2017. Július 23. vasárnap
Góc keletkezése -  A fogágybetegségről -  Gyakori szűréssel -  Negatív eredmény után
Ha arcunk feldagad, fogunk álmatlan éjszakát okozva fáj, sürgősen orvoshoz fordulunk, hogy panaszainkat gyorsan megoldja. Az akut, fog-eredetű panaszok a betegnek sürgősségi jelzést adnak, így általában az orvosi kezelés nem marad el. De mi történik, ha tüneti kezelésre, például fájdalomcsillapítók szedésére a panaszok megszűnnek és a kezelést elodázzuk?

Amikor a szervezet valamely részén esetünkben a szájüregben, a fogak, illetve foggyökerek körül krónikus gyulladás alakul ki, és nem okoz panaszt, elmarad az orvoshoz irányító jelzés, a fájdalom. Szervezetünk "tűri" a baktériumokkal zsúfolt területet, de a mikroorganizmusok folyamatosan a vérkeringésbe kerülnek, és testünk "gyenge" pontjain megtelepedve, ott elszaporodva más szervek megbetegedését okozhatják immár jellegzetes tüneteket előidézve. Ekkor beszélhetünk gócbetegségről.

gócbetegség

Az ízületi panaszok, gyulladások jó része gócbetegség, de krónikus, tüneteket nem okozó, fogeredetű gyulladás következménye lehet még többek között a kötőhártya-gyulladás, a vese, a szív, az érrendszer bizonyos szöveteit érintő megbetegedés is. Sok allergiás kórkép kiindulása, illetve összetevője a fogászati góc. A kiindulás tehát fogeredetű, panaszokat nem okozó krónikus gyulladás, a következmény viszont távoli szervek akut vagy krónikus, panaszokat okozó megbetegedése.

Góc keletkezése

Minden fog gócnak tekintendő, amely elhalt, mély, szuvas üreget tartalmaz, eredménytelenül vagy szakszerűtlenül gyökérkezelték, sérülés érte és ellátásban nem részesült. A letört fogak, a fogágyban maradt vagy az arcüregbe került gyökerek, a gyökér körüli, röntgenárnyékot is adó granulómák, ciszták szintén gócként szerepelhetnek.

Tudjuk, mennyi baj van a bölcsességfogakkal, főleg ha helyhiány miatt nem vagy csak részben törnek elő. Azonkívül, hogy fogsortorlódást, állkapocsízületi panaszokat, heveny fájdalmakat okozhatnak, egy részük az elő nem tört fogkorona körüli tasak és annak baktériumtartalmú kötőszövetes állománya miatt szintén fogeredetű góccá válhat.

Egyes esetekben (nem is ritkán!) bizonyos kisőrlők, gyakrabban a felső szemfogak elmaradnak a fejlődésükben, öröklött okok vagy fogsortorlódás miatt. A fog tehát nem tör elő, nem kerül rágósíkba, hanem visszamarad az állcsontban. Ilyenkor a korona körüli egyébként fiziológiás fogzacskó nem szívódik fel, kötőszövetes állományt tart fenn, ami rendkívül alkalmas táptalaj gócfertőzés kiindulásához.

A fogágybetegségről

Nem szabad elfeledkeznünk az úgynevezett parodontális (fogágyi) gócokról sem. A fogágybetegség rendkívül gyakori jelenség. Duzzadt, vérző fogíny, érzékeny fognyakak, rossz szájszag a fő jellemzői. A tünetegyüttes lényege az, hogy fogágybetegségben ami természetesen nem csak ép fogak mellett alakulhat ki , tisztíthatatlan zugok, tasakok fejlődnek, melyek először az ínyszélt, majd annak összes szövetét, végül a fogakat körülvevő fogmeder csontját érintik.

E nem öntisztuló, mechanikai eszközökkel (fogkefe, fogselyem, szájzuhany) sem tisztítható tasakok állandó, kóros összetételű baktériumflórája a vérárammal továbbsodródva szintén távoli szervek megbetegedésének kiindulása lehet.

Gyakori szűréssel

A rendszeres (félévente sorra kerülő), gondos fogászati szűrővizsgálatnak nemcsak a fogak koronáira kell kiterjednie, hanem a régi fogművek, hidak, koronák ellenőrzésére, a fogágy állapotára, a harapási viszonyokra is. Röntgenvizsgálattal a gyökértömött fogak állapota is megítélhető.

Hasonló vizsgálatokon kell a páciensnek átesnie akkor is, ha nem fogászati panasszal érkezik, hanem más szakterület orvosa irányítja a beteget fogászatra, gócvizsgálat céljából. Szemész, fülorrgégész reumatológus, ideggyógyász, belgyógyász kér gyakran gócvizsgálatot.

Ha a fogászati góc kiderül és megfelelő megoldást nyer, a beteg és kezelőorvosa, illetve beküldője hosszú, hiábavaló vizsgálat- és kezeléssorozattól menekül meg. Nem egyszer fordult elő, hogy ízületi panaszt, időszakos kötőhártya-gyulladást, idegrendszeri tüneteket vagy erőteljes hajhullást hónapokig, évekig kezeltek már mindennel, és csak akkor derült ki, hogy egy vagy több fog-eredetű góc volt a tünetek hátterében.

Negatív eredmény után

Sajnos még akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy panaszaink nem fogeredetűek, ha a fogászati gócvizsgálat megfelelően alapos volt, és általa góc nem igazolható.

Egy viszonylag régi, de a hazai gyakorlatban nemrégiben bevezetett vizsgálóeljárás így is fényt deríthet fogászati gócokra. A Voll-féle elektro-akupunktúrán alapuló komputeres mérés, mely bizonyos bőrpontokat és a fogakhoz tartozó nyálkahártya-területeket (odontonok) vizsgál, rezgés alapján észleli és a gócon kívül kimutatja a szájba került (vagy oda tervezett!) idegen anyagok híd, fém, korona, porcelán, gyökértömő anyag stb. zavaró hatását is. A gyakorlat azt igazolja, hogy a Voll-féle eljárás sokkal finomabb és érzékenyebb, mint a röntgenvizsgálat.

A rendszeres fogászati kontroll, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit. A kialakult gócok szervezetünk számtalan területén okozhatnak krónikus vagy akut panaszokat, ezért mindig gondolnunk kell erre a kiindulási lehetőségre is.


Szerző: Dr. Huszák András
szájsebész
2006. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés