2024. Április 29. hétfő

válaszok: szex, pszichiátria

Dr. Vizi János szexológus, pszichiáter válaszol


Mi a helyes szülői hozzáállás, ha a gyermek önkielégítést végez?
Kislányommal kapcsolatban tennék fel néhány kérdést. Csenge már betöltötte az ötödik évét, már lassan iskolába készülünk. Kiegyensúlyozott hátteret próbálunk biztosítani neki. Az apja és én is pedagógiával foglalkozunk. Mostanában azonban furcsa dolgok történnek fürdés közben és lefekvés után. Ha benézek hozzá általában önkielégítést végez. Nagyon érzékeny és szégyenlős gyerek, ilyenkor megijed. Gyakran érdeklődik meztelen nőket ábrázoló képek után, a mai világban már az utcán is lépten-nyomon ezekbe botlani, és az én pici lányom megigézve áll előttük. Nem tudom, mit kellene tennünk. Férjem csak legyint ezekre, de én aggódom, hiszen mindez még túl korai. A mi hibánk? Valamit nem jól csinálunk? Nem lesz ez káros a lányomra nézve a későbbiekben?



Kedves Hölgyem!
Semmi olyat nem írt, amit „túl korainak” kellene minősíteni. A maszturbálás óvodás korú lányoknál (is) teljesen normális, egyben nagyon gyakori dolog. Az egészben csak az a probléma, hogy a kislányuk megijed, ha Ön észreveszi a maszturbálását. Pedig neki is azt kellene tudnia, hogy ez teljesen normális, nem „tilos”, sőt, jó dolog. Ezt nyitott, oldott hangulatú beszélgetés(ek) során sürgősen tisztázni kell vele. A beszélgetés(ek)nek arra is ki kell terjednie, hogy ugyanakkor az önkielégítésnek is megvan a maga helye és ideje. Teljesen rendben van tehát egyedül és otthon – kerülendő idegen helyeken és mások előtt. De egyúttal azt is el kell magyarázni, hogy nem azért nem csináljuk idegen helyeken és mások előtt, mert titkolni, pláne szégyellni kellene – hanem mert nem ott van a helye és nem tartozik másokra. Hasonlóan ahhoz, hogy nem labdázunk a buszon és nem eszünk a színházteremben – annak ellenére, hogy sem az evésben, sem a labdázásban sincs semmi titkolni, szégyellnivaló.
A meztelenség iránti érdeklődésben sincs semmi különös, az pláne nem korai. Teljesen természetes, hogy a kislány érdeklődik a saját teste iránt és kíváncsi másokéra is, ezen belül biztosan arra is, hogy „milyen leszek, ha majd én is néni leszek”. A nőiségre nevelést nem lehet elég korán elkezdeni – pl. biztosan Önök is szeretik szépen öltöztetni a kislányukat, fésülni a haját, stb. Mindezt nem úgy kell tenni, mintha egy játékbabát csinosítgatnánk. Egy kislányról van szó, akiből nyilván saját magára büszke, magabiztos nőt szeretnének nevelni. Márpedig az önbizalomnak elengedhetetlen eleme, hogy elfogadjuk a testünket! Tehát azt javasolom, nézzék együtt a meztelen képeket, a kislány szintjén magyarázzák el a test működését. Ezzel együtt kiváló alkalom nyílik arra is, hogy elmondhassák, miért fontos az egészséges életmód, a mozgás, a fogmosás, a higiéne, stb.-stb. Hangsúlyozni kell, hogy ezekről a kérdésekről sem jó „kioktató beszélyeket” tartani, inkább olyan légkört kell teremteni, hogy a gyerek merjen bátran beszélni és kérdezni! Ezekre reagálva kell megadni a választ és megadni a helyes irányt. „Mellékhatásként” – ha jól csinálják - mindez nagyon megerősítheti a bizalmi kapcsolatot a gyerekkel – ami most is fontos, később pedig, ha majd valóban lesznek problémák a gyerekkel, pláne jól jön majd…
Ebben a témakörben utalnék egy korábban adott válaszomra, melyet az alábbi címre kattintva olvashat el.
Hogyan viszonyuljak kislányom önkielégítési szokásaihoz?
Dr. Vizi János




Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés