2017. Augusztus 19. szombat
Diszlexia -  Diszgráfia -  Diszkalkulia -  Ha elmarad a segítség
Kiválasztottuk a megfelelőnek tűnő iskolát, megvettük a füzeteket, könyveket, és a számtalan apró-cseprő kiegészítőt. Az esetek többségében ezután szinte napról napra láthatjuk, miként merít egyre nagyobbakat a tudás kútjából a család szeme fénye. Előfordul azonban, hogy a korábban oly lelkes gyermek egyre inkább vonakodik, amikor iskolába kell mennie.

Kirk Bateman (1962) gyermekpszichológus definíciója szerint a tanulási zavar olyan rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, illetve olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális, illetve viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Tehát nem értelmi fogyatékosság! A gyerek a normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad a többiektől.

tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

A teljesítménykudarcok a legtöbb esetben másodlagos tünetekhez is vezethetnek: olyan viselkedési problémákhoz, amelyeket az otthon és az iskola közötti szakadék okoz. A gyerek ezt a zavart leggyakrabban a depresszió, az evéskényszer, a megszállottság és az iskolafóbiák tüneteiben jeleníti meg.

Diszlexia

A diszlexia talán a legismertebb, és ezért a leggyakoribbnak tartott tanulási probléma. Szó szerinti fordításban gyengébb olvasást jelent. A diszlexiás gyermek nehezen, lassabban szerez információt az írott szövegből, ezáltal jóval kevesebb esélye van intelligenciájának kibontakoztatására, mint hasonló korú társainak, még az egyébként jó értelmi képességei ellenére is. A diszlexia mégsem jelenti azt, hogy a gyermek ne lehetne akár zseni is! Álljon itt egy korántsem teljes lista azokról, akik mind hasonló nehézségekkel néztek szembe iskolapadban: H. C. Andersen, a híres meseíró; A. Rodin, a szobrász; Th. A. Edison, a villanykörte és a fonográf feltalálója; Sir W. Churchill, a politikus, sőt még Albert Einstein is. Feltűnő, hogy egyetlen nő sincs ezen a listán, ami talán azért nem meglepő, mert a diszlexia (genetikai adottságaik miatt) a fiúk körében jóval gyakoribb, mint a lányoknál. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a diszlexia intelligenciaszinttől független olvasási gyengeséget jelent.

Honnan tudható, hogy diszlexiás a gyermek? Ha az alábbi felsorolásból négynél több estben "igen" a válasz, úgy indokolt a gyermeket megvizsgáltatni szakemberrel is, mert könnyen lehetnek olvasási nehézségei.

    • Van-e problémája gyermekének a hangos olvasással?
    • Bármely családtagnak volt-e problémája az olvasás vagy az írás megtanulásával?
    • Gyermekének van-e beszédproblémája?
    • Gyakran érik balsikerek, kudarcok az iskolában?
    • Összekeveri-e a jobb és bal irányokat?
    • Volt-e balkezes a családban?
    • Van-e problémája a számokkal?
    • Csökkent-e gyermeke önbecsülése az iskolakezdés óta?

    Fontos tudnunk, hogy a diszlexia nem "kinőhető betegség", vagyis az érintettek között nem csupán kisiskolások, hanem felnőttek is vannak. Ha a harmadik osztályig nem történik meg a probléma felismerése és a fejlesztés megkezdése, általában a felsőbb osztályokban is alapvető gond marad számukra az írásolvasás, ami később már más jellegű ismeretek elsajátítását is nagyon megnehezíti. Szerencsére vannak kidolgozott módszerek, amelyek segítségével jó eredmények érhetők el.

    Diszgráfia

    Az olvasási nehézséghez gyakran társulhat írási nehézség, azonban a diszgráfiás gyermek nem feltétlenül diszlexiás is! A diszgráfia az agy különböző területeinek nem megfelelő működéséből fakad. Ezek lehetnek a mozgástervezés nehézségei, vagyis az agynak azon része nem működik megfelelően, amelyik azért felelős, hogy a mozdulatokat megszakítás nélkül, folyamatosan végezze (diszpraxia). Ez kapcsolódhat általános ügyetlenséghez és egyes esetekben beszédzavarokhoz is (verbális diszpraxia). Ilyenkor a gyermek bármilyen mozgást képes elvégezni, ami egy egyedülálló betű kialakításához szükséges, de az egész szó leírására már képtelen.

    Másik ok lehet a vizuális felfogóképesség csökkenése: ekkor a gyerek az egyes betűket nem a megfelelő helyekre írja, egymás fölé vagy éppen túl távol egymástól. További ok lehet a vizuális memória zavara is, amikor a közvetlen másolás nem okoz problémát, de hallás után a gyermek nem képes felidézni a hangoknak megfelelő formákat.

    A térbeli orientáció zavara is írási nehézséget okoz, ilyenkor a gyermek nem tudja előre megjósolni, hogy amit le akar írni, az vajon elfér-e a papíron. Sor- és oldalkihagyások, sor végére bepasszírozott betűk, lekanyarodó sorok jellemzik.

    Említésre méltó írásbeli hiányosságok még a betűk felcserélése (pl. gyanús-lyanús, nyuszi-Gyuszi), a különböző betoldási és kihagyási hibák (pl. krokodil-korokodil, vagy bicikli-bicili), a sorozathibák (pl. szűrő-szőrű, képesköny-vkönyveskép), ezekben az esetekben a szekvenciális szerveződéssel (a dolgok megfelelő sorrendben való látása, felfogása) függ össze.

    Diszkalkulia

    A számolás és ehhez kapcsolódóan a matematikai képesség kialakulása időben jobban elnyúlik, mint az előbb említett két másik alapkészségé. A gyermekek már óvodáskorban is nagy biztonsággal eligazodnak a több-kevesebb fogalma között, nem egy gyermek az egyszerűbb alapműveletekkel (összeadás, kivonás) is tisztában van.

    Az iskolakezdésre a legtöbb gyermek gond nélkül elszámlál 100-ig, sok esetben még tovább is. Sőt, ebben a korban a gyermekek nagyon szeretik megszámolni a dolgokat. A diszkalkulia, azaz a számolási nehézség jellemző tünete a számfogalom kialakulatlansága. Legfeljebb elszámlálni képes, de a mennyiségi viszonyokat (kisebb, nagyobb, egyenlő) már nem érti meg.

    Ha elmarad a segítség

    Bármilyen tanulási nehézséggel néz is szembe gyermekünk, minden esetben a legfontosabb a helyzet okainak feltárása és a minél hamarább elkezdett, felkészült szakemberek által irányított korrekció. A gyermek képességeit és adottságait figyelembe vevő oktatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel a tanulásban elszenvedett kudarcok és a megfelelő segítségnyújtás elmaradása gyakran antiszociális fejlődéshez, deviáns viselkedéshez vezetnek.


    Szerző:

    Adorján Katalin

    gyógypedagógus, pszichológus


    Ossza meg: Kövessen minket:



    Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés