2017. Augusztus 20. vasárnap
Nemzeti szokások -  Káposzta -  Halételek -  Szárnyasok -  Sonka -  Különlegességek
A kereszténység legfontosabb ünnepének étkezési szokásaiban a keresztény étkezési kultúra számos eleme fellelhető. A karácsonyt megelőző, a szentestével záruló időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek.

A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyekben megtalálhatóak részben a régi nemzeti hagyományok, részben pedig a nemzetek szokásainak keveredése, illetve a hagyományos mellett a modern – korszerű konyhatechnológia. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, barátait, hiszen az étkezés a családi, valamint a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

karácsony karácsonyi étel ételek

Nemzeti szokások

A karácsonyi menüben a legtöbb családnál a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra, de az egyes népek hagyományos fogásainak egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel. Régebben a húsétel minden esetben sertés volt az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma szintén nélkülözhetetlen alkotója az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

Káposzta

A karácsonyi menüben a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel.

A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó. A leghíresebb, legismertebb talán a szabolcsi töltött káposzta, amelynek jellegzetessége, hogy a háziasszonyok egészen pici, apró töltelékeket készítenek.

Halételek

A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, az ünnep bármelyik napján előfordulhat. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. A lazac Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik része az ún. blini (lazaccal és kaviárral töltött palacsinta). A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal. A halleves jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek pedig lutfiskot, azaz vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

Egyes országokban a tenger gyümölcsei sem hiányozhatnak az ünnepi menü sorából, így pl. Belgiumban, ahol előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.


A cikk folytatódik - 1/2. oldal
1.  |  2.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés