2019. Április 22. hétfő
Asztma vagy COPD? -  Különbözőek vagyunk, de… -  … van, ami egyformán árt! -  Hogyan árt?
Szép képet láttam az egyik gyógyszercég ismertetőjében. Mélykék égbolt, kék tenger – és egy cápauszony. Hozzá a hirdetés: 15 ezer ember hal meg cápatámadás során évente, de közel 3 millióan COPD-ben. Mi is ez a betegség?

Először is tisztázni kell az obstrukció fogalmát: ezen a légutak szűkületét értjük. Mint tudjuk, az asztma ugyanígy légúti szűkülettel jár. Tünetei: sípolás-búgás a tüdő felett, a kilégzés nehezítetté válik, időtartama megnyúlik. A betegek légszomjról panaszkodnak, súlyosabb formában nemcsak terhelésre, de nyugalomban is jelentkezik ez a panasz. Gyakran kínzó improduktív köhögés a velejárója, de krónikus gyulladás esetén nagy mennyiségű hurutos eredetű váladékot ürítenek a betegek. Szándékosan állítottam párhuzamba a két betegséget, mert a megnyilvánulási formáik kísértetiesen hasonlóak, a kezelésük és a kimenetelük viszont eltérő.

COPD, krónikus obstruktív tüdőbetegség

Asztma vagy COPD?

Miben is különbözik a két betegség? Az asztma légúti szűkülete gyógyszerekre (légúttágítókra) általában jól reagál, és ami nagyon fontos: az asztmában ez a légúti szűkület visszafordítható, tehát reverzibilis folyamat. A COPD-ben a légúti szűkület gyógyszerekre alig reagál, a folyamat általában irreverzibilis. Az asztmában a betegséget kiváltó tényezők gyakran azonosíthatók például: parlagfű vagy fekete üröm által kiváltott, légúti szűkülettel járó hiperreaktivitás (azaz a normálisnál fokozottabb reakció) , de belső endogén tényezők is felelőssé tehetők az asztma kiváltásáért. A COPD hátterében általában krónikus hörghurut áll, elhúzódó köhögéssel, továbbá éves szinten legalább három hónapig folyamatosan tart, de van, amikor a krónikus gyulladás folytonos, prolongált.

Könnyű kitalálni, hogy ennek hátterében a legfontosabb kiváltó tényező a dohányzás. A folytonos füsthatás előbb-utóbb tönkreteszi a légutak csillószőrös hengerhámját, így a váladék nehezebben tud eltávozni, gyakran csak erőltetett köhögés hatására. Sérülnek a tüdőben található rugalmas rostok is, illetve a léghólyagok falai átszakadoznak. A krónikusan jelen lévő károsító ágensek elhúzódó gyulladásos folyamatot tartanak fenn, míg a pangó légúti váladék gyakran légúti szűkületet okoz.

Az eredmény nehézlégzés, csökkent terhelhetőség. A komplex tüdőkárosodással egy időben fokozatosan tüdőtágulás (emfizéma) alakul ki. A tüdő hiába fokozott légtartalmú, az effektív légzőfelület csökkent. Ez önmagában is kóros állapot, és szubjektív panaszokat okozhat, de amennyiben ehhez friss fertőzés társul, a beteg nehézlégzése oly mértékben fokozódhat, hogy átmenetileg kórházi ápolásra szorulhat. Amennyiben a káros szenvedélyről, a dohányzásról a beteg képtelen lemondani, ez az állapot egyre gyakrabban fellép, és egyre nehezebben kezelhető. Elfogy a légzőfelület, s a páciens állandó fulladások és kísérő keringési elégtelenség következtében meghalhat.

Közel 3 millió ember választja ezt az utat, a lassú, fulladásos halált. Sokakat közülük már fiatalon leszázalékolnak, mert fizikai terhelhetőségük nem teszi lehetővé az enyhébb munkavégzést sem. Másik fenyegető velejárója a daganat. A tüdő nyálkahártyájának elfajulása a daganatos betegségek melegágya.

Különbözőek vagyunk, de…

Arra jelenleg még nincs magyarázat, hogy vannak emberek, akik egész életüket végigdohányozzák, mégsem szenvednek ebben a betegségben. A károsodások az idő múlásával egyre fokozódnak, és 20-25 év elteltével szinte törvényszerűen megjelennek. Kinél előbb, kinél később. Ezen csoport még mindig két kategóriára osztható: némelyeknél hamarosan jelentkezik a légúti szűkület, másoknál később vagy soha. Különbözőek vagyunk, de egy biztos: a dohányzás káros az egészségre.

Kicsit szomorúan hangozhat, de a leszokást követően új tüdőt nem kapunk, viszont a további károsodás megszűnhet, a romló folyamat lelassulhat. A kísérő krónikus hörghurut, a reggeli krahácsolás nagymértékben csökken; sőt, gyakran teljesen elmúlik. A tüdő a rugalmasságát általában már nem nyeri vissza, de a dohányzás okozta daganatok gyakorisága csökkenést mutathat.

… van, ami egyformán árt!

Ez a betegcsoport igen sok antibiotikumot fogyaszt, mert a vezető tünet a purulens (gennyes) köpetürítés, ami a betegség akut fellángolására utal. Sajnos az utóbbi időkben megváltozott a tüdő-gyógyintézmények beteganyaga. Az asztmások kezelésére nagyon jó gyógyszerekkel rendelkezünk és a szaporodó speciális magánpraxisoknak köszönhetően ezen beteganyaggal alig találkozunk, ritka a kórházban kezelendő eset. A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásával a tüdőgyulladások nagy része is intézményen kívül meggyógyítható.

A klinikákon a legtöbb páciens daganatos betegségben és krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenved. A tüdődaganat jelenleg még nem gyógyítható, a COPD gyógyhajlama sem optimális. Nehéz teher ez a tüdőgyógyászoknak, amikor csak mérsékelni lehet a panaszokat, de nem adatik meg az igazi gyógyulás eredménye.

Hogyan árt?

Az esetek többségében speciális légzésfunkciós vizsgálatokkal az asztma elkülöníthető a krónikus obstruktív tüdőbetegségektől. A COPD-s betegek jelentős része a hörgőtágító gyógyszerekre eleinte visszafordíthatóságot, (reverzibilitást) mutat. Az igazi COPD-s betegeknél azonban ezek a légúttágító gyógyszerek lényegesen már nem változtatnak az állapoton. A gyakran használt gyulladáscsökkentő (szteroid) gyógyszerek hatása is csökkenhet; sőt, többször találkozunk olyan krónikus tüdőbetegekkel, akikre ezek a gyógyszerek teljesen hatástalanok.

A vérben oldott oxigén és széndioxid folyamatos nyomon követésével azt látjuk, hogy ezeknek a betegeknek az oxigénellátása egyre romlik, a széndioxidtól mint nemkívánatos anyagcsereterméktől képtelenek megszabadulni. Kialakul a krónikus oxigénhiány, és jöhet az otthoni oxigénpalack. Az állandósult nehézlégzés a szívre is hatalmas terhet ró, következik a szívelégtelenség, a krónikus lábduzzadás, a magas vérnyomás, és sorolhatnám. A két szerv betegsége együtt már általában megpecsételi a beteg sorsát, és az intenzív osztályon történő kezelés is csak ritkán képes az életet veszélyeztető aktuális helyzetet megfordítani.

Nem titkolt szándékom a dohányos emberek józanságra térítése. Rendelkezünk tüneti szerekkel, de alkalmazásuk a dohányzás elhagyása nélkül szinte eredménytelen. Soha nem késő életmódot váltani. Megszűnik a krónikus köhögés, az állandó köpködés, az ember néha levegőt kap, sőt megjelennek az eddig ismeretlen illatok és ízek. A gyakran társuló súlyesést, a kóros soványságot szegre lehet akasztani. Természetesen nem kell elhízni, amitől annyian félnek, hiszen az erőnlét javulása lehetőséget teremt a mozgásra, a sportolásra. Az életmódváltáshoz sok sikert kívánok! Nem szabad elfelejteni: a legjobb védekezés a megelőzés.


Szerző: Dr. Komáromi Tamás
2006. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés