A pajzsmirigy megnagyobbodása, göbösödése, daganatai

A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, a légcső két oldalán. Két lebenyből áll, melyeket egy középső rész köt össze. Egy lebeny hossza 2,5-4 cm, szélessége 1,5-2 cm, vastagsága 1-1,5 cm. A legnagyobb hormontermelő szervünk. Egészséges felnőtt emberben a tömege 10-20 gramm között van.

Legegyszerűbb vizsgálómódszere az ultrahang. Ez egy nem fájdalmas vizsgálatot jelent, mellyel a pajzsmirigy nagysága lemérhető, ezáltal a tömege is megbecsülhető, s látható a szerkezete és a benne esetleg elhelyezkedő kóros elváltozások. A vizsgálat leírja, hogy a pajzsmirigy növekedése milyen irányú, s hogyan viszonyul a körülötte levő szervekhez. Kóros növekedését strúmának (a köznyelv szerint golyvának) nevezzük.

A nyakon levő szervek elhelyezkedése folytán a pajzsmirigy leggyakrabban előre, oldalra, hátra és lefelé nagyobbodik meg, de felfelé is lehetséges, bár ennek egy izom tapadása szab határt. Amikor előre növekszik, az jól látható szabad szemmel is, szinte kidudorodik a két megnagyobbodott pajzsmirigylebeny, a nyak megvastagszik; de a megnagyobbodás lehet egyenetlen is, érintheti csak az egyik lebenyt is. Ilyenkor az orvos számára egyszerűbb a diagnózis felállítása, és a beteg is érzi-látja, hogy valami megnövekedett a nyakán.

Az első panaszok

Fontosak ilyenkor is és más, nem ilyen egyértelmű esetben is a részletesebb vizsgálatok, például a pajzsmirigyultrahang, a nyaki röntgenvizsgálat (nyelésröntgennek hívjuk), melyek megmutatják, hogy igazából merre növekedett meg a pajzsmirigy. Nagyon fontos ebből a szempontból a környező szervekhez való viszonya. Ezt is jól mutatják az előbbi vizsgálatok. Ugyanis a megnagyobbodott pajzsmirigy elnyomhatja, félrenyomhatja a légcsövet és nyelőcsövet is, sőt össze is nyomhatja őket. így zavart szenvedhet a légzés és nyelés folyamata, Sokszor a betegek ilyen jellegű panaszokkal jelentkeznek: gombócérzésük van, nem tudnak nyelni, szinte csak folyékony étel megy le, nem kapnak levegőt, fulladásérzésük van stb.

Mitől növekszik meg?

A "normális" működéssel bíró golyva diagnózisa lényegében kizáráson alapszik: nem rosszindulatú, nem jár kóros hormontermeléssel, és nem autoimmun eredetű (vagyis nem a saját sejtek ellen irányuló károsító folyamata okozza). Golyvát alapvetően az elégtelen hormontermelés miatt az agyalapi mirigyben beinduló szabályozás okoz, valamint ettől függetlenül a pajzsmirigy jódellátottságának csökkenése is. Az elégtelen jódellátottság messze a leggyakoribb ok.

Azt is fontos tudni, hogy a pajzsmirigy "sejtjei" különböző funkcióval bírnak, s így aktivitásuk is különbözik. Ebből adódik, hogy ilyen jódhiányos helyzetben egyesek aktiválódnak, gyorsabban osztódnak, így alakulnak ki a pajzsmirigygöbök, sőt ezek fokozott hormontermelésre is képesek lesznek. A diagnosztikában a göbök esetén is fontos az ultrahang szerepe, de szükség lehet mintavételre is a göbből (ez vizsgálja, hogy nincsenek-e rákos sejtek a göbben), és a pajzsmirigy izotópvizsgálatára is, mely megmutatja, milyen a göbök funkciója (hormontermelése).

Ossza meg:

Kövessen minket: