válaszok: szex, pszichiátria
Dr. Vizi János szexológus, pszichiáter válaszol
Szorongok az anyaság gondolatától
25 éves vagyok, és a férjemmel úgy döntöttünk, hogy lassan eljött a gyermekvállalás ideje. Mivel 5 éve szedek fogamzásgátlót, szeretnék a gyógyszer abbahagyását követően 6 hónapot várni a védekezés nélküli szexuális élettel, hogy maradéktalanul ki tudjon ürülni a szervezetemből a gyógyszer, és hogy a hormonháztartásom is vissza tudjon állni...stb.
Ezzel nem is lenne gond, viszont tegnap este vettem be az utolsó szem fogamzásgátló tablettát, és azóta nem hagy nyugodni ez a gyerek téma. Ugyanis ha csak rá gondolok, félelmet érzek. Félek a szüléstől, és olyan idegennek érzem, hogy milyen lehet, ahogyan a hasamban fejlődik majd egy másik élet. Félek, hogy nem fogom tudni fürdetni, megfogni, mert eleinte még olyan picik és törékenyek, és mi van, ha elejtem majd? Mi lesz, ha nem fogom tudni megnyugtatni majd, mert az idegeimre megy majd a sírásával?
Szóval rengeteg bizonytalan kérdés merül fel bennem, amit úgy érzek: nem normális dolog. Nem értem, hogy miért nem örülök, hogy ilyen csodálatos feladat előtt állok? A nővérem, és az anyukám mindig azt mondják, hogy még gyerek vagyok én is, és mit akarnék én egy kisbabával... Lehet hogy az ő véleményük is áll a háttérben? Mindenesetre nem érzem magam lelkileg felkészülve erre a hatalmas felelősséggel járó, életreszóló feladatra...
Ráadásul nyomaszt, hogy az a tapasztalatom, hogy ha valaki terhes lesz, akkor valaki biztosan meg fog halni a családban. És ha véletlenül nálam is így történne, akkor magamat okolnám azért a halálesetért.
Pedig a férjem már 32 éves lesz, és már nagyon szeretné ha lenne végre kisbabánk. Viszont 20 évesen, amikor még főiskolára jártam sajnos volt egy abortuszom (a férjem lett volna az apuka akkor is). Elképzelhető hogy emiatt szorongok, ha csak rágondolok az anyaságra? Mit tehetnék, hogy megváltozzon el a helyzet? Mit tanácsolna? Normális dolog, hogy így érzek?
A.
Kedves Hölgyem!
Elöljáróban tisztázzunk egy félreértést – a mai, kis hormontartalmú fogamzásgátlók napok alatt kiürülnek a szervezetből. Ezt azért fontos leszögezni, mert ezért van az, hogy ha egyetlen tabletta bevétele elmarad, vagy hasmenés, hányás stb. miatt nem tud felszívódni – el is vesztik a hatásukat, bekövetkezhet a terhesség. A születés-halál körforgása természetes dolog – olyan összefüggés azonban természetesen nem áll fönn, hogy egy születésért „cserébe” valakinek el kellene mennie… Sajnos, fordítva pláne nem áll a dolog – ha valaki meghal a családban, attól még nem fog születni „helyette” senki.
Először is érdemes lenne megbeszélni az édesanyjával és a nővérével, hogy mit is értenek azon, hogy Önt gyereknek tartják a gyermek vállalására. Persze, ebben a kérdésben sem érdemes velük összeveszni – hiszen remélhetőleg ők (is) segítenek majd a pici körül. Ha elég bizalmas a viszonyuk, akár a szorongásait is érdemes megbeszélnie velük – különösen, ha a nővérének van(nak) már gyereke(i). Ha velük nem szívesen beszélne ezekről a dolgokról, akkor biztosan vannak olyan barátnői, vagy a barátnőinek olyan barátnői akinek van kisbabája és akikkel tud ezekről a dolgokról kicsit beszélgetni.
Ha már úgyis beszélget kisbabás anyukákkal, akkor használja ki az alkalmat és „babázzon” is egy kicsit. Ki fog derülni, hogy a kisbabák egész jól bírják a gyűrődést, ráadásul nagyon hamar jelzik, ha valami nem úgy történik velük, ahogy szeretnék… Ha megnézi a statisztikákat, akkor nem nagyon talál benne olyan adatokat, amelyek arra utalnának, hogy kisbabákkal előfordulnának „fürdetéses” balesetek. Szerencsére az elejtés is ritka – és ezek, ugyanúgy, ahogy a kiságyból, innen-onnan kiesések, leesések is rendszerint csak egy-két kisebb foltot okoznak a sírás-ríváson és a nagy ijedtségen kívül.
Egyébként azok a nők, akik nem vettek részt kisebb testvérek, vagy más babák gondozásában, elég gyakran szoronganak hasonlók miatt. Aztán az esetek elsöprő többségében kisebb kezdeti bizonytalanságok, ügyetlenkedések után megy minden, mint a karikacsapás… Akár hiszi, akár nem – még a férfiaknak is megy, tehát még az is elképzelhető, hogy a férje sem kétbalkezes ezekhez a dolgokhoz
A terhesség alatt a nők nagy része jelentős érésen megy keresztül, megszokja, megszereti a testében fejlődő kis élőlényt. Ma már egész jól működő programok is vannak – szülés felkészítők, terhestornák, stb.-stb., ahol a kissé bizonytalanabb első terhesek sok segítséget kapnak egyrészt a programok vezetőitől, másrészt a többedik terhességüket töltő, tapasztalt társnőiktől.
Ha mindez nem elég és még mindig túl erősnek érzi a szorongásait, bizonytalanságait, akkor érdemes tanácsadásért, esetleg komolyabb terápiáért erre a területre specializálódott szakembereket.