2017. Június 23. péntek
Kódolás, tárolás, előhívás -  Rövid távon: 7±2 -  Hosszú távon: rossz helyen keresünk? -  Érzelem és emlékezet -  Hogyan segíthetünk a felidézésben? -  Rímbe szedve vagy képekkel könnyebb!
Agyunk kapacitása jóval nagyobb, mint amennyit kihasználunk belőle. Amikor úgy hisszük, elfelejtettünk valamit, talán csak rossz "helyen" keresgélünk. Az emlékezés bonyolult művelet. Mi is történik ilyenkor?

Nap mint nap sokmilliárdnyi idegsejtünk dolgozik azon, hogy események, adatok, nevek, beszélgetések, képek, egész könyvek, telefonszámok, bevásárlási és egyéb listák rögződjenek fejünkben, emlékezzünk rájuk. A környezeti hatásokat különböző módon az állatok is képesek elraktározni, de az emberi emlékezet a legbonyolultabb és legszerteágazóbb gépezet.

emlékezet

Kódolás, tárolás, előhívás

Bizonyos dolgokat, például neveket vagy telefonszámokat csupán másodpercekig vagyunk képesek megjegyezni, míg más tényeket, adatokat hosszú évek elmúltával is viszonylag könnyen felidézünk. Ez utóbbiért a hosszú távú, míg az előbbiért a rövid távú memória a felelős. Mindkét részben három fő szakaszra bontható az emlékezés folyamata. A látott vagy hallott információt először kódoljuk, azaz elhelyezzük memóriánkban, ezt követően tároljuk, megőrizzük, végül, ha szükség van rá, előhívjuk, visszanyerjük onnan. Ez persze nem minden esetben működik hibátlanul, egy emlék elveszhet a három szakasz bármelyikén.

Rövid távon: 7±2

Ha új embert, tegyük fel Gézát, mutatnak be nekünk, neve bekerül rövid távú memóriánkba, ahonnan még egy darabig képesek vagyunk előhívni. Ha azonban másokkal is kénytelenek vagyunk megismerkedni aznap, már lehet, hogy gondban leszünk. A rövid távú memória ugyanis egyszerre hét, legfeljebb kilenc egység (7±2) tárolására képes, tehát Gézát egy idő után kiszorítják az újabb nevek. Ha Géza nevét valami miatt mégis meg szeretnénk jegyezni, ismételgetéssel segíthetjük elő, hogy mondjuk tíz perc múlva is a nevén szólíthassuk.

Hosszú távon: rossz helyen keresünk?

Ismételgetéssel Géza esetleg átkerülhet a hosszú távú memóriába is, arról nem is beszélve, hogy ha valamilyen érzelmet vált ki belőlünk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem felejtjük el a nevét. Elégszer hallhattuk már, hogy agyunk kapacitása jóval nagyobb, mint amennyit kihasználunk belőle. Ennek legtöbbször nem feltétlenül az az oka, hogy valóban elveszik az információ, hanem a felidézésnél "hibázunk", pl. rossz helyen kutatunk agyunkban, vagy rossz az "adatnyilvántartás". Ez a helyzet például akkor, amikor "nyelvünkön van" valakinek a neve, vagy egy kifejezés, de csak a hasonlóakat soroljuk, mégsem ugrik be a megfelelő, és ezért vagyunk képesek hipnózisban sokkal többre emlékezni, mint egyébként.

Érzelem és emlékezet

Érzelmi töltésű helyzeteken többet gondolkodunk, mint a semlegeseken, ezért van az, hogy Géza példájánál maradva ha Géza valamilyen érzelmet vált ki belőlünk, könnyebben jegyezzük meg a nevét. Egy anyag felidézésekor azonban az is előfordulhat, hogy a negatív érzelmek megakadályozzák az előhívást. Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy egy vizsgán azt is elfelejtjük, amit egyébként tudunk. Lelkiállapotunk is befolyásolja emlékezetünket, kellemes hangulatban inkább kellemes, míg rosszkedvűen inkább kellemetlen emlékek fognak eszünkbe jutni.

Hogyan segíthetünk a felidézésben?

Míg a rövid távú memóriában akusztikus (hallunk) és képi jeleket (látunk) rögzítünk, addig a hosszú távú memóriában az információk jelentésük szerint kódolódnak. Ilyenkor a kódolás és a felidézés között szorosabb kölcsönhatás áll fenn, ezért már a kódoláskor, azaz az információval való első találkozáskor segíthetünk a majdani felidézésben.

Az elszigetelt információtöredékek könnyen elvesznek. Ha azonban két vagy három csoportot alkotunk a megjegyzendő dolgokból, sokkal többre mehetünk. Tegyük fel, hogy száz szókártya szavait kell felidézni. A szavakat nehezebb egyenként megjegyezni, s könnyebb, ha csoportosítással próbálkozunk: egyszerűbb megjegyezni 15 madarat és 20 hüllőt, mint 35 különböző állatot. Ha a bemutatkozás, az új nevek példájánál maradunk, ha sok új nevet kell megjegyeznünk, illetve felidéznünk, könnyíthet a helyzeten, ha azokat foglalkozás szerint csoportokba rendezzük. De ugyanezt az elvet követjük, ha egy hosszabb tanulmányt, könyvnyi anyagot kell megtanulnunk; ilyenkor a csoportokba helyezés nem más, mint egy hierarchikus vázlat készítése.

Olvasunk egy tanulmányt, vagy újságcikket? Később sokkal könnyebben felidézhetjük tartalmát, ha kérdéseket teszünk fel okokra és következményekre vonatkozólag. Ilyenkor mélyebben dolgozzuk fel a megtanulandó anyagot, azaz több kapcsolatot alakítunk ki a tételek között, ezzel növeljük a rá való emlékezés valószínűségét.

Ha egy anyagot a tengerparton, hason fekve tanulunk meg, könnyebben megy a felidézés ugyanott, ugyanabban a testhelyzetben. De mivel kevés tanár vizsgáztat ilyen körülmények között, ilyenkor segít a képzelet: ha gondolatban hason fekszünk a tengerparton, már rémlenek is az információk. Ezt kontextushatásnak hívják, melyet kiválthat akár hang vagy egy illat is, de nem feltétlenül külsődleges tényező, például hangulat: ha rendkívül feldobottak vagyunk a tanulás alatt, ugyanebben az állapotban könnyebben megy a felidézés.

Rímbe szedve vagy képekkel könnyebb!

A rímelés sokat segít, főleg kisgyerekeknek a szorzótábla megtanulásában:"hatszor nyolc az negyvennyolc", vagy a fizika egyes törvényszerűségeinek a megjegyzésében: "Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya".

Sokak számára hasznosak a képi emlékeztetők. Neveknek, mondjuk, hajóhoz, vagy lámpaoszlophoz kapcsolásával megjeleníthetjük a képi emlékeztetőt, és ezzel felidézhetjük az eredeti információt. Ha 0-tól 9-ig minden számhoz társítsunk egyegy kellemes képet, ezek segítségével a számokat is könnyebb felidézni.

Elsőre kissé nyakatekertnek tűnhet, kísérletek mégis bizonyítják, hogy idegen szavak tanulásában hatékonyan alkalmazhatjuk az ún. kulcsmódszert, mely két lépésből áll. Tegyük fel, hogy meg kell tanulnunk, hogy az angol curtain szó jelentése "függöny". Először megpróbálunk találni az idegen szóban egy részt, amely úgy hangzik, mint egy magyar szó. A kulcsszó most a "körte" lesz, mert a "körtn" nagyjából így ejtendő. A következő lépésben kialakítunk egy olyan képet, mely összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést; például egy körtékkel ékesített függönyt. A kulcsszó, majd a kép felidézése után könnyen beugrik a curtain szó jelentése.

Ha idegen nyelvet tanulunk szintén segítségünkre lehet egy mentális séta, például a szobánkban. Gondolatban menjünk körbe, álljunk meg az asztalnál, ablaknál, könyvespolcnál, stb. Ezek lesznek a séta állomásai. Amikor ezek az állomások már kellőképpen rögzültek, megjegyezhetünk sok független szót, mint a séta egyes állomásait, mégpedig úgy, hogy kialakítunk egy képet, amely összefüggésbe hozza az első szót az első hellyel és így tovább. A helyek a módszerét alkalmazhatjuk egy bevásárlási lista felidézésére is: az asztalon egy kenyér, az ablakon a WC-papír, a könyvespolcon tejfölök sorakoznak… minél bizarrabbak a képek, annál könnyebb az emlékezés.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés