Kísérletes vizsgálatokkal kimutatták a caries kialakulásában bizonyos baktériumok szerepét: a szájüregben élő streptococcusok egyik, gyűjtőnevén Streptococcus mutansnak nevezett csoportja kariogén, azaz fogszuvasodásra hajlamosító hatású.

Ezek az organizmusok születéskor még nem találhatóak meg a szájban, csak az anyával való kontaktus során kerülnek az újszülött szájflórájába, és többnyire ezek indítják el a fogzománc szuvasodását. Amint a számukra kedvező pH hatására a zománcon lyukat hoznak létre, a szájban lévő egyéb baktériumok (elsősorban a lactobacillusok) megtámadják a zománc alatt levő dentint, és a fog struktúrájának további károsodását okozzák.
A fogszuvasodás kialakulásában a másik fontos tényező a szénhidrátfogyasztás gyakorisága. A táplálékfelvétel gyakorisága sokkal fontosabb meghatározója a caries kialakulásának, mint az elfogyasztott szénhidrát mennyisége. Például egy cumisüvegnyi almalé potenciális szuvasodást okozó mértéke, melyet egész éjjel vagy szundikálás közben fogyasztott a csecsemő, lényegesen különbözik attól a potenciális értéktől, amit ugyanannak az almalének az egyszeri fogyasztása jelent. A táplálékkal felvett szénhidrátok közül, amelyik hosszabb ideig marad a szájban, az veszélyesebb, mint a rövid ideig szájban lévő szénhidrát.
Egy hazánkban végzett felmérés alapján a gyermekek mintegy 20%-a nassol naponta, míg felük háromnaponta fogyaszt édességet. Ezen belül elsősorban a fővárosban és ennek vonzáskörzetében élő gyermekek azok, akik kiemelkedetten veszélyeztetettek, bár a falusi és a városi gyermekek közötti régebben nagyon szembeötlő különbség lassan eltűnik.
Egy másik tanulmány rangsorolta a táplálékokat abból a szempontból, milyen hányadban felelősek a népesség cukorfogyasztásáért, így közvetve a caries kialakulásáért. A rangsor élére a különféle üdítők kerültek, második helyen a cukorkák, majd a szörpök állnak. Előkelő helyet foglalnak el az édességek, a fagylalt, a sütemények, a cukrászati termékek, míg kisebb mértékben tehetők felelőssé a cukorbevitelért a levár, a befőttek és az alkohol. Új keletű felfedezés az is, hogy a keményítő is fogszuvasodásra hajlamosít! Ez tehát azt jelenti, hogy az egyébiránt melegen ajánlott müzlivel még extra feltétek, tehát cukor, lekvár stb. nélkül is csínján kell bánnunk.
A fogszuvasodással szemben "dolgozó", bizonyítottan védő tényező a nyál és a fluor. Az elsősorban a rágás kapcsán képződő nyál jótékony hatását elsősorban enzimgátló, baktériumölő hatásának köszönheti, melynek következtében a megfelelő stádiumban még visszafordítható a fogszuvasodás folyamata: ásványianyag-növekedés következhet be a nyálban levő kalcium és fluor jelenlétében.
A fogszuvasodás megelőzésében kiemelkedő szerepet tölt be a fluor. A literenként 1 mg fluort tartalmazó ivóvíz fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a szuvasodás mértékét. Emellett a csirke, a tengeri halak, kagyló, rák fogyasztása és a teaivás is segíthet a megfelelő mennyiségű fluorbevitel elérésében.
A fogszuvasodás kialakulásában a táplálkozás két úton hat. A felszívódás előtti hatás a szájüregben érvényesül: ennek lényege, hogy a cukros, tapadós ételekből könnyebben képződik a fogon lepedék, amelyben káros bomlástermékek keletkeznek. A felszívódás utáni hatást a teljes értékű fehérjék, a vitaminok (A, C és D) és az ásványi sók (kalcium, foszfor, fluor) fejtik ki oly módon, hogy a káros hatásokkal szemben ellenállóbb fog fejlődjön ki. Ezek hiányában késői fogáttörés, kis fogak, zománc, fogbél, és fogcementképződési zavart is megfigyeltek. Az A-, K- és E-vitamin túlzott bevitele is káros hatást gyakorolhat a fogfejlődésre.
Fogaink épsége érdekében nem csak saját magunk, de a közösség is sokat tehet. Az egyéni módszerek közé tartozik a zománc ellenállásának fokozása. Erre már a méhen belüli életben lehetőség van. Az anya optimális táplálkozása (fehérjék, zsírok,szénhidrátok bevitelének helyes aránya), ásványianyag- és vitaminszükségletének (A, D, C) megfelelő kielégítése befolyásolja a tejfogak és az első nagyőrlők mineralizációját.
Emellett igen nagy jelentőségű az újszülött és a csecsemő helyes táplálása. Ez azt jelenti, hogy az újszülött az anyatejet szoptatással kapja meg. Meg kell előzni az ún. cumisüveges fogromlást, mely 18 hónapos kor előtt fordul elő és a cumisüveggel való alvás okozza. A vegyes táplálkozásra való áttéréskor kapjon a gyermek főzelékeket, állati és növényi eredetű fehérjéket. Amikor már fogai is vannak, szoktassuk rá a gyümölcs fogyasztására, rágására. Korlátozzuk az édességek és cukorkák fogyasztását, különösen a főétkezések közötti cukorkafogyasztást! Ha szomjas a gyermek, vizet kapjon, ne szoktassuk rá az üdítők, szörpök ízére!
Ebben a korban kell megtanítanunk a gyermeket a szájápolásra, a helyes és hatékony fogmosásra, melyhez fluoridtartalmú fogkrémek (elsősorban a gyermekek számára kifejlesztett, csökkentett fluoridot tartalmazó termékek) használata ajánlott. Legalább a napi kétszeri fogmosásra neveljük a gyermeket, s az esti fogmosást követően csak vizet engedjünk fogyasztani. Amennyiben napközben ,,extra" édességet eszik-iszik a gyermek, lehetőleg ezt követően is mosson fogat.
Az egyéni prevenció fontos ,,fegyvere" a fluoridhiányos területeken a fluoridtartalmú tabletták rendszeres, hosszú éveken át megfelelő dózisban való adagolása. Ezenkívül, amennyiben szükséges, a fogorvos fluoridtartalmú folyadékokkal, zselékkel, lakkokkal helyileg kezelheti, ecsetelheti a fogakat. A rágás igen fontos védekezőmechanizmus a fogszuvasodás ellen. Részesítsük előnyben az ún. cukoralkoholokkal (xilit, szorbit stb.) ízesített rágógumikat, bár egyes kutatások szerint a cukortartalmú rágókból rágás közben olyan gyorsan ,,kimosódik" a cukor nyállal, hogy már azelőtt elhagyja a szájüreget, mielőtt kárt okozhatna.
A kollektív megelőzés legismertebb és legrégibb eljárása az ivóvíz fluordúsítása. Az ivóvíznek optimálisan literenként 1 mg fluort kell tartalmaznia. Ennek az ivóvíznek a rendszeres fogyasztása esetén a fogszuvasodás mértéke 50-60%kal csökken. Jelenleg a világon több mint 200 millió ember fogyaszt fluoriddal dúsított ivóvizet. Rendkívül olcsó és hatásos emellett az étkezési só fluordúsítása. A megfelelő cariesmegelőzés érdekében ez kilogrammonként 500-600 mg nátrium-fluoridot jelent.
A legújabb epidemiológiai adatok szerint a caries előfordulása a legtöbb fejlődő országban nő, míg az iparilag fejlett országokban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban az 5 éves gyermekek fogszuvasodására vonatkozó előrejelzett további csökkenés nem következett be, és a korábbi csökkenési tendencia megszűnni látszik. A fejlett országokban megfigyelhető a fogszuvasodás "polarizációja", mely a szociálisan rosszabb helyzetben lévő kisebbségnél (a népesség 20-25%-a) a fogszuvasodás mintegy 50%-os előfordulását jelenti.
A PAHO (Pan American Health Organisation) 1970 óta gyűjt adatokat a caries prevalenciájára és súlyosságára vonatkozóan. Ez alapján a 90-es évekre a legtöbb országban csökkenést írtak le, mely elsősorban a fluoridok használatát propagáló széles körű prevenciós programoknak volt köszönhető. Számos ország elérte a WHO áltat 2000-re kitűzött célt, azonban kevés helyen volt észlelhető az, hogy a betegség csupán a populáció csekély hányadát érintette. Hazánk a fogszuvasodás szempontjából a fejlődő országokhoz hasonló gyakoriságot mutat: népbetegségnek számít.
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/








