2017. Október 17. kedd
A cukorbetegek energiabevitele -  Szénhidrátok -  Fehérjék -  Zsírok -  Élelmi rostok -  Kávé, tea, alkohol
A cukorbetegség diétájának legfőbb jellemzői lényegében megegyeznek az egészséges táplálkozás fő ismérveivel. Ugyanakkor a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus) és egyéni adottságok is befolyásolhatják az étrend megfelelő összeállítását. Éppen ezért mindig ki kell kérni a szakember tanácsát, aki a beteghez igazodva, vele együttműködve alakítja ki a megfelelő étrendet. Az alábbiakban általános tanácsokkal és adatokkal szolgálunk, melyek természetesen nem helyettesíthetik az orvosi szakértelmet.

A táplálékmennyiség arányos elosztása a gyakori, kis étkezések között az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség esetében is kedvező hatású. Az 1-es típusú cukorbetegeknél korábban diétával kellett alkalmazkodni az inzulin vércukorcsökkentő hatásának időtartamához.

cukorbetegség, diéta

Ma már, az újabb inzulinkészítmények adagolásával lehet alkalmazkodni a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez. A 2-es típusú cukorbetegség esetén azonban a hangsúly az ideális testtömeg megtartásán, visszaszerzésén, valamint a vérlipidszint emelkedésének megelőzésén van.

"Csodát tett a hajammal, a fejbőrömmel ez a szappan">>>

A cukorbetegek energiabevitele

A 2. típusnál az energiabevitel meghatározó. A cukorbetegek 80-85%-a elhízott, így az elhízás kezelésével, a kívánatos testtömeg elérésével jelentős javulás érhető el. Az elhízott cukorbeteg testtömegcsökkentő kezelésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, a sejtek inzulin- és cukorfelvevő képessége és hasznosítása, tehát a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők szűnnek meg, illetve mérséklődnek. Az energiabevitel csökkentésének kedvező hatása függ a cukorbetegség fennállásának időtartamától. Régóta fennálló cukorbetegség esetén a kedvező hatás kisebb. A diéta energiatartalmának csökkentése mindig mérsékelt legyen, és minden esetben a kezelőorvos írja elő.

Szénhidrátok

Az étkezés utáni vércukorszint alakulása elsősorban a táplálék szénhidrátmennyiségétől függ, valamint attól, hogy milyen gyorsan emésztődik és szívódik fel a szénhidrát a véráramba. A szénhidrátok emésztése és felszívódása viszont nagymértékben függ a táplálékkal együtt fogyasztott fehérjék, zsírok és élelmi rostok mennyiségétől. Ezek lassítják a szénhidrát felszívódását, azaz ilyenkor az étkezést kisebb vércukor-emelkedés és laposabb vércukorgörbe követi, mintha ugyanennyi szénhidrátot fogyasztanánk a fent említett anyagok nélkül.

A leggyorsabb és legnagyobb vércukorszint-emelkedést a szőlőcukor, a glükóz váltja ki. A keményítőben gazdag élelmiszerek – a kenyér, a burgonya, stb. – a cukoréhoz hasonló vércukorgörbét eredményeznek.

Az egész napra előírt szénhidrátmennyiséget több tényező befolyásolja, pl. a cukorbetegség típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása. Minden cukorbetegnek más tehát az ún. szénhidrát-toleranciája, a szénhidrát-felhasználó képessége. Az 1-es típusú cukorbetegség sokszor éppen a bőséges szénhidrátbevitel gyakorol kedvező hatást a cukorbetegek egy részének anyagcseréjére, ha egyidejűleg élelmi rostban is gazdag. A 2-esben viszont a nagy szénhidrát- és élelmirost-tartalmú diéta hatása egyénenként változó.

Szénhidrátforrások:

Rizs: értékes élelmi anyag, de szénhidráttartalma nagy, heti egy köret (kb. 40 gramm) fogyasztása javasolt.
Liszt: jelentős fehérje, vitamin- és ásványisó-tartalommal, szénhidráttartalma nagy. Sűrítéshez, rántáshoz nem javasolt a használata.
Száraztészták: szénhidráttartalmuk nagy (75/100 g). Köretként 60 grammot célszerű fogyasztani (a megszokott 80-100 gramm helyett.)
Kenyér, péksütemények: (50/100 g), Fehérje, vitaminok, ásványi anyagok találhatók bennük; teljes kiőrlésű lisztből élelmi rostban is gazdagok. A zsemle szénhidráttartalma 30 g/db, a diabetikus búzatöretes kenyéré 23.
Hüvelyes főzelékek: ha nem püréformában fogyasztjuk őket, lassan felszívódó szénhidrátként viselkednek.
Burgonya: (20/100 g) kisebb mennyiségből készült köret, ill. a hagyományosból készült leves hetente többször is ajánlható.
Zöldség- és főzelékfélék: szénhidráttartalmuk kicsi, de vitaminokban, ásványi sókban, élelmi rostokban gazdagok és változatosan elkészíthetők. A levesek, főzelékek készítésénél mondjunk le a rántásról!

Gyümölcsök: lásd zöldségek, néhány kivétellel. Naponta többször fogyaszthatók, nincs bennük sok cukor, és az élelmi rostoknak köszönhetően lassan bomlik.
Tej, tejtermékek: fél liter tejben 25 g tejcukor található. A tej kalcium- valamint A- és D -vitamintartalma jelentős. A sajtok szénhidráttartalma kicsi. Az elfogyasztott tejtermékek mennyisége a zsírtartalomtól függ.
Húsok, belsőségek: szénhidráttartalmuk elhanyagolható; a májé 3g/100g, viszont nagy a koleszterintartalma!

Fehérjék

A fehérjebevitel csak akkor korlátozandó, ha a cukorbetegséghez a veseműködés zavara is társul. Ezen kívül több tényezőtől függ: életkor, terhesség, szoptatás, idült, súlyos leromlással járó betegség, lábadozás. A zsírszegény fehérjeforrások a legideálisabbak, állati és növényi eredetűek egyforma arányban legyenek jelen.

Zsírok

Nagyon fontos, hogy a cukorbetegek hajlamosak az érelmeszesedés különféle formái iránt, az érelmeszesedés pedig szoros összefüggésben van a zsírbevitellel. Az egészséges táplálkozás során a bevitt táplálék 30%-a származhat zsírokból, ennél azonban többnyire többet fogyasztunk. A cukorbetegeknek a fenti összefüggések miatt különösen törekedniük kell a zsírszegény étrend összeállítására. Előtérbe kell helyezni a zsírszegény tej, tejtermékek, húsok fogyasztását, a zsír nélküli ételkészítést. Részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakat, fogyasszunk heti kétszer-háromszor tengeri halat. Ha szükséges, orvos határozza meg a zsírbevitelt.

Élelmi rostok

Jelenlétükben a szénhidrátok lassabban, a zsírok kisebb mértékben szívódnak fel. Nagyon fontos a megfelelő rostbevitel szempontjából a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Kávé, tea, alkohol

Kávé, tea: A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, fogyaszthatók, ha egyéb betegség miatt nem ellenjavallt.

Alkoholos italok: a nagy mennyiségben cukrot tartalmazók mindenképpen kerülendők. Európai diétás ajánlások szerint napi 1-2 dl vörösbor elfogyasztása cukorbetegek esetében hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az alkohol magas energiaértékéről sem: fokozott mértékben történő fogyasztásuk a testtömeg nemkívánatos gyarapodását is eredményezheti!


Szerző: Nagy Tímea

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés