2024. Március 29. péntek

Chorionbiopszia (CVS)

Korábban, már akár a 9-11. héten ad lehetőséget az esetleges magzati eltérések feltárására a chorionbiopszia, mely a magzatburok bolyhaiból (chorionok) történő mintavételt jelent. Az eljárást vagy az amniocentézishez hasonló módon végzik, a hasfalon át, vékony tű segítségével, vagy a hüvelyen és a méhnyakon keresztül bevezetett, vékony műanyag katéterrel – mindkét esetben ultrahang-monitorozás mellett. Az eljárás az amniocentézishez hasonlóan nem kellemes, de nem is fájdalmas. A chorionbiopszia kockázattal valamivel nagyobb, mint az amniocentézisé: a vetélés lehetősége 11,5%-os. A vizsgálat eredményét attól függően, szükség van-e a levett sejtek tenyésztésére, 2 nappal vagy 2-3 héttel később lehet megtudni.

Egyéb vizsgálatok

A terhesség 9. hetében végezhető el a trofoblasztbiopszia, de mivel ennél a vizsgálatnál a vetélés kockázata 5% körül van, csak genetikai elváltozások alapos gyanúja esetén kerül rá sor. A mintavételt ugyancsak vékony tű segítségével végzik, illetve mikrocsipeszt vezetnek be a méhfalon vagy a méhnyakon keresztül. Az eljárás nem igényel sem érzéstelenítést, sem kórházi kezelést.

Ma már lehetséges a mintavétel közvetlenül a magzat véréből is, ekkor egy igen vékony tű segítségével vesznek kis mennyiségű vérmintát a magzat köldökvénájából. A vérképből is kimutathatók a kromoszómarendellenességek, valamint a magzat fertőzöttsége (toxoplazmózis, rubeola). A mintavétel ultrahangos ellenőrzés mellett történik. A beavatkozás ugyan kellemetlen a kismama számára, de kórházi kezelés itt sem szükséges.

Ultrahangvizsgálatok

A terhesség során több, általában 3-5 ultrahangos vizsgálatra kerül sor. A vizsgálat hasi (ekkor a vizsgálófejet a hasfalon vezetik), vagy hüvelyi módszerrel történhet. Utóbbi esetben a speciális vizsgálófejet a hüvelybe vezetik; ezt a módszert alkalmazzák például az első alkalommal, melynek célja a terhesség meglétének igazolása, a méhen kívüli terhesség kizárása és a petezsák méretének meghatározása, melyből megállapítható a terhesség kora.

A következő vizsgálatok során szintén megállapítható a magzat kora (ha eddig nem volt ismert), mérete, a 22-24. héten pedig már a neme is (ha megfelelő szögben helyezkedik el), illetve a magzatok száma (ikerterhesség). Az ultrahang segítségével a fejlődésben lévő szervek is jól láthatók, így a módszer alkalmas bizonyos fejlődési rendellenességek felderítésére: a vizsgálatok során ellenőrzik a magzat csont- és keringési rendszerét, a hasfal zártságát, az egyes szervek állapotát, a méhlepény elhelyezkedését, stb.

A genetikai célú vizsgálatok közül a 10-12. terhességi héten végzik az ún. tarkóredő-vizsgálatot: a magzat nyaki bőrredőjének vastagságából pl. a Down-kór meglétére lehet következtetni; a 18-20. héten végzett vizsgálat pedig tisztázhatja pl. az AFP-vizsgálat eredményeként kapott abnormális érték okát.

Az utolsó ultrahangos vizsgálat már a szülést készíti elő: célja a magzatvíz mennyiségének, a magzat és a méhlepény elhelyezkedésének ellenőrzése, és a szülés várható idejének pontosítása. Az ultrahangos vizsgálatok nem járnak semmiféle fájdalommal vagy kockázattal.

Az ultrahangos vizsgálómódszerek egyike az ún. Doppler-vizsgálat, mely egyrészt a véráramlás sebességének mérésével lehetővé teszi a magzat és a méhlepény vérkeringésének megfigyelését (ez a keringésvizsgálat, más néven flowmetria), emellett pedig a magzati szívfrekvencia mérésére is használják.

Szintén ultrahangalapú vizsgálat a CTG (kardiotokográfia), melyet a magzati szívhang ellenőrzésére és a méhtevékenység egyidejű vizsgálatára használnak. A vizsgálat során a nyugalmi testhelyzetben lévő (fekvő, vagy ülő) anya hasára két vizsgálófejet tesznek, a mért adatokat pedig egy papíron rögzített görbén kapja meg a kezelőorvos. A CTG nem csak a magzat állapotáról, hanem a méhlepény esetleges elváltozásairól is információt ad. CTG-vizsgálatot a 36. terhességi héttől kezdve hetente végeznek, és a vajúdás alatt is többször, szövődmények esetén pedig folyamatosan igénybe veszik a méhösszehúzódások és a magzati szívfrekvencia monitorozására.

Ma már lehetőség van három- és négydimenziós (3D, 4D) ultrahangfelvétel készítésére is: az eredmény a hagyományos ultrahangképpel ellentéttel nem egy síkban, hanem előbbi esetben térben ábrázolja a magzatot, utóbbiban pedig mozgóképet is kapunk a magzat mozgásáról. E vizsgálatok legtöbbször nem diagnosztikus célúak, inkább a szülők kíváncsiságát elégítik ki, hiszen így már megszületése előtt láthatják magzatuk arcát.

Rubeola, toxoplazma szűrése

A toxoplazmafertőzést (toxoplazmózis) okozó parazita szaporodása csak macskákban zajlik, de köztigazdája lehet bármilyen melegvérű állat, vagy maga az ember is. A toxoplazmózis ép immunrendszerű embereknél általában tünetmentesen zajlik, a terhes nő rendszerint nem észleli, a fertőzést okozó parazita azonban átjuthat a méhlepényen, és megfertőzheti a magzatot.

A terhesség minél korábbi szakaszában lép fel a fertőződés, annál súlyosabb következményekkel járhat a magzatra nézve – ezért fontos a minél korábbi szűrés, ideális esetben már a teherbeesés előtt, főként állatokkal foglalkozó nők esetében. Fertőződött anya esetén magzati vérmintavételt kell végezni. Ha az antibiotikus kezelés időben elkezdődik, megakadályozható a kórokozó átjutása a magzatba, de fokozott orvosi ellenőrzés szükséges egészen a szülésig.

A rózsahimlő (rubeola) ártalmatlan gyermekbetegség, terhesség esetén az első három hónapban azonban veszélyessé válhat. Ha a terhes nő már átesett rubeolán, akkor ezt a kezelőorvos szerológiai teszttel kideríti. Mivel a terhesség időtartama alatt még védőoltás sem adható, tanácsos azt már a terhesség előtt kérni mindazoknak, akik még nem estek át a fertőzésen. A magzati érintettségre a magzati vérből való mintavétel deríthet fényt, amit a negyedik hónap elején lehet elvégezni. A terhesség kimenete attól függ, hogy a fertőzés mely időszakban következett be. Ha lehet, a kismama kerülje a gyermekközösségeket!

Külön felhívjuk a figyelmet a röntgenvizsgálatok veszélyére, melynek mértéke a dózis mennyiségétől függ. Bár a diagnosztikai céllal, egyszeri alkalommal végzett röntgensugárzás nem okoz károsodást, a kismama feltétlenül jelezze állapotát ilyen helyzetekben, ne feledkezzen meg erről még a fogorvosi röntgenvizsgálat alkalmával sem.



« első‹ előző1.  |  2.  |  
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés