Sülve-főve, de ha lehet, nyersen is!

Jellegzetes ízét és illatát adó kénvegyületek miatt terjedt el az a hiedelem, hogy leve alkalmas lehet különböző fertőzések megelőzésére. A népi gyógyászatban használták hurutos állapotok, légúti megbetegedések, és vérhas ellen, de varázserejében bízva a pestissel szemben is bevetették. Alkalmazták emésztőrendszeri problémák, magas vérnyomás esetén, és afrodisztikus hatásáról is ismert volt.

Segít megelőzni az érelmeszesedést

A modern fitoterápiában a vöröshagymát (Allium cepa) és hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. Kísérletek szerint nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, mert megnöveli annak a nagy sűrűségű lipoproteinnek, a HDL-nek a mennyiségét, ami eltávolítja a szövetek és az erek faláról a koleszterint. Indiai kutatók alátámasztották azt az elterjedt nézetet, hogy ez a zöldség véd a zsíros ételek miatt kialakuló koleszterinszint-növekedéssel szemben. A hatás eléréséhez az is elegendő, ha a zsíros étellel együtt 46 dkg nyers vagy bármilyen módon elkészített hagymát eszünk.

A hagyma segíthet megelőzni a koszorúér-betegséget, a trombózist és egy sor a szélütéssel és a keringési elégtelenséggel összefüggő állapotot, mivel fokozott véralvadás esetén gátolja a vérrögképződést. (A vöröshagymában lévő adenosin a thromboxanszintézis akadályozásával gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a vérrögoldó rendszer aktivitását fokozzák.) Ezekkel a jó tulajdonságokkal szerencsére nemcsak a nyers, hanem a különféleképpen elkészített vöröshagyma is rendelkezik.

Emésztést serkentő hatású

Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését ezért persze kis mennyiségben étvágygerjesztő , és enyhíti a bélgörcsöket. Régen, a földeken dolgozó emberek alapvető táplálékukat, a szalonnát általában hagymával fogyasztották, érezhették, hogy segít a zsír emésztésében.

Egyik hatóanyaga, a difenilamin a gyógyszerként használt tolbutamidhoz hasonlít – serkenti az inzulin kiáramlását a hasnyálmirigyből. Állatkísérletekben a vöröshagyma 70%-kal erősebb hatásúnak bizonyult, mint a gyógyszerek. (Egy másik hatóanyaga szintén mérsékli az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.) Cukortartalma révén azonban felfúvódást okozhat, illetve egyeseknél a hagyma migrénrohamot válthat ki.

Légúti megbetegedések gyógyszere

Baktériumellenes hatását már Pasteur leírta, és ezt a mai kutatások is megerősítették. Orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a két leghatásosabb baktériumölőnek. Megfigyeléseik szerint azonban a nyers hagyma erősebben hat, mint a főtt. Az ellenálló képességet is növeli, érdemes tehát a tüdő és a légutak fertőzéses megbetegedésekor, de a szervezetben fellépő bármilyen gyulladás esetén is a szokásosnál több hagymát fogyasztanunk.

A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai fellazítják a légutakat befedő nyákos anyagot, és a légutakban lévő mirigyeket bőséges folyadékelválasztásra is késztetik, így a tapadós nyák felhígul. A modern fitoterápia újabban asztmás rohamok megelőzésére is használja. (Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezeten bizonyították.)

Hagyma a rák ellen?

A kutatók vizsgálják a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mivel úgy vélik, hogy kénvegyületei gátolhatják egyes tumorsejtek (elsősorban gyomor, bőr) növekedését, burjánzását. A hagyma tartalmaz bizonyos fitovegyületeket (allicinokat, izotiocianátokat és bioflavionokat /pl. kvertecint/), amelyek az eddigi vizsgálati eredmények alapján olyan enzimek termelésére késztetik a májat, amelyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürülését meg segítik.

B1, B2, C-vitamin és nikotinsav, ezenkívül vas, jód, kálium, kalcium, foszfor, szelén, és cink található benne.

A hagyomány szerint ha nyitott sebekre, pattanásokra vagy gennykeltő baktériumok okozta kelésekre rakjuk, enyhül a fájdalom, és tisztító, érlelő hatása miatt hamarabbi a gyógyulás. (A bőr alatti láthatatlan szálkák előbukkanásában is segít).

Érdekességek:

A vöröshagyma történetéből

A vöröshagyma egyike legősibb termesztett növényeinknek. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Neve az egyiptomi hieroglifák között a növekedés, a termékenység szimbólumaként szerepel és a papirusztekercseken írás emlékezik meg használatáról.

A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével. A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A sikeres csata után került be a hagyma Wales címerébe.

Használata a 17-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.

Ossza meg:

Kövessen minket: