Egészséges táplálkozás időskorban

Az idõskor jellemzõi

Idõskorra csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet mûködéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idõsek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebbõl nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínûsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be.

Ez a testtömegnövekedés azonban késõbb megállhat, sõt fogyás is bekövetkezhet, melynek több oka is lehet: idõskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élõ felnõttek energiaszükségletéhez képest; a csökkent ízlelés és szaglás miatt az étvágy is csökken; ha magányosak, nincs kedvük enni; a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják, illetve a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság, stb.

Az idõs emberek egy részénél gyakorta elõfordul hiányos tápanyagés ezzel együtt hiányos energiabevitel. Ennek oka, hogy fõként az egyedül élõk kevesebbet esznek, és felelõssé tehetõ az egyoldalú táplálkozás is (sokan hajlamosak kizárólag a kedvenceiket készíteni és fogyasztani). Ez azért jelent nagy gondot, mert szervezetük gyengébb, és fogékonyabb a betegségek kialakulására, mint a fiatalabbaké.

A megfelelõ testtömeg elérése és fenntartása növeli a várható élettartamot, illetve az erre a korra jellemzõ betegségek (szívés érrendszeri, ízületi betegségek, II. típusú cukorbetegség) tüneteit csökkenti, javítja az állapotot. Célszerû már fiatal felnõttkorban, illetve a középkorúaknak is arra törekedni, hogy idõskorra ne legyenek se elhízottak, se alultápláltak.

Élelmiszerek

Idõskorban a változatos étrend összeállítása során ugyanazokat a szempontokat kell betartani, mint a felnõttek táplálkozása esetén. Ideális esetben mindenféle élelmiszert tartalmaz, melyek közül mindennap fogyasztandók a gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, húsfélék és tejtermékek; emellett fontosak még a tojás, halak, száraz hüvelyesek, olajos magvak, édességek és természetesen a folyadékok. Változatos és megfelelõ energiatartalmú étrenddel biztosítható a vitaminés ásványianyagszükséglet is.

Idõskorban gyakori a II. típusú cukorbetegség kialakulása. A megfelelõ vércukorszint biztosítása érdekében különösen fontos a napi többszöri (négyötszöri) kisebb étkezés, és a szélsõségektõl mentes, változatos étrend. Ez amellett, hogy egyenletes energiaés tápanyagellátást biztosít a szervezet számára, az emésztõrendszert sem terheli meg, ami ebben az életkorban különösen fontos.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelõ folyadékfogyasztásra, ugyanis ebben a korban a szervezet – ugyanúgy, mint a kisgyerekek esetében – fokozottan érzékeny a kiszáradásra. Naponta mintegy 2 liter folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük, megakadályozzuk a szájszárazságot és a székrekedést. Természetesen nyári nagy melegben, láz vagy hasmenés esetén ennél nagyobb mennyiségre van szükség. A folyadékszükséglet kielégítésére leginkább a víz, ásványvíz, tej, tea és a gyümölcslevek alkalmasak. Az alkoholnak és a koffeintartalmú italoknak vízhajtó hatásuk van, emiatt fogyasztásukat érdemes kerülni.

Tápanyagok

Fehérjék

Az idõsek szervezete a fehérjehiányhoz rosszabbul alkalmazkodik, mint a fiatalabb szervezet, és a saját fehérjefelépítése sem tökéletes, ezért nagyon fontos, hogy táplálkozásuk során elegendõ, jó minõségû fehérje jusson a szervezetükbe. A rosszabb hasznosulás mellett az egyoldalú étrend is fehérjehiányhoz vezethet, ennek elkerüléséhez fontos az elegendõ tojás, tejtermékek, húsés halfogyasztás.

Az, hogy szükségese a fehérjemennyiséget emelni, minden esetben az illetõ egészségi állapotától, fennálló betegségeitõl, tápláltsági állapotától függ. A fehérjéket felépítõ aminosavak közül kissé emelkedik a metionin- és a lizinszükséglet. E két aminosavat legnagyobb mennyiségben a halak, a húsok és a sajtok tartalmazzák. A fehérjeszükséglet fedezésére leginkább a húsok, halak, tojás, tejtermékek, hüvelyesek alkalmasak. A tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása ezen kívül a kismértékben megnövekedett kalciumigény fedezésében is fontos szerepet játszik.

Ossza meg:

Kövessen minket: