2017. Október 23. hétfő
Miért nem pusztítja el a ráksejteket az immunrendszer? -  Az immunterápia
A szív- és érrendszeri megbetegedések mellett hazánkban a leggyakoribb halálokot a rák jelenti. Számos egyéb fontos tényező mellett a daganatos megbetegedések létrejöttében jelentős az immunrendszer szerepe, illetve veleszületett vagy szerzett rendellenességéből adódó immunhiányos állapota. Az immunrendszer a rák kezelésében is kiemelt szerepet kaphat: az immunterápia a szervezet saját védekezőképességét felerősítve száll harcba a betegség ellen.

Az emberi szervezet immunrendszerét a nyirokszervekben, így a nyirokcsomókban, lépben, bélnyálkahártyában és a bőrben található immunsejtek összessége képezi. Az immunválaszért felelős limfoid sejtek és a falósejtek képesek a szervezet saját és nem saját anyagának (antigén) megkülönböztetésére, és az általuk kiváltott immunreakciókkal az egyénre jellemző antigénstruktúra védelmére. Ezen limfoid sejteket közvetlenül a daganatszövetben is ki lehet mutatni és kísérletek bizonyítják, hogy az immunrendszer képes megakadályozni távoli daganatáttétek kialakulását.

immunterápia, rák

A daganatsejtek gyakran speciális fehérjéket, úgynevezett tumorspecifikus antigéneket tartalmaznak, amelyek immunválaszt váltanak ki. Szervezetünkben ezekre az antigénekre általában nem, vagy csak igen kismértékben jelentkezik immunválasz. Az egyes daganatokra jellemző fehérjéket ( tumor markereket) viszont laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet mutatni, így bizonyos daganatok jelenlétére, vagy az alkalmazott daganatellenes kezelés hatékonyságára már egyszerű vérvizsgálat útján lehet következtetni.

Miért nem pusztítja el a ráksejteket az immunrendszer?

Feltételezhető, hogy a daganatsejteken nincs jelen mindig az antigén fehérje, így az immunrendszer nem tudja felismerni a daganatsejtet. Előfordulhat genetikai hiba is az immunrendszerben. Lehet, hogy bizonyos esetekben a daganatsejtek ellenállóak az immunrendszer támadásával szemben, vagy éppen a daganat termel ellenanyagot az immunrendszer bénítására. Az sem kizárt, hogy a daganatsejtek szaporodása és egyben a daganatszövet növekedése nagyobb, mint az ellene védekező immunrendszer kapacitása.

Régóta ismert, hogy különféle immun-rendellenességek előfordulása mellett megnő a daganatos megbetegedések száma. A veleszületett immunhiányos kórképek mellett egyre többet találkozunk az ún. szerzett immunhiányos állapotokkal, amelyekben ugyanúgy megnő a gyakorisága a daganatos megbetegedéseknek. Az immunhiányos állapotokban elsősorban a májrák kialakulása, valamint a különféle bőrdaganatoknak vagy magának az immunrendszerhez tartozó fehérvérsejteknek, a daganatos burjánzása (leukémia) a leggyakoribb.

Szerzett immunhiányos állapotot okozhatnak szervátültetések után a kilökődés megelőzése céljából alkalmazott, immunitást gátló gyógyszerek, de ugyanúgy az immunrendszer sérülését eredményezhetik a különféle krónikus gyulladásos megbetegedések is. Az utóbbi évtizedben a HIV-fertőzés okozta immunkárosodott betegeknél halmozottan jelentkező rákos megbetegedések hívták fel a figyelmet a rák és az immunrendszer kapcsolatára.

Az immunterápia

A daganatos megbetegedések gyógyításában már jelentős eredményeket lehet elérni az immunterápia segítségével. A szervezet védekezőképessége általában gyengén reagál a daganatsejtekre, ezért az immunterápia lényege, hogy ezt a gyenge reakciót valamilyen módon felerősítse. Egyes daganatok kialakulásában különféle vírusfertőzéseknek is szerepe lehet. Az ún. aktív immunizálás során a megfelelő védőoltás (vakcina) beadása révén a szervezet immunrendszerét az adott vírussal szemben ellenanyag (antitest) termelésére késztetjük. Ezzel nemcsak a vírusfertőzést előzhetjük meg, hanem a vírus által provokált daganatos megbetegedés kialakulását is.

A hepatitis B-vírussal fertőzött egyénekben krónikus májgyulladás mellett gyakoribb a máj daganatos megbetegedésének az előfordulása is. Felfigyeltek arra, hogy bizonyos vírusok (vakcinavírus, influenzavírus, parainfluenzavírus) az állati daganatsejtekbe oltva a daganatszövet pusztulását eredményezik. A daganatszövetbe juttatott vírusok feltehetően közvetlenül beindítják a daganatsejtek önmegsemmisülését (programozott sejthalál), vagy esetleg egyéb ismeretlen biológiai mechanizmus útján eredményezik a daganatsejtek pusztulását. Ennek a módszernek az alkalmazásával már eredményeket értek el elsősorban bőrrákban szenvedő betegek kezelésében.

Az immunterápia másik formája az ún. passzív immunizáció, aminek lényege az immunrendszer erősítése, immunválasz kiváltása. Ehhez olyan, mesterségesen előállított anyagokat, antitesteket juttatnak a szervezetbe, melyek az immunvédekezésben normálisan is részt vesznek. Sikerrel alkalmazzák bizonyos non-Hodgkin limfómák, vagy az ún. HER-2 emlőrák esetében.

A rák sebészeti, vagy sugárterápiáját gyakran az immunrendszert erősítő gyógyszerek adásával egészítik ki. Az orvostudomány és ezen belül az immunológia rohamos fejlődése egyre jobban elősegíti a daganatos megbetegedések kialakulásának megértését és hatékonyabb kezelését. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy egészséges táplálkozással és életmóddal a daganatos megbetegedések egyharmada megelőzhető, és időben történő felismeréssel több mint kétharmada gyógyítható.


Szerző: Dr. Fűtő László

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés