2017. Július 24. hétfő

Törődjünk a tüdőnkkel!

A tüdőszűrés
1 . oldal
Más betegségekre is fény derülhet -  Nem lehetünk teljesen nyugodtak
A tuberkulózis az emberiséget sújtó legnagyobb csapások közé tartozott. Tehetetlenek és védtelenek voltunk a betegséggel szemben. 1882. március 24-én Robert Koch korszakalkotó bejelentést tett a Berlini Élettani Társaság egyik ülésén: beszámolt a legújabb felfedezéséről, egy "parazita természetű" kórokozóról, a tbc-bacilusról. Koch kutatásainak eredménye végre felébresztette a védekezés reményét.

A tbc és más tüdőbetegségek elleni harc érdekében hazánkban egységes hálózat alakult ki. Ennek létrejöttét elsősorban a második világháború után kialakult súlyos járványügyi helyzet tette szükségessé.

tüdőszűrés, tbc

A hálózat alapegysége a városi, Budapesten és néhány nagyvárosban a kerületi tüdőgondozó. Ezek az egységek felelősek az adott terület lakóinak gyógyítómegelőző ellátásáért a tbc, és 1969 óta más tüdőbetegségek vonatkozásában. A tüdőgondozók működését a megyei tüdőgondozó, illetve Budapesten a szakfelügyelet ellenőrzi és irányítja.

Egy 1988-as adat szerint az országban 164 tüdőgondozó működött. Ezekhez szervezetileg ügynevezett ernyőszűrő állomások tartoznak, melyek stabil, egy helyen lévők (113 darab) vagy mozgó (61 darab) állomások lehetnek attól függően, hogy az adott területen mekkora a népsűrűség.

Más betegségekre is fény derülhet

A felnőtt lakosság szűrésére évenként vagy kétévenként kerül sor. Az évek során készült felvételek megőrzésének igen nagy a szakmai jelentősége, mivel egy-egy esetleges kóros folyamat kialakulását és előrehaladását ily módon jól lehet követni. Az időben történt diagnosztizálás révén elkerülhetővé válik, hogy egy beteg kezelésére elhanyagolt állapotban kerüljön sor.

Eredetileg csak a röntgenárnyékot adó tüdőfolyamatok felismerése volt a tüdőszűrő-állomások feladata. Napjainkban azonban komplex szűrést végeznek, melynek során mód nyílik az asztmatikus megbetegedések felismerésére is, továbbá a vérnyomás, a testsúly, a vizeletcukor és az esetleges fehérjeürítés mérésére is sor kerül. Az utóbbiaknak a cukorbetegség és bizonyos vesemegbetegedések időben történő megállapításában van igen nagy jelentőségük. A tüdőgondozók működésének keretein belül történik a tbc elleni védőoltások megszervezése is. Ezek látják el a kiszűrt tbc-s és asztmatikus betegeket megfelelő gyógyszerekkel.

A tüdőgondozók szükség esetén a betegeket a területileg illetékes tüdőgyógyászati fekvőbeteg-osztályra utalják, az innen kapott zárójelentéseket számítógéppel feldolgozzák, és továbbra is aktívan részt vesznek a hazabocsátott páciensek gyógykezelésében. Egy-egy adott megye ellátásának szakmai irányítását a megyei pulmonológiai főorvos végzi, aki vagy a megyei gondozó vagy a területi osztály vezetője. Hozzá futnak be az éves adatok, ő dolgozza ki a következő év szakmai stratégiáját.

Nem lehetünk teljesen nyugodtak

A tüdőbetegségek gyógyításának országos irányítását az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet szakmai kollégiuma végzi. Az irányítás ajánlások, irányelvek és módszertani levelek útján történik.

A tüdőgondozó nemcsak konziliáriusi feladatokat lát el, hanem a tüdőbetegeket gondozási csoportba sorolásuk szerint meghatározott időben vizsgálja, sorsukat követi, kontrollra rendeli be őket. Megállapodás szerint akkor nevezünk népbetegségnek egy kóros állapotot, ha a friss megbetegedések aránya meghaladja a 100 ezreléket. Ez a szám a tbc vonatkozásában 1950 körül 490 volt. Hála az eredményes gyógyító és szervező munkának, 1988-ban az új megbetegedések aránya 38 ezrelékre csökkent. Ezzel az eredménnyel azonban még mindig nem lehetünk teljesen elégedettek, mert az európai rangsorban így is viszonylag hátul állunk.

Az újonnan felfedezett esetek 50%-a fertőzőforrást jelent, tehát a tüdőgondozók további áldozatos munkájára ezután is még jó ideig szükség lesz.


Szerző:

Dr. Békési Gábor
belgyógyász szakorvos

2006. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés