2017. December 18. hétfő

A szellem alkonya

Alzheimer-kór, demencia, feledékenység
1 . oldal
A betegség lefolyása -  Okok, kezelés
Az idő múlását nem csak testünk, de szellemünk is megszenvedi: egyre nehezebben koncentrálunk, elfelejtünk, illetve nehezebben hívunk elő neveket, adatokat, eseményekre vonatkozó emlékképeket. Az időskori feledékenység mellett egyéb szellemi funkciók is romlanak, a végső fázis pedig az akár teljes szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór lehet.

A szellemi leépüléssel, elbutulással (demencia) járó betegségek egyik leggyakoribb változata az Alzheimer-kór, mely a kórképet 1907-ben leíró Alois Alzheimerről kapta elnevezését. A betegség progresszív agyi megbetegedés, a beteg állapota tehát folyamatos romlást mutat a memória, a gondolkodás, a figyelem; a tanulási, a kommunikációs és az ítélőképesség terén, valamint fokozatosan rosszabbodik az önellátásra való képesség is: egyre kevésbé képes ellátni a mindennapi rutint jelentő feladatokat. Ezen kívül változás tapasztalható a személyiségben, a viselkedésben is, például az érzelmek kontrollálása és a szituációnak megfelelő viselkedésre való képesség terén.

Alzheimer-kór, demencia

A betegség lefolyása

A betegség lefolyása igen változatos lehet, tarthat három, de akár húsz évig is. Legelőször az agy emlékezetért és gondolkodási funkciókért felelős területeit érinti, de előrehaladtával más agyi területek sejtjei is elhalnak. Az első figyelmeztető jel a feledékenység, az emlékezet romlása kell hogy legyen, a felismerést azonban nagyban nehezíti, hogy a köztudatban a feledékenység az időskor „normális” velejárójaként él, és eszünkbe sem jut betegségre gyanakodni, ha idősebb hozzátartozónkon a „szenilisedés” jeleit fedezzük fel.

Az Alzheimer-kór lefolyásában több fázist különböztethetünk meg. A betegséget okozó agyi folyamatok már jóval a szimptómák jelentkezése előtt megindulnak; a tünetek megjelenése egyénenként eltérhet, bizonyos tünetek pedig eltűnhetnek, míg mások egyre rosszabbodnak.

A betegség korai szakaszában apró változások észlelhetők. A feledékenység a rövid- és hosszú távú memória terén egyaránt jelentkezik: a beteg elfelejt épp csak megtörtént eseményeket, dolgokat, ugyanakkor problémái adódnak időpontokkal és dátumokkal kapcsolatban (pl. nem tudja megmondani az éppen aktuális dátumot), nem jutnak eszébe akár gyakran használt nevek, szavak. Sokat ismétli önmagát, nehezebben ért meg új dolgokat és könnyen „elveszti a fonalat”. Nehezen dönt, elveszíti érdeklődését mások, vagy tevékenységek iránt, nem hajlandó alkalmazkodni új dolgokhoz, és gyanakvóvá válik.

A középső stádium tünetei már sokkal jellegzetesebbek. A betegnek gondjai támadnak egyszerű, a mindennapi rutinhoz tartozó tevékenységekkel (pl. főzés, mosogatás, öltözködés), zavar mutatkozik a tárgyak felismerésében és helyes használatában (pl. felismer egy adott tárgyat, de nem tudja helyesen használni). Az emlékezetromlás még erőteljesebbé válik: elfelejti közelállók nevét, nem ismer fel arcokat, vagy összetéveszt személyeket; valamint még gyakrabban ismétli önmagát. Romlik a tér- és időbeli tájékozódás képessége, az alzheimeres eltéved, elkóborol, összekeveri a napszakokat, és a helyzetnek nem megfelelően viselkedik (pl. pizsamában megy ki az utcára). A feledékenység akár a saját, vagy mások testi épségét is veszélyeztetheti, mivel pl. égve felejti a gázt. Erősödnek a pszichés tünetek: könnyen nyugtalanná, mérgessé, vagy agresszívvé válik, és akár hallucinációk is jelentkezhetnek.

Az Alzheimer-kór késői szakaszában a beteg már nem képes ellátni magát, állandó felügyeletre, ellátásra szorul, másoktól függővé válik. Az emlékezetromlás odáig fajul, hogy a beteg ismerős tárgyakat, vagy akár a környezetét sem ismeri fel, bár megfigyelhetők „tiszta pillanatok” is. A fizikai állapot is jelentős romlást mutat: tetemes súlyveszteség, inkontinencia (széklet- és vizelettartási problémák), evési és akár nyelési nehézségek jelentkeznek, a beteg nem képes egyedül enni; a járás csoszogóssá, ingataggá válik, és a beszédkészség is fokozatosan leépül. A beteg végső soron ágyba, tolószékbe kényszerül, mindeközben pszichés állapotát idegesség, lehangoltság vagy épp agresszivitás jellemzi.

Okok, kezelés

A betegség általában negyven éves kor után fordul elő, és pontos okát nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy több tényező áll hátterében, ezek közül feltételeznek genetikai és környezeti okokat. A betegség különféle idegrendszeri elváltozásokkal jár: az agyban lévő idegsejtek egy része elhal, illetve kimutathatók rendellenes lerakódások, ún. bétaamiloid plakkok, valamint feltételezhető zavar bizonyos ingerületátvivő anyagokkal kapcsolatban is. A diagnózis felállításához számos vizsgálat szükséges (pl. labor- és ct-vizsgálatok).

A betegség gyógyíthatatlan, ám gyógyszeres kezeléssel lassítható a tünetek rosszabbodása. A pszichés tünetek, a magatartás- és alvászavar is javítható gyógyszeresen, illetve bevethetők egyéb, nem gyógyszeres módszerek is: pszichoterápia, memóriafejlesztő gyakorlatok, illetve a mindennapi teendők elvégzését könnyítő tevékenységek, mint például a naplóvezetés.

A világon 18 millió ember szenved demenciában, vagyis szellemi leépüléssel járó betegségben, melyek közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór. A hazai adatok szerint a magyar lakosság 12-15%-nál, azaz 250-300 ezer embernél fordul elő valamilyen demencia, az Alzheimer-kór pedig kb. 160 ezer honfitársunkat érinti.


Szerző: Zsadon Sára

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés