2024. Június 17. hétfő
Világszerte vezető haláloknak számítanak a szív-érrendszeri betegségek, mégsem beszélünk róluk eleget, illetve nem pontosak az ismereteink. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta fontos eloszlatni a témával kapcsolatos tévhiteket is.

Tévhitek a szív-érrendszeri betegségekről

1. A fiatalokat nem érintik a szívbetegségek

Valóban igaz, hogy a szív-érrendszeri betegségek nagyobb eséllyel jelentkeznek a 65 éven felülieknél, 4-10%-uk 45 éves kor előtt alakul ki, többnyire férfiaknál. Ráadásul, a fiatalkori életmód erősen befolyásolja a későbbi egészségi állapotot is. Például a transzzsírsavakban, telített zsírsavakban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás már fiatalabb korban is jelentősen növeli a kardiológiai betegségek rizikóját. Ezen kívül természetesen még egészséges életmódot élő fiatalabbaknál sem lehet kizárni a szívbetegségek lehetőségét, így tünetek esetén minden életkorban fontos a kivizsgálás.

Terheléses ekg

2. A szív-érrendszeri betegséggel élőknek óvakodniuk kell a mozgástól

Szív-érrendszeri betegségek esetében fontos a rendszeres kardiológiai kontroll.- Ez egy nagy félreértés. A mozgás erősíti a szívizmokat és javítja a keringést, bár azoknak, akik korábban soha sem mozogtak, mindenképpen fontos szakember irányítását kérni. A hosszú távú kardiológiai rehabilitációnak éppen ezért is része a kardiológiai állapotfelmérésen és kontrollokon túl a dietetikai és mozgásterápiás program – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

3. Aki koleszterincsökkentőt szed, az bármit ehet

A koleszterincsökkentőknek valóban a feladatuk, hogy csökkentsék az ún. káros koleszterin szintjét, de ez nem jelenti azt, hogy az ezt szedők kontrollálatlanul fogyaszthatnak telített és transzzsírsavakban gazdag, feldolgozott, zsíros ételeket. A koleszterin ugyanis két úton jut a szervezetbe: egyrészt a bevitt táplálékkal, másrészt a máj is termel ilyen anyagot – a sztatinok pedig csak ez utóbbit akadályozzák. Azért is érdemes például a szívbarát DASH étrendet követni, mert a rosszul összeállított étrend nem csak a szívbetegségek rizikóját növeli, de többek közt az elhízásét és a cukorbetegségét is.

4. Ha a családban öröklődik a szívbetegség, az ellen semmit sem lehet tenni

Való igaz, hogy a genetikai hajlam örökölhető, de az életmód jelentősen befolyásolja, milyen betegségek manifesztálódnak végül. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás kordában tartása mind csökkentheti a rizikót. Mindazonáltal annak, akinek a közeli felmenői érintettek a szívbetegségekben, érdemes rendszeres kardiológiai kivizsgáláson részt vennie.

5. Vitaminokkal megelőzhető a szívbetegség Bár az ajánlott mennyiségben szedett vitaminok és multivitaminok nincsenek rossz hatással a szív-érrendszerre, nincs arra bizonyíték, hogy csökkentenék a kardiológiai betegségek kockázatát, és semmiképp sem helyettesítik az egészséges életmódot.

6. Aki évek óta dohányzik, annak már fölösleges abbahagynia

Ennek az ellenkezője igaz: amint abbahagyja valaki a dohányzást, azonnal jót tesz a szervezetével: könnyebben fog lélegezni, több energiája lesz, javul a keringése és akár évekkel meghosszabbítja az életét, tekintve, hogy a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktora.

7. A szívbetegségek valójában csak a férfiakat érintik Az igaz, hogy fiatalabb korban a férfiakat nagyobb arányban érintik a szív-érrendszeri betegségek, de az ugyanilyen korú nőknél súlyosabb kimenetelű lehet egy adott esemény, és a stroke rizikójuk is némileg nagyobb. Ráadásul a menopauza után a nők viszonylagos védettsége meg is szűnik, így mindkét nemnek fontos az életmód és szükség esetén a kivizsgálás.

8. Ha a mellkasi fájdalom elmúlik, nem szükséges a vizsgálat

Az erős mellkasi fájdalom és a mellé társuló tünetek felvethetik a szívinfarktus gyanúját, ezért ilyen esetben mentőt kell hívni. Ha azonban pár perc után megszűnnek az erős tünetek, akkor sem szabad legyinteni. Azért fontos a kivizsgálás, mert ha angina pectorisról, vagyis anginás rohamról volt szó, azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Ha pedig más okozta a panaszt, akkor is fontos az okot kezelni.

9. Ha egyszer beállították a magas vérnyomás gyógyszert, nem kell rajta változtatni

A magas vérnyomás kezelésének célja nem csupán a vérnyomás beállítása, de a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Ezért a kontrollok során nem csak a vérnyomást mérik meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Ilyenkor az eredmények függvényében változtathatnak a rendelt gyógyszereken, azok adagolásán. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente 2-4 felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés.


Forrás: KardioKözpont
2022. 10. 25.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés