2020. Január 20. hétfő
Mindannyian észrevehettük már, hogy egy nehéz munkahelyi tárgyalás, vagy egy iskolai vizsgaidőszak után könnyebben estünk ágynak. Vajon ez csak véletlen egybeesés, vagy a stressz valóban beteggé tesz?

A pszicho-neuro-immunológia tudománya azt vizsgálja, milyen hatással van egészségünkre a stressz és az olyan negatív érzelmek, mint a depresszió vagy a szorongás. Az amerikai Perspectives on Psychological Science című lapban Janice K. Kiecolt-Glaser írt összefoglalót a tudományág eddigi eredményeiről.

stressz

Akik nagy stresszben élnek, azok gyengébb immunválaszt produkálnak a védőoltásokra és járványok idején is nagyobb eséllyel és súlyosabban betegszenek meg. A stressz és a depresszió akadályozza a sebgyógyulást és gyulladáskeltő anyagok felszabadulását serkenti, ami hosszútávon akár az Alzheimer- és a Parkinson-kór, vagy a cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhatnak.

 

Egy új kutatás szerint a krónikus beteg házastársukat ápolók vérében négyszer  magasabb a gyulladáskeltő anyagok szintje, és ez az ápolt halála után is fennmarad, azt mutatva, hogy a krónikus stressz felgyorsítja az immunrendszer öregedését. „Ez egy lehetséges mechanizmusa annak, ahogy a stressz megbetegít” – értelmezi Kiecolt-Glaser.

Szerinte egyéb tényezők is befolyásolják a folyamatot. Például a halban és dióban nagy mennyiségben előforduló omega-3 zsírsav csökkenti a gyulladáskeltő anyagok termelődését, javítja a hangulatot és erősíti az immunrendszert, a növényvédőszerek és egyéb szennyezőanyagok viszont károsítják azt és allergiára, asztmára, vírusos fertőzésekre hajlamosítanak.


Forrás: Medipress
2009. 07. 23.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés