Az indíték ismeretlen: Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer (agyvelő, gerincvelő) autoimmun, gyulladásos megbetegedése. Általában fiatal felnőtt korban jelentkezik: 20-40 életév között. Előfordulási gyakorisága Magyarországon kb. 100 beteg/100 000 lakos, vagyis országosan összesen 10-12000 esettel számolhatunk. A betegség sokkal gyakoribb a mérsékelt égövi, illetve a hűvösebb éghajlatú országokban (Svédország, Finnország 200 eset/100 000 fő), s dél felé haladva ritkul (Szicília, Ciprus 20-40 eset/100 000 fő).

Mi a betegség lényege?

Az SM-ben a rosszul működő immunrendszer az idegsejtek nyúlványait burkoló ún. myelinhüvelyt (velőshüvelyt) támadja meg, feloldja, roncsolja azt. E károsodás következtében az idegszál (akárcsak a szigetelőanyagát vesztett elektromos huzal) rosszul működik: lassabban vezeti vagy blokkolja az ingerületet.

A szervezet igyekszik "bestoppolni" a huzal burkolatán keletkezett lyukakat a rendelkezésre álló támasztószövettel, s így alakulnak ki a betegség nevét adó kemény ("szklerotikus") gócok. Egy időben azonban nemcsak egyetlen idegszál mentén, hanem a központi idegrendszeren belül több ponton is létrejöhet a károsodás, ebből adódik a sokszoros ("multiplex") elnevezés.

Hogyan halad előre a kórfolyamat?

A vizsgáló eljárások fejlődése (mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás) és az új kutatások nyomán tudjuk, hogy ellentétben korábban vallott nézetünkkel az idők folyamán a károsodott myelinhüvely regenerálódhat. Így az agyszövet vizsgálatakor egyaránt találunk régi és új gócokat, korábban beteg, de már regenerálódott területeket, a betegség előrehaladottságától függően.

Pontosan ez a magyarázata a betegség változatos alakulásának. Egyesekben az átmeneti rosszabbodásokat (subok) szinte teljes tünetmentesség követi, másokban a kialakult tünetek alig enyhülnek, inkább lassú, folyamatos rosszabbodás mutatkozik.

Mekkora a károsodás?

Tekintettel arra, hogy a tünetek alakulása attól függ, hol lépnek ki a vérpályából a téves célpontot választó nyiroksejtek, s az idegrendszer mely területén támadják meg a myelinhüvelyt, igen sokszínű betegséggel találkozhatunk.

Általában jellemző az idegrendszerre, hogy nem a bármely okból bekövetkező károsodás nagysága az elsődlegesen fontos, hanem sokkal inkább annak pontos elhelyezkedése. Egy 2-3 mm-es góc súlyos, mindkét alsó végtagra terjedő bénulást tud okozni, ha a gerincvelő valamely adott pontján van, előidézhet súlyos látási vagy tekintési problémát bizonyos agyidegekben, s teljesen észrevétlen is maradhat a nagyagy egyes "néma" területein, ahol jelenlétét esetleg csak mágneses rezonanciavizsgálat igazolja.

Mi okozhat rosszabbodást?

Röviden: a stressz! Akár testi, akár lelki értelemben éri megrázkódtatás az SM-es beteget, ő idegrendszeri tüneteinek súlyosbodásával, esetleg új tünet jelentkezésével reagál. Állapotrosszabbodáshoz vezethet az erős hideg- vagy melegbehatás, láz, UV-fény (napozás, szolárium!), baleset fizikai-lelki hatása, valamilyen vírus- vagy egyéb fertőzés, bármely okból történő műtét, amely átmenetileg megbontja a szervezet megszokott egyensúlyát. Tilos a védőoltás (például influenza ellen), hacsak nem életmentő célú, hiszen az immunrendszer aktiválódását okozza, ami az autoimmun folyamatok erősödésével is jár.

Ossza meg:

Kövessen minket: