2019. Augusztus 18. vasárnap
A migrén -  Tünetek -  Megelőzés -  Kezelés -  A cluster-típusú fejfájás -  A tenziós fejfájás
Kevés olyan tünetet ismerünk, ami több embert érint, mint a fejfájás. Okai szerteágazóak lehetnek: különböző gyulladásos betegségek, pszichés zavarok, keringési problémák, daganatos megbetegedések és még számos más tényező. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a különböző fejfájástípusoknak könyvtárnyi az irodalma, a témával világszerte tucatnyi tudományos intézet foglalkozik.

A különböző fejfájástípusokat általában két főbb csoportra szokás bontani: az elsődleges, vagyis önálló, és a másodlagos, azaz tüneti jellegű fejfájásra. Az elsődleges fejfájásoknak alapvetően három fontosabb altípusát különböztetjük meg: a migrént, az ún. cluster-típusú fejfájást és a tenziós fejfájást.

Fejfájás, migrén

A migrén

A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípus. Gyakoriságára jellemező, hogy a kifejezést a köznyelvben gyakran a fejfájás szinonimájaként is használják, noha sokban különbözik a többi típustól.

A legtöbb migrénes a fejfájását rohamokban visszatérő támadásként éli meg, ami hosszú éveken át kísérti. Bár a migrén sok esetben erős fájdalomérzettel jár, ez nem jelenti azt, hogy minden komolyabb fejfájás migrén lenne; mi több, bizonyos esetekben a migrén jelentkezhet akár enyhe fájdalomérzettel is. A migrénre érzékeny embereknél az első fejfájások általában már a gyermek, vagy kamaszkorban jelentkeznek. A nemek közti eloszlást figyelembe véve kijelenthetjük, hogy ez a fejfájástípus inkább a nőket érinti mintegy kétszer annyi nő szenved migréntől, mint férfi, aminek vélhetően hormonális okai vannak.

Sokévi kutatás ellenére sajnos a tudósok ma sem tudják pontosan, hogy mi okozhatja a migrénes rohamokat. Az agykörnyéki véráramlás megváltozása, az agyi erek kitágulása bizonyosan közrejátszhat ebben, ám azt csak valószínűsíteni lehet, hogy mindennek hátterében az agy kémiai folyamatainak és elektromos aktivitásának mely irányú változásai állhatnak. Fontos szerepe lehet az agy kémiai folyamatait befolyásoló szerotoninnak, ami korántsem teljes körű ismereteink szerint más panaszok, így pl. a depresszió kialakulásában is szerepet játszik.

Tünetek

A jellegzetes lüktető migrénes fejfájás általában a fej egyik vagy mindkét oldalán kialakulhat, amit étvágytalanság, hányinger vagy hányás is kísérhet. A tüneteket csak súlyosbítják az éles hangok vagy az erős fény, ezért a migréntől szenvedők ilyenkor általában igyekeznek valamilyen csendes, hűvös és sötét helyen átvészelni a rohamokat. A legtöbb roham általában 4-től 12 óráig tart, noha bizonyos esetekben ez lehet ennél sokkal rövidebb vagy éppen hosszabb is.

A migrén megjelenését megelőzhetik különböző jelek, melyeket összefoglaló néven auraként nevez meg a szakirodalom. Ezek az előzetes tünetek a következők lehetnek: torzított vagy foltokban való látás, pulzáló fényjelenségek érzékelése, ritkábban átmeneti vakság; bizonyos esetekben pedig megváltozik a szaglásérzet és a hallás is. A migrénes rohamoknak bizonyos utóhatásai is lehetnek. Tipikusan egy-két napos kimerültség, izomláz és izomfájdalom jelentkezett azoknál, akik kellemetlen kísérőjelenségekről számoltak be.

A migrént a különböző tevékenységek mellett ételek, szagok, érzések is kiválthatják. Van, akinél stressz hatására jön elő, másoknál éppen a stresszhelyzetek elmúlásával jelentkezik, például vizsgák után; nők esetében pedig kifejezetten gyakori, hogy a fájdalomhullámok a menstruáció idején törnek elő.

Megelőzés

Sajnos a migrénes rohamokat nem minden esetben lehet megelőzni, ám a kiváltó okok ismerete, azok kerülése segíthet abban, hogy csökkentsük a gyakoriságukat és mérsékeljük erejüket.

A leggyakoribb kiváltó okok az alábbiak lehetnek:
• koffein (akár többet vagy éppen kevesebben fogyasztunk a szokottnál)
• bizonyos ételek és italok (főleg az érlelt sajtok vagy erjesztett italok, a tartósítószerekkel vagy ízfokozókkal kezelt ételek)
• stressz és a stressz vége
• hormonváltozások (menstruáció, fogamzásgátlók)
• alváshiány vagy felborult bioritmus
• utazás vagy megváltozott klíma
• túlzott fájdalomcsillapító-használat.

Kezelés

A migrénes rohamok kezelése általában azok gyakoriságától és erősségétől függ. Az évente csak néhány esetben jelentkező fejfájások rendszerint jól kézben tarthatók a különböző recept nélkül is kapható fájdalomcsillapítókkal. A komolyabb, a normális életvitelt számottevő mértékben megnehezítő fájdalmakat azonban már más eszközökkel lehet csak normális keretek közé szorítani.

A migrén kezelésének két különböző módszere ismert. Az egyik szerint csak akkor tesznek a fájdalom ellen, ha aurajelenségeket észlel a beteg, vagy ha a roham már elkezdődött. Ezek az ún. abortív eljárások. A preventív módszer lényege ezzel szemben az, hogy napi rendszerességgel szedett gyógyszer segítségével veszik elejét a migrénes rohamoknak.

A cluster-típusú fejfájás

E fejfájástípusnak nincs magyar elnevezése. A cluster szó csoportot, halmazt, csomagot jelent. A lakosság 0,1-0,5%-át érinti, főként középkorú, erősen dohányos férfiakat. Jellegzetessége, hogy igen éles, szinte tőrdöfésszerű a fájdalom. A fájdalomhoz rendszerint az azonos oldali szem könnyedzése, bevörösödése, a szembogár átmérőjének csökkenése, az azonos oldali szemhéj csüngése, az arcbőr kipirulása csatlakozik. További jellegzetessége, hogy általában a nap azonos időszakában, különösen a hajnali órákban, vagy éjjel alvásából ébreszti a beteget.

A clusteresek a migrénes fejfájással küzdőkkel ellentétben képtelenek nyugodtan feküdni, rendkívül nyugtalanok, ezért mindenféle fizikai aktivitással, fel-alá járkálással, ütlegeléssel, nyomogatással, kiabálással igyekeznek úrrá lenni kínjaikon. Az egyes rohamok naponta 1-3 alkalommal jelentkeznek, néhány napon át visszatérnek, majd napok, hetek vagy szerencsésebb esetben hónapok múlva ismétlődnek.

A cluster jellegű fejfájást meglehetősen nehéz csillapítani, hiszen rendszerint már el is múlik, mire a beteg az orvoshoz ér. A terápia ezért általában a megelőzésre összpontosít, valamint arra, hogy az esetlegesen visszatérő rohamok a lehető legrövidebbek és a legkevésbé fájdalmasak legyenek. A clusteresek körében is ismert módszer a rohamok kezelésére az oxigénterápia. Ez tulajdonképpen nem más, mint a fájdalom első jeleire egy maszkon át kb. 15 percig tiszta oxigén belélegzése.

Természetesen emellett számos gyógyszer létezik a clusterre, ezek azonban csak a fájdalomrohamok idejének és intenzitásának csökkentésére szolgálnak, mivel jelenleg még nem áll rendelkezésünkre a probléma okát orvosló medicina. A rohamok valószínűségét mindazonáltal csökkenti, ha a beteg eltekint az alkoholos italok fogyasztásától, ha lemond a cigarettáról, és ha normális alvásritmushoz szoktatja magát.

A tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájástípus, egyes statisztikák szerint előfordulása 70-80%-ra is tehető, tehát az emberek döntő többsége egyszer vagy többször átéli élete során.

Erre a típusra jellemző, hogy tünetei nem oly látványosak és határozottak mint a korábban említett két másik típus esetében, maga a fájdalomérzet intenzitása is kisebb, a tenziós fejfájások kellemetlen jellegét inkább az adja, hogy általában nehezen múlnak el. A váll- és nyaktájéki izomfeszülés (innen a tenziós név is), és a nyomásérzékenység nyomán fellépő fájdalomérzet a tarkótól a fejtető és a homlok irányába sugárzik, mellyel együtt gyakran fejbőrérzékenység is kialakul. A feszítő, tompa fájdalmat, mely olyan, mintha egy-két számmal kisebb kalapot húztunk volna a fejünkbe, más tünetek is kísérhetik: ezek közül a leggyakoribbak az alvászavarok, a fogyás, a libidócsökkenés és a depresszió.

A migrén esetében gyakran fellépő hányinger, hányás, fény vagy hangok iránti túlérzékenység ennél a típusnál nem jellemző, de e két utóbbi tünet enyhébb formában azért előfordulhat. A tenziós fejfájás leginkább a tanuláshoz és a munkához szükséges összpontosítást akadályozza. Nőknél gyakoribb, de a férfiakat is szép számban érinti.

A tenziós fejfájás gyakran a délutáni vagy a kora esti órákban kezdődik és intenzitása időről időre változhat. Alkalomszerű változata néhány órától kb. egy napig tarthat, míg a krónikus altípus estében a szenvedés egész napos, vagy akár több napig tartó is lehet, bár intenzitása ez idő alatt természetesen változhat.

A tenziós fejfájásról fontos tudnunk, hogy nem valamilyen betegség miatt alakul ki, nem tünete valamely komolyabb elváltozásnak. Ahhoz, hogy ritkábban éljük át ezt a kellemetlen érzést, mindenekelőtt a kialakulásához vezető okokat figyelembe véve, életmódunkon kell változtatnunk, tehát igyekezzünk csökkenteni a stresszhelyzetek számát. Ez természetesen nem minden esetben egyszerű feladat, ilyenkor jöhetnek jól az enyhe dózisú fájdalomcsillapítók.

Mint arról cikkünk elején már írtunk, az elsődleges típusok mellett nagyon sok esetben a fejfájás valamilyen betegségnek a tünete, csupán jelzi számunkra, hogy a szervezetben valahol komolyabb problémák vannak. Ezek az ún. szekunder fejfájástípusok mindenképpen orvosi kivizsgálást igényelnek.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés