2021. Április 22. csütörtök
Kit hallunk arról áradozni, hogy milyen finom ételhez volt szerencséje a repülőgépen? Valószínűleg senkit. Ám erről nem a gép személyzete tehet, hanem az ízlelőbimbóink működése, mely több mint 9000 méteres magasságban megváltozik.

Már felszállás előtt is 12 százalékkal csökken az utastér levegőjének páratartalma. A magasban a száraz levegő és a légnyomás-változás csökkenti az ízlelőbimbók érzékenységét. Az édes és a sós íz érzete 30 százalékkal tompul odafönt – derül ki egy német tanulmányból, amelyet a Lufthansa légitársaság készített. A repülőgépen felszolgált étel tehát tengerszinttel megegyező magasságban kifejezetten fűszeresnek hatna.

A magasság hatása azonban csak az egyik tényezőt jelenti a repülőn felszolgált rossz koszttal kapcsolatos legendáknál. A kirakós másik darabja a szaglás, amely az ízzel együtt adja az aromát. „Amikor valamit a szánkba veszünk, az orrot és a garatot összekötő járaton keresztül jut el az illat az orr receptoraiba” – magyarázta Dr. Tom Finger, a Colorado Egyetem orvosi karának munkatársa, és a Rocky Mountain Íz- és Szaglásközpont társvezetője.

Az utastérben mérhető légnyomás megduzzasztja a nyálkahártyáinkat, elzárva az említett járatot. Emellett a gátolja az illatmolekulák terjedését és cseppfolyósodását is. A szárazság ugyancsak hátráltatja a szaglást. A szaganyagok ugyanis a nyálkahártya falán keresztül továbbítódnak. Kiszáradt orr esetén az agy nem tudja megfelelően érzékelni az illatot. „Így az ízkomponensek nagy része egyszerűen elvész” – magyarázta Dr. Finger. Egy 2011-es tanulmány, ami a Food Quality and Preference című szakfolyóiratban jelent meg, alternatívát kínál a repülőn felszolgált ételek ízetlenségére: a hangos, állandó motorzajt. A kísérlet 48 résztvevője ugyanis gyengébben érzékelte az édes és sós aromát háttérzaj mellett.


Forrás: Medipress
2013. 08. 14.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés