Az agydaganat

A daganatos halálozás 12%-át teszi ki az agydaganat; felnőtt- és gyermekkorban más-más szövettani típusok a jellegzetesek. 15 éves kor alatt alacsonyabb az előfordulása, 60 éves kor felett viszont ugrásszerűen nő a száma.

Szövettani osztályozása a laikus számára igen bonyolult, így részletesen nem is ismertetnénk. Az agydaganat kiindulhat az agyhártyákról, az agyban levő idegeket burkoló sejtekből, és gyakran más szerv által adott áttétekről van szó (főként pl. tüdő-, emlő-, vese-, vastagbéldaganat esetében). A gyakrabban előforduló és ismertebb formák: glioma, neurinoma, meningeoma, craniopharyngeoma, cysta, lipoma, angioma, stb.

Speciális daganatféleségről van szó, hiszen bármilyen típusú is az agydaganat – még ha szövettanilag akár jóindulatú is – a zárt koponyacsonton belül növekedve térszűkítést okoz, ami súlyos következményekkel jár: akár maradandó károsodást is okozhat az agyállományban. Így az agyállományban, a zárt helyen kialakuló daganatokat emiatt nemcsak szövettanilag sorolhatjuk a rosszindulatú daganatok csoportjába, hanem elhelyezkedésük, viselkedésük alapján is. Nagyon fontos ismerni az elhelyezkedését, és így az anatómiai ismeretekkel együtt magyarázhatóak lesznek az agydaganat tünetei.

Az agydaganat tünetei

Az agyban elhelyezkedő tumorok tüneteit három csoportba oszthatjuk:

• Góctünetek: az agydaganat közvetlen közelében elhelyezkedő struktúrák, idegek károsítása miatt az elroncsolt agyterület funkciózavara észlelhető, akár görcsrohamot, epilepsziát is okozhat.

• Szomszédsági tünetek: ez leggyakrabban az agyödémát, agyduzzadást jelenti.

• Távolhatások: az agyvíz keringési zavara, vagyis szaknyelven liquorkeringési zavar, valamint az agyállomány eltolódása a helyéről, mely akár úgynevezett beékelődést, s azonnali halált is okozhat a beteg számára.

Gyanút keltő panaszok és elváltozások: görcsroham, epilepszia, személyiségváltozás, aluszékonyság, egyensúlyzavar, látótérkiesés, mozgászavar–izomgyengeség, és a koponyaűri nyomásfokozódás tünetei.

Mi jelzi a kóros koponyaűri nyomást?

• Fejfájás, melyet az agyi ereket és az agyburkokat beidegző idegek irritációja vált ki.

• Hányás: gyakran hányinger nélküli, úgynevezett sugárhányás; oka az agytörzs enyhe nyomása.

• Látászavarok: például a látóideg duzzadása a vénás keringés akadályozása miatt. A tartós duzzadás a látóideg elsorvadását eredményezi, mely maradandó vaksághoz vezethet. Például oldalra tekintési képtelenség a szemmozgató izom nyomása miatt, valamint a látás pillanatokra történő elvesztése keringési zavar következtében.

• Kóros aluszékonyság: ezt is az agytörzs nyomása okozza.

• Tarkómerevség, ami azért alakul ki, mert a nyakizmokat és a hátsó koponyagödröt ugyanazok az idegek látják el.

• Úgynevezett bradicardia, szívritmuszavar, mely kórosan alacsony szívfrekvenciát jelent, következtében az agy oxigénellátása súlyosan károsodik.

Ossza meg:

Kövessen minket: