Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?
A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?
Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:● a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
● familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
● magas LDL-koleszterin szint,
● korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
● ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése
● a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint. A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
● 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
● meszes aortabillentyű/stenosis. Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.
Ezért fontos tudni a magas lipoprotein(a)-szintről
- Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme lehet a lipoprotein(a)-szint mérésnek, ha életmódváltás révén nem csökkenthető és jelenleg gyógyszer sincs rá, még az ismert koleszterincsökkentők, a sztatinok sem befolyásolják. A válasz a következő: azért, mert a páciens szorosabb követésével lépést lehet tartani a betegség progressziójával, elősegítve az események korai felismerését, valamint minden egyéb szív-érrendszeri kockázati tényezőt fokozottan csökkenteni kell – hangsúlyozza Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája. Az alábbi életmódbeli ajánlásokkal redukálható a kardiovaszkuláris kockázat:● dohányzásról való lemondás,
● rendszeres és kitartó mozgás,
● egészséges testsúly megtartása vagy visszaállítása,
● szívbarát étrend követése,
● megfelelő stresszkezelés,
● magas vérnyomás és cukorbetegség karbantartása,
● LDL-koleszterinszint csökkentése az orvos által rendelt módon. Több gyógyszeres terápia is fejlesztés alatt van, így a niacin (B3-vitamin), a PCSK 9 gátlók, a lipoprotein aferens, a palecarsen. Tehát bár az utóbbi években vannak biztató gyógyszerkísérletek a lipoprotein(a) csökkentésére, de egyelőre nincs biztos megoldás ebben a kérdésben. A legfontosabb most, hogy tudjunk erről az öröklött tényezőről, járjunk rendszeresen orvosi ellenőrzésre, tartsuk magunkat az előírt kezelési tervhez és tegyünk meg mindent az életmódunkban a megelőzésért.