Szervezetünk cukoranyagcseréjét és vércukorszintjét az inzulin szabályozza. Az inzulin olyan fehérje, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek sejtjei termelnek. Ha szervezetünkben az inzulintermelés alacsony, akkor nem megfelelő a szénhidrát típusú vegyületek és a cukor, a cukortartalmú élelmi anyagok anyagcseréje. Ilyenkor a cukor bekerül a vizeletbe, szervezetünk hibás cukoranyagcseréje következtében.

Fontos, hogy a diéta részeként mértéktartó legyen a finomított szénhidrátok, az egyszerű cukrok, a telített zsírok és olajok fogyasztása. Ezek helyett növényi rostokból származó és összetett szénhidrátokat (zöldségfélék, gabonafélék, rizs, burgonya), valamint telítetlen zsírokat, olajokat kell fogyasztani. Finomlisztfogyasztásunkat tegyük változatossá zab, rozs- és kukoricaliszttel, durumbúzás, köles- és hajdinaliszttel. Fogyasszunk minél több barna rizst, indiánrizst, búzatöretet, zöldárpát.
Levesbetétként használhatunk váltogatva zab, rozs- és árpapelyhet, de fogyaszthatjuk ezeket aludttejben vagy kaukázusi kefirben is.
A tésztafélés főételekhez használjunk durumbúza, korpás-rozsos, amarántos, tönkölybúzás és kukoricás tésztákat. A finomított kristálycukor helyett pedig a megengedett mennyiségben fogyasszunk melaszos barna cukrot, szőlőcukorlisztet, mézet. Édesítőszerként elsősorban aszpartamtartalmú édesítőszereket használjunk.
Anyagcserénket felfrissíthetjük telítetlen zsírok és olajok rendszeres fogyasztásával és azzal, ha nagy mennyiségben veszünk magunkhoz telítetlenzsír-tartalmú húsfehérjéket. Fogyasszunk sok halat, halkonzervet, pácolt halat, és ezeket váltogassuk marha, birka, vad- és szárnyashúsokkal.
Étrendünkbe hetente legalább egyszer iktassuk be belsőségek fogyasztását: máj, szív, vese, tüdő, pacal, zúza.
Készítsük ételeinket változatosan, különböző olajfélékkel vagy zsiradékokkal, például repceolajjal, hidegen préselt napraforgó- vagy kukoricacsíra-olajjal, szójaolajjal, a salátákat tökmag- vagy olívaolajjal, de használhatunk a főzéshez margarint, liba- és kacsazsírt is.
Ételeink elkészítésekor használjunk sok vöröshagymát, fokhagymát, póréhagymát. Készítsünk gombával töltött hagymát vagy gombás hagymapaprikást különféle gombákból. Főzhetünk gombás, sárgarépás, valamint hagymás barna rizst is.
Állati és növényi fehérjékből is!
A diéta során figyeljünk arra, hogy az állati és növényi fehérjék fele-fele arányban szerepeljenek, mint például a bab, borsó, lencse vagy szója. Az utóbbit szójacsíra-salátaként köretnek, tofuként főételnek, de szójapástétomként is elkészíthetjük. Darált húsos ételeinket fele-fele arányban szójagranulátummal készítsük.
Fontos a káposztafélék, a kelkáposzta, a brokkoli, a kínai kel, a bimbós kel, a vörös fejes káposzta és nem utolsó sorban a savanyú káposzta, a karalábé, a paraj rendszeres fogyasztása. Diétánkban előnyös a spárga és a zeller.
Nyugodtan fogyaszthatunk rostban gazdag, finomítatlan, összetett szénhidrátokat, mint például a teljes gabonaszemek, a gabonapelyhek, a nyers és párolt zöldségek, amelyek korlátozás nélkül ehetők.
Nagyon fontos a króm nyomelem fogyasztása, amelyet sörélesztővel juttathatunk szervezetünkbe; ebből naponta 2-3 evőkanálnyit is ehetünk.
Fogyasszunk nagy magnéziumtartalmú élelmiszereket, például juhtúrót. Anikó sajtot, Óvárit, és húsos ételeinket (például nyúlhúst, pacalt, marhahúst, juhhúst és májat) fűszerezzük borókabogyóval, Cayenne-borssal, használjunk áfonyaöntetet, csipkebogyóízt. A magfélékből tökmagot, napraforgómagot és sok mákot együnk.
Dr. Duschanek Valéria
táplálkozás-biokémikus










