2026. Május 13. szerda

Pszichiátria

A zavart elméjű embert minden korban nagy érdeklődés vette körül. Az emberiség történetének nagyobbik részében azonban ez nem járt együtt a humánus bánásmóddal.


BŐVEBBEN

Ókori óvszer

Méz, szóda, teknőspáncél, állatok vakbele: a furfanggal, ötletekkel megáldott ember mi mindennel kísérletezett, hogy megakadályozza a nem kívánt terhességet! Évezredekig tartó út vezetett a mai mikrotablettáig és a kutatás ma is folytatódik.


BŐVEBBEN

Ecuadori alacsony növésű populáció

A pima indiánokon sikerült először nyomon követni, hogyan alakul ki a cukorbetegség. Egy, a modern társadalomból kivonult, 18. századi életvitelt élő kis közösség, az amisok több szempontból is értékesnek bizonyulnak az öröklött betegségek hátterének kutatásában.


BŐVEBBEN

Charles Darwin

Az ismert természettudós, Charles Darwin felnőtt életének nagy részében hányingertől, gyakori hányástól, fejfájástól és bőrproblémáktól szenvedett. A tudós tüneteinek hátterében álló betegséget egy ausztrál kutató találta meg.


BŐVEBBEN

AIDS, HIV

December 1. az AIDS világnapja. A betegség világszerte 25 millió ember haláláért felelős.


BŐVEBBEN

agyműtét

Minden jel szerint túlélte az agyműtétet az a fiatal nő, aki Kr. u. 800 körül eset át a beavatkozáson Írországban, a mai Donegal környékén.


BŐVEBBEN

ultrahang

Az ultrahangot először a hadiiparban alkalmazták, de hamarosan feltűnt a gyógyászatban is, többek között a nem éppen veszélytelen röntgent váltotta le a magzat vizsgálatában.


BŐVEBBEN

röntgen

Az első röntgenképek egyike Conrad Röntgen feleségének kezéről készült. Az X-sugarak felfedezéséért a férj az első Nobel-díjak egyikét kapta. A röntgenvizsgálat ma már nélkülözhetetlen diagnosztikai módszer.


BŐVEBBEN

mellnagyobbítás

A mellnagyobbítás és az egyéb mellplasztikai műtétek ma már mindennaposnak számítanak. Az elmúlt 120 év alatt a kozmetikaipar és az orvostudomány számos megoldással kísérletezett – több-kevesebb sikerrel.


BŐVEBBEN
Inzulin, cukorbetegség, diabétesz
Cukorbeteg ember először 1922-ben kapott, akkor még állatok hasnyálmirigyéből kivont inzulint. A már haldokló 14 éves fiatalember néhány nap múlva elhagyhatta a kórházat, a dán kutatók pedig a következő évben Nobel-díjat kaptak felfedezésükért.
BŐVEBBEN
« első‹ előző1.  |  2.  |  3.  |  4.  |  következő ›utolsó »
Tartalom átvétel



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés