A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban, a legfrissebb becslések szerint mára már mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.
BŐVEBBEN

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, milyen tünetek jelentkezhetnek nőknél és férfiaknál, valamint, hogy miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.

BŐVEBBEN

Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak - derült ki egy új amerikai tanulmányból, amelyet a The Guardian csütörtökön ismertetett.
BŐVEBBEN

A légszomj és a nehézlégzés mindenképpen figyelemfelkeltő tünetek, amelyeknek azonban szerteágazó okai lehetnek. A túlsúly, az alacsony pulzus, esetleg a szívelégtelenség okozza?

BŐVEBBEN

A szívinfarktus szó még ma is fenyegetőnek hangzik, és bár igaz, hogy életveszélyes is lehet, fontos tudni, hogy ma már jelentősen jobb a túlélési arány, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. A hosszú távú életkilátások és az életminőség azonban nagy mértékben azon múlik, hogyan folytatja tovább az életét a páciens. Dr. Vaskó Péter, kardiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen típusú szívinfarktust is élt át valaki, mindenképpen ajánlatos részt vennie a kardiológiai rehabilitációs programban.

BŐVEBBEN

A szív-érrendszeri betegségek kialakulásában már számos rizikófaktort sikerült beazonosítani, és az is bebizonyosodott, hogy a mozgásszegény életmód és az elhízás mellé jó ideje felzárkózott a stressz is. A stresszkezelés és más pszichés tényezők kezelése éppen ezért nem csak a megelőzésnek, de a kezelésnek is fontos részét képezhetik.
BŐVEBBEN

A trombofília olyan állapot, melynek során olyan genetikai mutációk vannak jelen, amik fokozzák a véralvadást, ezért sokkal könnyebben alakulnak ki vérrögök. Sajnos egyértelmű tünetei az állapotnak nincsenek, ám prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája felhívja bizonyos tényezőkre a figyelmet, melyek utalhatnak a zavarra.

BŐVEBBEN

A magas vérnyomásra való hajlam öröklődhet, de ahhoz, hogy hajlamból betegség legyen, az életmódunk is jelentősen hozzájárul. Vajdovich Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő étrenddel és mozgással nem csak a kialakulás előzhető meg, de a már kialakult magasvérnyomás betegség is befolyásolható.

BŐVEBBEN

A szívelégtelenséggel küzdő betegek 30%-ánál megállapítható a vese valamilyen szintű károsodása is. Azoknál a betegeknél, akik szívelégtelenséggel kerültek kórházba, és a veseműködése is károsodott, 1,5-szer nagyobb a kockázata annak, hogy halálos kimenetelű lesz a betegségük azokhoz képest, mint akiknek nem érintett a vese működése. Ha a veseproblémák tovább súlyosbodnak, ez az esély akár háromszorosra nőhet.

BŐVEBBEN

A magas vérnyomás miatt kialakuló szívbetegségeket összefoglaló néven hipertenzív szívbetegségeknek nevezik, és alapvetően amiatt alakulnak ki, hogy a magas vérnyomás nagyobb megterhelést jelent a szívnek, erősebb munkára készteti azt. Az összefüggésekre és a kardiológiai kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

BŐVEBBEN