2019. Március 25. hétfő
Hogy kiderítsék, van-e kapcsolat, és ha igen, milyen a testedzés és az agy teljesítménye között, ír kutatók ülő életmódot folytató egyetemista fiúkat kértek fel arra a vizsgálatra, amelynek során a memóriateszt előtt kemény edzésen kellett részt venniük. Kiderült, hogy a testedzés bizony az agyat is tornáztatja.

A résztvevőknek először gyors egymásutánban emberi arcokról és idegen nevekről készült képeket mutattak. Szünetet tartottak, majd a képeken szereplők nevének felidézésére kérték őket. Ezután az alanyok felét szobabiciklire ültették, és egyre keményebb iramban hajtatták őket egészen a kimerülésig. A csoport másik fele továbbra is nyugalomban üldögélt fél órán át.

Ezt követően mindkét csoporttal ismét elvégeztették a memóriagyakorlatot: a testedzést végzők jelentősen jobb eredményeket értek el, mint az első alkalommal, míg azok, akik nem edzettek, nem mutattak semmiféle fejlődést.

mozgás, agy

Időközben vérvizsgálatot is végeztek a kutatók, amely biológiai magyarázattal szolgált az agyi teljesítmény fokozódására. Közvetlenül a fizikai terhelést követően a kerékpározók vérében szignifikánsan magasabb arányban volt jelen az agyi eredetű neurotróf faktor elnevezésű fehérje (BDNF), amelyről már többféle módon bebizonyosodott az idegsejteket védő hatása. A pihentetett csoport vérében a BDNF-szintje változatlan maradt.

A kutatók már korábban is remélték, hogy a BDNF segít megmagyarázni a szellemi teljesítmény edzés utáni növekedését, de mindeddig nem sikerült pontosan megérteniük, hogy az agy mely részei érintettek, és hogyan befolyásolják ezek a folyamatok a gondolkodást. Az ír kutatás azt sugallja, hogy a testmozgás hatására bekövetkező BDNF-szint növekedése fontos szerepet játszik a memória javulásában.

Más, a közelmúltban végzett kísérletekből hasonló következtetésre jutottak. Brazil tudósok kimutatták, hogy ha idős, lelassult életmódú patkányok akár csak öt percet kénytelenek futni legalább öt héten át, akkor az agyuk memóriaközpontjában futótűzszerű biokémiai folyamatok mennek végbe, amelyek a BDNF-molekulák termelődésének fokozódását váltják ki. Az öreg, "kisportolt" állatok ilyenkor gyakorlatilag majdnem olyan jól teljesítenek memóriateszteken, mint a fiatalok.

A Kaliforniai Egyetem agysérüléseket kutató intézetében elvégzett állatkísérlet azt bizonyította, hogy amikor kifejlett patkányokat olyan körülmények között tartottak, hogy azok kedvük szerint mozoghattak, akkor azok agya sokkal nagyobb mennyiségben termelt BDNF-et, mint a szűk helyen tartottaké. A vérükben nemcsak BDNF, hanem olyan előfutár molekulák is nagy számban megjelentek, amelyekből rövid időn belül BDNF válhatott.


Forrás: MTI
2011. 12. 16.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés