2019. Június 25. kedd
Az uniós támogatással megvalósult Kora gyermekkori program keretében elkészült az a szülői kérdőív, illetve azok a gyermek-alapellátás szakembereinek szóló módszertani útmutatók és a jelenleg tesztelés alatt álló informatikai rendszer is, amelyek az alapját képezik az új szűrőrendszernek.

A Kora gyermekkori program eredményei időben és megbízhatóan jelzik majd a veszélyeztetett kisgyermekek körét. A bevezetésére 2016 első félévében kerülhet sor. Dr. Szentes Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese a program záró rendezvényén köszöntőjében felidézte a gyermekvédelem magyarországi történetének legfontosabb állomásait. Kiemelte a Magyar Védőnői Szolgálat megalakulását, amely idén éppen a centenáriumát ünnepli.

A Bethesda Gyermekkórház gyermekneurológiai osztályán feküdt egy csecsemő, akit öt hónapos korában utalt be háziorvosa meglassult fejlődés és furcsa viselkedés miatt. Nála az elvégzett vizsgálatokkal epilepsziát és az ehhez kapcsolódó súlyos figyelemzavart észleltek. Feltérképezve kórtörténetét kiderült, hogy az első tünetek már két hónaposan megjelentek, de annyira enyhe és nem típusos formában, hogy sem a szülő, sem a gyermeket ellátó védőnő és orvos nem aggódott miatta. Az epilepsziás tünetek enyhék voltak és nem jelentkeztek pont az orvosi rendelőben vagy a védőnői tanácsadás során. Ugyanakkor, ha két hónapos korban a szülő kitölthette volna a most elkészült kérdőívet, akkor a feltett kérdések fele már jelezte volna az elmaradást. A három hónap különbség elenyészőnek tűnhet, de egy csecsemő esetében minden egyes hét számít, hiszen nagyobb eséllyel indulhat el a gyógyulás útján.

Prof. Fogarasi András, a projekt szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú távon az a legfontosabb, hogy minél korábbi életkorban történjen meg az ellátásra szoruló gyermekek kiszűrése. Azért lényeges ez, mert az első három évben – azon belül is a csecsemőkorban - megkezdett fejlesztés sokkal hatékonyabb, mint bármilyen későbbi időszakban.

A projekt legfontosabb eleme a szülői kérdőív, amely bevonja a szülőt is a szűrés folyamatába. Mivel a gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének, illetve megakadásának a meghatározásához. A szülői kérdőívet 1 hónapos és 6 éves kor között összesen 12 alkalommal kell a szülőknek kitölteniük. Ehhez kapcsolódik még három kiegészítő életkor azoknál a gyermekeknél, akiknél a szülői kérdőív, illetve a vizsgálatok eredménye után valamilyen fejlődési zavar gyanúja merül fel.

Függetlenül attól, hogy a szülői kérdőív elektronikusan, vagy papíralapon kerül kitöltésre, az információk rögzítésre kerülnek az úgynevezett eVIR-ben, az Egységes Védőnői Informatikai Rendszerben, amely a gyermek ellátásával kapcsolatban minden egyéb adatot is tartalmaz majd. Az eVIR számos szolgáltatást nyújt a szülők számára is, amihez a védőnőtől tudják megkérni az ügyfélkapus hozzáféréssel biztosított láthatósági, illetve a szülői kérdőív esetében a szerkesztési jogosultságot. A szülőnek lehetősége nyílik így gyermeke egészségügyi adatainak folyamatos nyomon követésére. Többek között figyelemmel követheti, hogy gyermeke milyen életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat kapott meg, a betegségeit, a védőnő által feltöltött leleteket, a védőnői látogatások, illetve tanácsadások eseményeit, az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok eredményeit stb. Bármikor megtekintheti a kórházi védőnő által kitöltött adatokat, az újszülöttkori adatokat, és nem utolsó sorban kitöltheti a szülői kérdőívet, és láthatja annak kiértékelését is.

Dr. Szentes Tamás elmondta, hogy az említett fejlesztések és sok más, a projekt keretében kidolgozásra került elem abban segít, hogy a jövőben hatékonyan nyomon követhessük és segíthessük gyermekeink fejlődését és idejében felfedezzük, ha olyan probléma merül fel, amely beavatkozást igényel.


Forrás: ÁEEK
2015. 11. 23.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés