2017. Május 29. hétfő
A gyógytornász tevékenysége -  Mozgástan -  Az emberi mozgástan elmélete -  A dinamika -  Gyakorlat
Már a bevezetőben le kell szögezzem, hogy értelmezésünk szerint a kineziológia nem módszer, hanem tan, azaz a mozgás tana. Az elmúlt években a kineziológia a természetgyógyászaton belül is megjelent, ahol kezelési módszerként alkalmazzák.

A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban, tehát azokon a helyeken, ahol diplomás egészségügyi és a sporttudományokban járatos szakembereket képeznek, a kineziológia szakmai alapozó tantárgyként jelenik meg a kurrikulumokban. A kineziológiával, mint mozgástannal elsősorban azok a szakemberek foglalkoznak, ahol a mozgás, jelen esetben az emberi mozgás tanulmányozása kiemelt jelentőségű.

kineziológia, mozgástan

A gyógytornász tevékenysége

Hazánkban a gyógytornászok képzése 1975 óta főiskolai szintű. A gyógytornász nemzetközi elnevezése a fizioterapeuta. A fizioterápia (mint orvosi diszciplína) természeti energiákkal történő gyógykezelést jelent. A fizioterápia ágai között (elektroterápia, balneoterápia, hidroterápia, stb.) a mozgásterápia a legjelentősebb helyet foglalja el. A gyógytornász, mint fizioterapeuta tehát a legkülönfélébb fizioterápiás tevékenységeket végzi, megelőző, gyógyító és helyreállító célzattal a legkülönfélébb orvosi klinikai területeknek megfelelően.

A gyógytornász vizsgálódásának a középpontjában a mozgatórendszer áll. A mozgatórendszer (csont, ízület, izom) azonban nem vonatkoztatható el az emberi szervezet többi szervrendszerétől (pl. idegrendszer, légzés, keringés stb.). A mozgató rendszer tüneteket fog produkálni, ha a mozgató rendszeren belül van a baj, de akkor is, ha valamely egyéb szervrendszerünk működése hibás. Annak kiderítését tehát, hogy mi okozza a panaszt (a tünetet), hívjuk diagnosztikának. A gyógytornász tevékenységét a mozgató rendszeren "keresztül" fejti ki, terápiás tevékenységet azonban nem csak akkor tud végezni, ha a mozgató rendszeren belül van a baj, mert képes a mozgató rendszer működésének törvényszerűségeit ismerve az egyéb szervrendszerekre is hatni.

Mozgástan

A gyógytornász számára, aki tehát elsősorban mozgásterápiával foglalkozik, elengedhetetlenül fontos a mozgástani, azaz a kineziológiai ismeret. A kineziológia mint tantárgy hasonlítható az élettanhoz (fiziológia), hisz az is tanként különböző szakmákat alapoz. Az élettan is egységes, azonban különböző mélységben foglalkoznak vele attól függően, hogy pszichológust, gyógypedagógust, általános orvost, gyógytornászt stb. képeznek. A kineziológia, mint TAN is egységes, azonban eltéréseket fedezhetünk fel annak megfelelően, hogy elsősorban a sport, vagy az egészségtudomány körébe sorolt szakterületet alapoz.

Az emberi mozgástan elmélete

A gyógytornászok tehát az emberi mozgástan (humán kineziológia) elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. A kineziológia elmélet nagyon magas szintű anatómiai tudásra épül és a mozgás elemzéséhez segítségül hívja a mechanikát, pontosabban a biomechanikát.

A mechanikának két nagy ága van: kinematika, dinamika. A kinematika leíró tudomány. Segítségével le tudjuk írni a mozgás típusát, a mozgás irányát és terjedelmét, és mindezt viszonyítani tudjuk a neutrális helyzethez képest. A gyógytornászt azonban nemcsak az érdekli, hogy hogyan mozdulnak el az egyes csontok, csontvégek, hanem az is, hogy mozgásaink során mi történik az ízületen belül, az ízesülő felszínek között. Ebben az értelemben foglalkozunk az osteokinematika és az artrokinematika törvényszerűségeivel.

A gyógytornászok tehát az emberi mozgástan (humán kineziológia) elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. A kineziológia elmélet nagyon magas szintű anatómiai tudásra épül és a mozgás elemzéséhez segítségül hívja a mechanikát, pontosabban a biomechanikát.

A mechanikának két nagy ága van: kinematika, dinamika.

A dinamika

A dinamika már okokozati törvényszerűségeket próbál feltárni. Azzal foglalkozik, hogy a test mitől nem mozdul el, mitől, miért marad egyensúlyban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a statika keresi a válaszokat. A dinamika másik ága a kinetika. A kinetika kérdésfeltevése pont fordított, arra keresi a választ, hogy a test miért mozdul el?

Az emberi testre állandó külső erő hat (gravitációs erő) és ideiglenesen ható egyéb külső erők, melyekkel szemben izmaink működése révén tudunk egyensúlyban maradni, illetve elmozdulni. A gyengült, túlnyúlt vagy zsugorodott izomcsoportok azonban nem képesek megfelelően betölteni funkciójukat, ezért előbb, vagy utóbb tüneteket, tüneti láncolatokat (pl. fájdalom) fognak okozni.

A kineziológia elmélet során megválaszoljuk azokat a kérdéseket is, hogy a mozgatórendszer működése (tehát a különböző nehézségű fizikai aktivitás) hogyan befolyásolja, módosítja az egyéb szervrendszerek működését.

Gyakorlat

A kineziológia gyakorlat alapvetően két célt szolgál:

1.Mozgásfunkció vizsgálata:

A gyógytornász, mint egészségügyi szakember terápiás, rehabilitációs tevékenységét orvosi diagnózis alapján végzi. Az orvosi diagnózis elengedhetetlenül fontos, azonban az esetek legnagyobb részénél arra ad választ, hogy mi az, amit a beteggel nem tehetünk (kontraindikáció). A kezelés tervezésekor azonban ki kell választani a leghatékonyabb módszert, mely döntéshozatalhoz a gyógytornásznak saját vizsgálaton alapuló funkcionális diagnosztikus eljárást kell végeznie. A funkcionális vizsgálat dokumentálása ismert, az orvosi diagnózis és az anamnézis ismeretében a lehetőségek figyelembevételével objektivizálni kell a vizsgálati eredményt, véleményt kell alkotni, melyből levonhatók a kezelési terv lépései.

A gyógytornász vizsgálatának legfontosabb elemei a mozgásrendszer működését célozzák, melynek elemei a következők:

• Aktív mozgások vizsgálata, melyek elsősorban a mozgás hiányát, valamely mozgásirány beszűkülését és fájdalmát célozzák. Az egyes izomcsoportok erejének vizsgálatára a 0-5 erősségi fokozatú skálát alkalmazzuk.
• Passzív mozgások vizsgálatakor a fájdalmas mozgásirány mellett fény derülhet a mozgáspálya beszűkülésének mértékére, melyet geniométerrel lemérhetünk, illetve általános okára (véghelyzet érzet meghatározása).
• Az izometriás ellenállásos mozgásvizsgálattal differenciálható, hogy az aktív mozgás során jelentkező fájdalom elsődlegesen izom, vagy ízületi eredetű. Izom eredetű fájdalmaknál behatárolható az érintett izomcsoportok köre.
• Járulékos mozgások vizsgálatával az ízületek és az ízületek körüli lágy részek mozgathatóságát határozzuk meg.
• Speciális teszteket és tapintásos vizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy még pontosabban behatároljuk a mozgásfunkciót befolyásoló okot.

Szükség esetén vizsgálatunkat kiegészíthetjük járáselemzéssel, neurológiai tájékozódó vizsgálattal, pulzusszám, vérnyomás, légzésszám méréssel stb.

2. Mozgáslehetőségek tanulmányozása:

Saját testélményen alapuló gyakorlat, mely meghatározza a mozgások helyes kiinduló és véghelyzetét, foglalkozik a fokozatosság elvével, a feszítés lazítás légzés viszonyával. Izomcsoportra lebontva gyakoroljuk az izomerősítés lehetséges módjait, az izomakció típusait (izometriás, koncentrikus, excentrikus). Az egész test terhelésének ismeretében meghatározzuk a tréning alapelveit és lehetséges módjait.

A kineziológia, mint mozgástan a mozgás elemzésének, a mozgásfunkció értelmezésének és vizsgálatának ismeretét jelenti az emberi mozgással foglalkozó szakemberek számára.


Szerző: Balogh Ildikó
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés