Szapora pulzus? Mikor forduljon orvoshoz?

Mennyi a normális, mennyi a lassú pulzus?

A szív feladata, hogy keringtesse az oxigénben és a tápanyagban gazdag vért a testben – vagyis, ha nem funkcionál megfelelően, az az egész szervezetre kihat. A szívverés (vagyis a pulzusszám) pedig központi szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel a szív ezen működése közvetlenül összefügg a szívfrekvenciával és az ún. lökettérfogattal, vagyis az egyes ütések által kipumpált vár mennyiségével.
A normál pulzusszám 60-100 ütés percenként, az ennél alacsonyabb pulzusszámot bradycardiának (lassú szívverésnek), a magasabbat tachycardiának (gyors szívverésnek) nevezzük. Ennél bizonyos iskolák szigorúbban határozzák meg a normál szívverés tartományát, ugyanis 50-70 közé teszik. Mindazonáltal az tekinthető egészséges pulzusnak, ami alkalmazkodni képes a különböző szituációkhoz.
- Amikor kitapintjuk a pulzusunkat a csuklónkon, nyakunkon – sőt sokszor még tapintás nélkül is -, érezhetjük, hogy a szívverésünk szabályos vagy szabálytalan. Főként ez utóbbi érezhető erősen – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – A lassabb pulzustól kevesebben szoktak megijedni, hiszen egészséges személyeknél éppen az edzettség, fittség az a tényező, ami eredményezheti a lassabb szívverést. Ugyanakkor bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek is okozhatnak ilyen tünetet, erről jó előre tudni. A kivizsgálás akkor lehet szükséges, ha egy háttérben álló betegség gyanúja merül fel, mint sick sinus szindróma, vagy egyes fertőzések, mint a Lyme-kór és a tífusz, esetleg magas káliumszint és pajzsmirigy alulműködés. Legtöbbször a kiinduló betegség kezelésével a pulzusszám is rendeződik.

Ilyen okai lehetnek a szapora pulzusnak

Szinte mindenki ismeri az érzést, amikor stimulánsok, például a kávé vagy izgatottság, idegesség hatására felgyorsul a szívverés. A nők azt is megtapasztalhatják, hogy a várandósság alatt is gyorsabbá válhat a pulzus. Ugyancsak természetes jelenség, hogy a fizikai aktivitás pulzusemelő hatású.
- Természetesen a szapora pulzus mögött is állhat valamilyen betegség, mint például a legtöbb, lázzal járó fertőzés, az asztma és más légzőszervi betegségek, a pajzsmirigy túlműködés. Vannak olyan szív-érrendszeri betegségek is természetesen, amelyek felgyorsíthatják a pulzust, többek közt ilyen a kardiomiopátia, vagyis a szívizom elfajulás, amikor csökken a szív pumpafunkciója, a pitvarfibrilláció és a kamrai tachycardia – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A szapora pulzus mellé más tünetek is kapcsolódhatnak

Sok esetben annyira nem okoz gondot a szaporább pulzus vagy az esetleges bedobbanások, hogy ezekre csak egy más okból elvégzett fizikális vizsgálat vagy EKG során derül fény. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek viszonylag gyakran megjelennek a gyors szívverés mellett, ezek az alábbiak:
- kimerültség
- zavartság, ájulás közeli állapot,
- mellkasi szorítás, vagy lebegő érzés a mellkasban,
- légszomj.
Ilyen tünetekkel mindenképpen ajánlatos felkeresni a kardiológust. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhető valamiféle eltérés, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint a laborvizsgálatok, az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás és szükség esetén a 7 napos Holter EKG. Ha kiderül, hogy szívritmuszavar okozza a szapora pulzust, meg kell keresni annak az okát, és ezt kell megcéloznia a kezelésnek, ami adott esetleg lehet többek közt pajzsmirigykezelés, vaspótlás, a szervezet ionháztartásának szabályozása, súlyosabb esetben pedig beültetett defibrillátor, pacemaker, katéteres abláció vagy egy kardioverzió nevű eljárás.