2014. Július 24. csütörtök
Tünetek, a betegség lefolyása -  Tüneti kezelés -  Felnőttek bárányhimlője -  A bárányhimlő szövődményei -  Tudnivalók a védőoltásról -  A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata
A bárányhimlő egy erősen fertőző, cseppfertőzéssel terjedő vírusos betegség, amit a legtöbben ártalmatlan gyermekbetegségként ismernek, pedig egyre gyakrabban okoz súlyos szövődményeket. Azok a felnőttek is elkaphatják, akik gyermekkorukban nem estek át a megannyi, jellegzetes kiütéssel járó kóron.

A bárányhimlő (Varicella simplex) az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség, amit a Varicella zoster vírus okoz, amely egyike a 8 ismert, emberre is veszélyes herpeszvírusnak. Ugyanez a vírus a felelős az övsömör kialakulásáért is. A gyerekek 90%-a átesik a fertőzésen, a legtöbben 2-6 éves korban. Mivel a fertőzés rendkívül ragályos, a kisgyermek közösségbe kerüléskor könnyen elkapja. A betegség lefolyása után immunitásra tesz szert, azaz védettséget szerez és többet nem lesz bárányhimlős.

bárányhimlő

Érdekes a bárányhimlő elnevezés eredete: a himlő szóhoz csatolt bárány előtag az egyébként súlyos betegség „szelíd, ártatlan”, enyhe változatára utal, mint pl. az angol chicken pox (‘csibehimlő’) is.

A bárányhimlő klasszikus szezonja a téli és tavaszi hónapokra tehető.

Tünetek, a betegség lefolyása

A fertőzés lappangási ideje 14-21 nap, ezt követően több hullámban jelentkeznek a jellegzetes piros pöttyök. Elsőként az arcon, nyakon, törzsön, majd a végtagokon, előfordulhatnak a hajas fejbőrön, tenyéren, talpon, sőt, még a szájban és a nyálkahártyán is. A viszkető pöttyök kezdetben gombostűfej nagyságúak, majd egy napon belül hólyagok jelennek meg, melyek két-három napon belül gennyessé válnak, közepük behúzódik és végül pörkké száradnak. A pörkök, amelyek élő kórokozót már nem tartalmaznak – tehát nem fertőznek – maguktól leválnak, a teljes gyógyulás ezt követően mondható ki. A pörkök helyén lévő hegek 2-3 hét után nyomtalanul eltűnnek. A betegség gyermekkorban általában 1-2 hét alatt problémamentesen lezajlik.

A lappangási idő végén, a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal már fertőz a bárányhimlős. Tapasztalat, hogy családon belül a bárányhimlővel másodikként fertőzött családtagon jóval több hólyag jelentkezik, a harmadik fertőzöttnek pedig a bőrjelenségektől alig kivehető a bőre.

A bárányhimlőt kísérheti nem túl magas láz, gyengeség és étvágytalanság. A bárányhimlős gyermek gyakran nyűgös, nehezen kezelhető a viszkető hólyagok miatt.

Ha gyermekünknél bárányhimlő tüneteit véljük felfedezni, a rendelő felkeresése előtt feltétlenül értesítsük gyermekorvosunkat, mert a vizsgálatra elkülönített helyiségben kerül sor – a fertőzés gyors terjedése miatt.

Tüneti kezelés

A bárányhimlő enyhe, szövődmény nélküli esetei csak tüneti kezelést igényelnek. A legfontosabb, hogy nem szabad vakarózni, mert a hólyagok elvakarása hegesedést okozhat és továbbterjesztheti a fertőzést. A vakarás elkerülésére ajánlott kevés mentolos hintőport használni. Tanácsos a körmöket rövidre vágni és a ruházatot szárazon és tisztán tartani. Naponta akár többször is lehet zuhanyozni, de az ülőfürdő nem ajánlott, mert a hólyagoknak rosszat tesz az áztatás. Zuhanyozás után puha törülközővel, csak finoman szabad a bőrröl felitatni a nedvességet. Hajat is szabad mosni, ügyelve arra, hogy fésülésnél ne sértsük fel a fejbőrön lévő hólyagokat.

Bőrnyugtató hatással bír anyáink házipraktikája: 1 liter vízbe rakjunk 1/2 kanál szódabikarbónát, locsoljuk le vele a bőrfelületet. Ezt akár naponta többször is ismételhetjük, kifejezetten nyugtató hatású. A bőrt semmilyen krémmel, kenőccsel nem szabad kenni és tilos a nedves borogatás is, ezek ugyanis kedveznek a felülfertőződésnek.

A bárányhimlős beteg ápolása kapcsán gyakran merül fel a szobafogság kérdése, mivel a kór mind zárt helyen, mind a szabadban erősen fertőz és a betegség lefolyása alatt a bárányhimlős sokkal fogékonyabb újabb fertőzésekkel szemben is. A pár perces séta, rövid levegőzés megengedett, nem árt semmmit.

Gyógyszeres kezelés általában nem szükséges, súlyosabb esetekben a viszketés enyhítésére antihisztamint tartalmazó gyógyszerek adhatók.

Figyelem! Kisgyermekeknél nem szabad a lázat acetil-szalicilsavat tartalmazó lázcsillaptó gyógyszerrell csillapítani, mert a megbetegedés ideje alatt ennek a szernek az alkalmazása egy súlyos szövődményhez, az úgynevezett Reye-szindrómához vezethet. A Reye-szindróma hányással, zavarodottsággal, görcsrohamokkal, szélsőséges esetben kómával jár. Ha a bárányhimlős gyermek láza magasra szökne és muszáj lázat csillapítani, akkor azt paracetamoltartalmú készítménnyel tegyük.

Felnőttek bárányhimlője

A bárányhimlő nem kizárólag gyermekbetegség, azok a felnőttek, akik gyermekkorukban nem estek át a betegségen és nincsenek beoltva ellene, nem védettek, tehát megkaphatják a Varicella zoster vírust.

A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású, több hólyaggal és több kockázattal jár (gyakoribb a tüdőgyulladás), hosszabb ideig, nehezebben gyógyul, ezért – főleg, ha kisgyermek van a közelben – érdemes védőoltással védekezni a megbetegedés ellen.

A betegség ritkán végzetes kimenetelű, azonban minél idősebb korban kapja el valaki, annál gyakoribbak és súlyosabbak a szövődmények. Különösen veszélyeztetettek az újszülöttek, a legyengült immunrendszerrel rendelkezők, az öregek és a várandós anyák. Ez utóbbiaknál azonnali kivizsgálás és kezelés szükséges, amint a betegség gyanúja felmerült, hiszen a vírus komoly magzati károsodást okozhat. Súlyos lefolyású a betegség a fiatal felnőtteknél, viszont ritka. Ebben a korban a betegség tovább elhúzódik, mint a gyerekeknél. A teljes gyógyulás négy-hat hét is lehet. Az oltóanyagot terhesség alatt nem, a szoptatási idő alatt viszont meg lehet kapni.

Bárányhimlős beteg környezetében levő védett ember nem tudja átadni a fertőzést egészséges embernek. Védett az, korábban már vagy átesett a fertőzésen vagy kapott ellene oltást.

A bárányhimlő szövődményei

A bárányhimlőről régen azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta, ez azonban csak a védőoltás kifejlesztése előtti időkben volt helyénvaló. A serdülő-vagy felnőttkorban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés ugyanis nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján a „kisebb rosszat” választva a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A szövődmények gyakoriságára vonatkozó, az utóbbi évtizedekben készült felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen. A bárányhimlő a megbetegedések 70%-ában óvodáskor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség – az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján – egyre gyakrabban jár szövődménnyel. 2005-2006-ban minden 50. bárányhimlős beteg kórházba került, a kórházi ápolások száma a két év alatt 1639 volt.

A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegeket hagy maga után.
Súlyos szövődményként felléphet tüdőgyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást is okozhat a bárányhimlő.
Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarral jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.
Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet.

Tudnivalók a védőoltásról

Védőoltással hatékonyan védekezhetünk a bárányhimlő és szövődményei ellen.

A bárányhimlő elleni vakcina kimondottan ajánlott terhesség előtt álló, terhességet vállaló, és a betegségen még át nem esett nőknek, hiszen a várandósság első három hónapjában bekövetkező fertőzésnek magzatkárosító hatása van.

Kérdés, tudja-e magáról a kismama, hogy volt-e bárányhimlős. A felnőttek egy része erre a kérdésre nem tud biztosan válaszolni. Azok, akik határozott igennel válaszolnak, szinte mindig valóban átestek a betegségen, de a bizonytalankodók nagyobbik része is védett a betegséggel szemben.

Ha védett embernek adják be az oltást, akkor ebből semmilyen hátránya nem származik, csak a meglévő immunitása fog – várhatóan – erősödni.

15 éves nemzetközi tapasztalat szerint a leghatékonyabb védelmet a bárányhimlő ellen minden életkorban két adag oltóanyaggal érhetjük el. (Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.) A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egy időben. Azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van még egy adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen. A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor. A két adag oltás között minimum hat hétnek el kell telnie. A 2. adagot semmilyen körülmények között nem lehet beadni 4 héten belül.

A védőoltás 1995 óta létezik , egyes országokban, mint például az USA-ban, kötelezővé tették, és csak azokat veszik fel az általános iskolába, akiket már beoltottak. Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerűen oltják a lakosságot. Magyarországon még nem kötelező az oltás, lehetőség van beadatni gyermekek, felnőttek számára egyaránt.

A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata

Az övsömör (Herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos. A bárányhimlőn átesetteknél a vírus nem ürül ki a szervezetből, a gerincoszlop melletti idegdúcokban marad és hosszú évekkel, esetleg évtizedekkel később aktiválódhat, majd övsömör formájában ismét betegséget okozhat. Fontos megjegyezni, hogy a felnőttek bárányhimlős gyermeküktől nem kaphatnak övsömört, azért alakulhat ki náluk a betegség, mert a gyermekkori bárányhimlő révén szerzett védettségük az idő múlásával csökken. Az övsömör nem fertőző betegség! A bárányhimlőn átesettek 10-20%-ban jelenik meg a kór.

Ha várandós édesanya lesz övsömörös, az nem veszélyezteti a magzatot. Az övsömör hatására megnő az ellenanyagszint, ami a méhlepényen keresztül átjutva a magzatba, születés után nagyobb védelmet biztosít fiatal csecsemőkorban. Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, nagyon valószínűtlen, hogy újra megkapja.


Szerző: Tajnafői-Vida Éva

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés