2014. November 25. kedd
Röviden a betegségről -  Védőoltással megelőzni -  Fontos tennivaló

Néhány évtizede még százszámra okozott haláleseteket a tetanusz, a kötelező oltások nyomán azonban a lakosság jelentős részét már sokkal kevésbé fenyegeti a merevgörcs okozta veszély. Mivel az 1941 előtt született személyeket nem immunizálták általánosan, továbbá a védettség nem feltétlenül tart élethossziglan, mindenképpen érdemes odafigyelni még az apróbb sérülésekre is.


Néhány évtizede még százszámra okozott haláleseteket a tetanusz, a kötelező oltások nyomán azonban a lakosság jelentős részét már sokkal kevésbé fenyegeti a merevgörcs okozta veszély. Mivel a védettség nem feltétlenül tart élethossziglan, mindenképpen érdemes odafigyelni még az apróbb sérülésekre is.

tetanusz

A tetanusz olyan sebfertőzés, mely a világ minden részén előfordul, de különösen gyakori és jelentős halálozással jár a fejlődő, döntően mezőgazdasági jellegű országokban. Foglalkozási megbetegedés jellegét alátámasztja az a tény is, hogy zömében július-augusztus folyamán találkozunk vele. Nem megfelelő higiéniás viszonyok között levezetett szülés esetén a köldökzsinór átvágása során az újszülött fertőződhet. Fertőzésveszélyesek még a fentieken kívül a következők: mély és szennyeződött sebek, nem steril injekció, műtétek, tetoválás, füllyukasztás, idült fekélyek, méhfertőzés szülés vagy vetélés után.

Hazánkban a betegség bejelentése 1950 óta kötelező. Kezdetben kb. 500 előfordulásról számoltak be, évente átlagosan 200 halálesettel. A védőoltás mind szélesebb körben való terjedése óta (az 1940. december 31-e után születettek már részesültek benne) az esetszám jelentősen csökkent. 1994-ben például mindössze 17 esetet jelentettek, közülük 14 hatvan esztendőn felüli volt, negyven év alattiakban pedig egyáltalán nem fordult elő.

Röviden a betegségről

A tetanusz kórokozója egy baktérium, amelynek hordozói háziállatok, főleg a ló. Ezeknek a tápcsatornájában él a baktérium anélkül, hogy betegséget okozna. Spórás változata a környezeti tényezőkkel szemben rendkívül ellenálló, a talajban hosszú ideig fertőzőképes marad. A mezőn végzett munka során szerzett bőrsérülésen keresztül a kórokozó bekerül a szervezetbe.

A betegség tüneteit a kórokozó által termelt mérgező anyagok, főleg a tetanospazmin nevű idegméreg okozza: az idegimpulzusok továbbításában szerepet játszó anyag felszabadulásával heves és tartós izomgörcsöt vált ki. Először a rágóizmokat, a nyelőcsövet, a nyak és a hát izmai érinteti a görcs, ezt a légzőizmok bénulása követheti, mely halálos kimenetelű. Hogy a betegség mennyire súlyos, az a szervezetbe jutott baktériumok, illetve méreganyag mennyiségétől függ. Átvészelése maradandó védettséget nem hagy maga után.

Védőoltással megelőzni

Mivel a betegség rendkívül veszélyes, döntő szerepe van a megelőzésnek. Oltóanyaga úgynevezett kombinált védőoltás formájában használatos, melyet a diftéria (torokgyík) és a pertussis (szamárköhögés) elleni védettséget biztosító vakcinával együtt adnak be (DTP, illetve dTap). Az oltóanyagban a merevgörcs elleni összetevő a baktérium által termelt méreganyag úgynevezett toxinja, amely formalin hatására inaktiválódott, de a szervezetben védettséget vált ki.

Magyarországon a DTP és dTap oltások adása életkorhoz kötött és kötelező. A csecsemők alapimmunizálását (mely három, a 2., 3., és 4. hónapban adott oltásból áll) 18 hónapos és hatéves korban végzett újraoltás, tizenegy éves korban pedig dTap emlékeztető oltás követi. Az oltóanyag izomba adandó, és bár az oltási reakciók ritkák, helyi fájdalom, láz, étvágytalanság kialakulhat az oltást követő 1-2 napban. Gyermekkorban a lázra oda kell figyelni, nehogy lázas görcsroham alakuljon ki. Ritkán az egyén allergiás lehet az oltóanyag egyes összetevőire.

Megfelelő oltás után a merevgörccsel szemben gyakorlatilag 100%-os védettség alakul ki. Nagy előnye a védőoltásnak, hogy a fertőzésveszély (sérülés) esetén adott emlékeztető oltás olyan erős védettséget eredményez, hogy a megbetegedés veszélye kizárt. Azokban az esetekben, amikor a sérült korábban nem részesült tetanusz elleni védőoltásban vagy bizonytalanok vagyunk a védettség fokát illetően, toxoid adása mellett passzív védőoltás (kész tetanuszantitest) alkalmazására is szükség van. Felnőtt korban javasolt a védőoltás 10 évenkénti megismétlése.

Fontos tennivaló

Mi a teendő tetanuszveszélyt hordozó sérülés esetén? A sebet meg kell tisztítanunk, súlyosabb esetben pedig keressük fel a legközelebbi sebészeti szakrendelést vagy osztályt, ahol nemcsak a sebet látják el szakszerűen, hanem a védettségünknek, életkorunknak megfelelő védőoltást is azonnal megkaphatjuk. Fontos figyelembe venni, hogy a fertőzés gyakran olyan apró, szennyezett bőrsérülésen keresztül is bekövetkezhet, amelyet többnyire említésre méltónak sem tartunk.


Szerző: Dr. Szilágyi Tibor
2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2011. 05. 02.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés