmények feldolgozása során olyan eljárásokat alkalmaznak, melyek a vérben esetleg előforduló vírust is elpusztítják);
♦ nem kellően sterilizált orvosi műszerekkel, tűkkel, fecskendőkkel (ritka, kivéve az intravénás kábítószer-élvezők körében);
♦ nemi úton (a nemi szerveken létrejövő láthatatlan sérülések elegendő behatolási kaput jelentenek a fertőzés bekövetkeztéhez); továbbá
♦ a fertőzött anya is átadhatja a fertőzést a születendő gyermekének, akiben (megfelelő védőoltás hiányában) igen súlyos, többnyire idült fertőzés alakul ki.

Állandó veszélyben

A fentiek alapján fokozottan veszélyeztetettek a következők:
♦ olyan betegségben szenvedők, akiknél gyakran válik szükségessé vér- vagy vérkészítmények adása;
♦ egészségügyi dolgozók (orvosok, főleg sebészek, fogorvosok, kórboncnokok; azonkívül nővérek, műveseállomások, laboratóriumok, vérbankok dolgozói fertőzött tűvel megszúrhatják magukat);
♦ akupunktúra, tetoválás, manikűrpedikűr (nem kellően sterilizált eszközök ismételt felhasználása esetén);
♦ intravénás kábítószer-élvezők;
♦ homoszexuálisok, prostituáltakkal kapcsolatot létesítők, szexuális partnereiket kellő körültekintés nélkül kiválasztó, gyakran és felelőtlenül cserélgető személyek (ide értendők azok, akik a nagy átfertőzöttségű országokban, pl. Távol-Keleten, Közép-Afrikában szexuális szolgáltatásokat vesznek igénybe);
♦ fertőzött személyek közvetlen családtagjai, de nem hétköznapi kapcsolat során, hanem akkor, ha vér útján (pl. közös borotva) vagy nemi úton (házastársi kapcsolat) érintkeznek a fertőzöttel.

Százmilliók világszerte

Világszerte százmillióan hordozzák a hepatitis B-vírusát, köztük sokan a fertőzéssel születnek, vagy gyermekkorukban fertőződnek meg, és nem mindegyikük éri meg a felnőttkort. A vírus okozta betegség (májzsugor vagy májrák) következtében évente kb. egymillió ember hal meg. Egyes becslések szerint Magyarországon akár ugyanekkorára tehető azok száma, akik életük során már átestek a fertőzésen – sokan úgy, hogy ennek tudatában sem voltak. A rendelkezésre álló adatok szerint évente mindössze néhány száz új esetet regisztrálnak, ami az 1999-ben kötelezővé tett védőoltásnak köszönhető.

A májgyulladás (orvosi nevén hepatitis) különböző kórokok által kiváltott megbetegedés, melyet a májsejtek pusztulása és az ebből adódó májműködési zavar jellemez. Létfontosságú szervünk a máj, károsodása ezért súlyos betegséget, néha halált okoz.

A fertőzés következményei

A HBV-fertőzés következményei a következők lehetnek:

Heveny májgyulladás

A felnőttkori fertőzéseknek csak 30-40%-ában alakul ki, de gyógyulása általában elhúzódóbb, mint a széklet útján terjedő, a "piszkos kéz betegségének" nevezett, hepatitis A-vírus okozta fertőzésé. Ugyanakkor az esetek 1%-ában a betegség lefolyása során májelégtelenség, májkóma alakulhat ki, mely különböző szövődményekhez és végső soron halálhoz is vezethet. A heveny májelégtelenséggel járó B-vírus hepatitis esetén az idejében végzett májátültetés ma már az esetek többségében gyógyulást eredményez.

Hordozó állapot

Amikor a gyulladás megszűnt, de a vírus a szervezetből nem ürült ki, hanem a májsejtek magjában tovább él, az érintett személy vírushordozóvá válik.

Idült májgyulladás

Az esetek 10%-ában alakul ki; kezelés nélkül 5-10 év alatt májzsugorhoz vezethet, de szerencsés esetekben a vírus szaporodása magától is megszűnik, és a gyulladásos jelek is eltűnnek a májszövetből. Gyermekekben azonban akár az esetek 90%-ában is idült gyulladás alakulhat ki.

Májzsugor

Ez már a fent említett idült májgyulladás végstádiuma.

Rosszindulatú daganat

B-vírus okozta májzsugor talaján jóval gyakrabban alakul ki a máj rosszindulatú daganatos megbetegedése – az előfordulás veszélye 20-40 év hordozó állapot után emelkedik jelentősen.

Hosszadalmas kezelés

Heveny májgyulladás esetén a megfelelő ideig tartó ágynyugalom, vitaminok adása, kalóriadús étkezés jelentik a kezelés legfőbb pontjait. A heveny szak többnyire néhány hét alatt teljesen meggyógyul. Májelégtelenség-májkóma kialakulásakor többnyire csak a sürgős májátültetés vezethet gyógyuláshoz. Az esetek kb. 10%-ában a gyulladás 6 hónap alatt sem szűnik meg teljesen (ez a laboratóriumi vizsgálatok megfelelő időközönként történő ismétlésével követhető), hanem idültté válik. Ekkor a máj szövettani vizsgálatával el lehet dönteni, hogy a gyulladás azonnali kezelést igényel-e vagy sem.

Az idült májgyulladás kezelésére különböző sikerrel alkalmaztak vírusellenes szereket, de általában nem lehetett velük tartós eredményt elérni. Mellettük az immár több éves klinikai tapasztalat alapján bizonyítottan eredményesnek mondott interferonkészítmények a betegek mintegy 40%-ában vezethetnek gyógyuláshoz.

A HBV-fertőzés okozta végstádiumú májzsugor gyógyításának egyedüli módja a májátültetés. Nagy gond viszont az átültetett máj újbóli megfertőződése a szervezetben megbújt B-vírussal. A májrák sebészi kezelést igényel, egyes eseteiben a májátültetés is szóba jön.

A megelőzés érdekében

Kerülni kell a fertőzés szempontjából fokozott kockázatot jelentő élethelyzeteket, illetve megfelelő óvintézkedéseket kell tenni ezek elkerülésére (pl. egészségügyi dolgozók gumikesztyű-használata vérrel való manipulációk során, alkalmi szexuális kapcsolatban az óvszer használata stb.). Ma már a HBV okozta hepatitis és ennek szövődményei védőoltással is megelőzhetők. Aktív és passzív védettség kialakítására egyaránt lehetőség van.

Tekintettel a magyar népesség alacsony átfertőzöttségére, nem szükséges a lakosság teljes körű vakcinációja. Kívánatos lenne azonban a fertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportok védőoltása. Indokolt lehet a felsoroltak mellett az aktív nemi életet elkezdők beoltása, aminek nyomán a fertőzés ellen védő ellenanyag alakul ki a szervezetben. A védőoltás 3 injekció beadásából áll, a 0., 1. és 6. hónapban. A védettséget jelentő ellenanyagszint általában már a második, de esetenként csak a harmadik oltás után alakul ki. Évek múltán (kb. 5 év) az ellenanyagszint a még védettséget jelentő érték alá csökkenhet, ekkor emlékeztető oltás válhat indokolttá.

Azok, akik bizonyítottan HBV-hordozó beteggel kerültek olyan kapcsolatba, amelynek során a vírus átvihető (vér, nemi váladékok), aktív és passzív védőoltásban részesítendők. Ez utóbbi esetben nem várhatunk arra, hogy majd a szervezet ellenanyagot hoz létre, hanem az azonnali védettség biztosításához kész ellenanyagot kell oltás formájában a vérbe juttatni.

Hasonlóképpen aktív és passzív védőoltásban kell részesíteni megszületésük után a B-vírust hordozó anyák gyermekeit.


Szerző: Dr. Szilágyi Tibor

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés