2019. December 07. szombat
Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elő új szívsejteket – közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos lapban. 

Jonas Frisen és kutatócsoportja ötven önkéntes szívét vizsgálta a szén egyik izotópjának, a C-14 mennyiségének mérésével. Ez a szénizotóp a hideghárorús atombomba-robbantások során került a légkörbe, és beépült az élő sejtekbe.

szív

A szív sejtjei a többitől eltérő módon az élet korai szakaszában leállnak az osztódással. Az orvosok eddig úgy tudták, hogy bár a szív szöveteiben is vannak őssejtek, a szívizom csak hegszövetet képez sérülés után, nem áll helyre eredeti formájában.

„Valamennyi növényi és állati sejt DNS-e tartalmazza a szén-14 izotópot, amely jelentős mennyiségben került a légkörbe a hidegháború idején végrehajtott felszíni nukleáris tesztek során. Ez a cseppet sem szerencsés esemény különleges lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk az emberi szövetek sejtjeiben lezajló változásokat” – írta kommentárjában Charles Murry, a Washington Egyetem és Richard Lee, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának munkatársa.

Frisen és társai a négy éven át tartó vizsgálatban megállapították, hogy az önkéntesek szíve átlagosan fiatalabb volt, mint saját koruk. Az öregedéssel az új sejtek képződése is lassul, a húszas éveinkben körülbelül 1 százalékos megújulási arány 75 éves korunkra mintegy felére csökken Frisen mérései szerint.

„Bármely pillanatban a szívünk egy mozaikhoz hasonlítható, melyben egyszerre vannak jelen a születésünktől magunkkal hordott sejtek és azok, melyek később képződtek, hogy helyettesítsék az életünk során elvesztett sejteket” – magyarázta Frisen, aki úgy úgy véli, a felfedezés alapján egykor a szívsejtek átültetése is feleslegessé válhat, ha sikerül a szív saját sejtjeit gyorsabb megújulásra késztetni.


Forrás: MTI
2009. 04. 03.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés