Az álarcos fojtogató: refluxbetegség

Képzeljük el a nyelőcsövet egy olyan, izmos falú csőként, amelynek mindkét végét egy-egy gyűrűszerű izom zárja le. A felső végén lévő záróizom feladata annak megakadályozása, hogy a már lenyelt étel visszajusson a szájüregbe, az alsó izom pedig azért felelős, hogy ne engedje vissza a gyomorba bejutott táplálékot a nyelőcsőbe. A két záróizom között található maga a nyelőcsőtest, amelynek egyirányú, hullámszerű mozgása továbbítja a falatot.

Normál esetben nyelés után a nyelőcsőbe jutott falat előtti izomszakasz elernyed, a falattól a torok irányába pedig összehúzódás jön létre. Ennek a mechanizmusnak folyamatos ismétlődése hozza létre azt a féregszerű mozgást (perisztaltikát), amely a tápcsatorna minden szakaszában, így a nyelőcsőben is biztosítja a táplálék továbbítását. Amikor a falat eléri a nyelőcső alsó záróizmát (LES), kiváltja annak elernyedését, aminek következtében a falat a gyomorba kerül. A kétféle hullám létrejöttét, a hullámterjedés és a LES mozgásának összerendezettségét a vegetatív idegrendszer szabályozza. Ha a folyamat bármely pontján valamilyen hiba történik – akár a záróizmok, akár a nyelőcsőtest mozgásában – az rendellenes működést és ezzel együtt tüneteket okoz.

Ha nem zár rendesen...

Szakértők nagy szerepet tulajdonítanak a refluxbetegség kialakulásában a nyelőcső alsó záróizmának, illetve zárókészségének, mivel ez biztosítja a gyomortartalom visszafolyásának megakadályozását. Normál esetben a záróizom összehúzódásakor a nyelőcsőben keletkező nyomás nagyobb, mint a gyomorban lévő nyomás, így reflux (visszafolyás) nem jön létre. Ha viszont a LES nyomása tartósan alacsony vagy átmenetileg csökken, akkor nem tudja megfelelően ellátni feladatát.

A refluxbetegség kialakulásában azonban feltehetően nem az említett izom tartós nyomáscsökkenése, hanem annak átmeneti ellazulása a legfontosabb tényező. Ezeknek az 5-30 másodpercig tartó kóros záróizomellazulásoknak számos kiváltó oka lehet: különböző idegi és reflexmechanizmusok, hormonok, ételek (zsíros, fűszeres ételek, szénsavas italok) gyógyszerek, bizonyos testhelyzet-változtatások (hasprés, lehajolás, emelés).

Sérült tisztulási folyamat

Reflux egészséges embernél is előfordul, teljesen természetes jelenség. Panaszt azért nem okoz, mert egyrészt a nyelőcső féregszerű mozgása révén a visszaáramlott savas gyomortartalomnak szinte teljes mennyiségét képes visszaterelni, másrészt a bikarbonáttartalmú nyál fokozatosan semlegesíti a savas vegyhatást.

Azonban a refluxos betegek közel 50%-ánál a nyelőcső megtisztulásának mindkét részfolyamata károsodik. A nyelőcső hullámszerű mozgásfunkciójának romlása következtében elhúzódik a kiürülés folyamata, ami azt eredményezi, hogy a nyálkahártyája hosszabb ideig kerül kapcsolatba a savas gyomortartalommal. Ha emellett a nyál savközömbösítő hatása sem működik megfelelően, akkor a következmények még súlyosabbak lesznek. A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a gyomorsav roncsoló hatása következtében kialakuló nyálkahártya-gyulladás még jobban károsítja a nyelőcső mozgásfunkcióját, így tovább gerjeszti a kórfolyamatot, vagyis ördögi kör alakul ki.

A támadó sav

A nyelőcső mozgásfunkciója és a nyálelválasztás mellett a harmadik fontos komponens a reflux elleni védelemben a nyálkahártya védekező mechanizmusa, vagyis a savval szembeni ellenállása. A gyomornyálkahártya hasonló védekezőképességével összehasonlítva, a nyelőcsőben ezek a mechanizmusok szegényesebbek. A védekező funkció itt is jelen van, s bizonyos mértékben védelmet nyújt a sav károsító hatásával szemben. Ez a nyelőcső falában lévő mirigyek által termelt és a nyálhoz hasonlóan lúgos vegyhatású "nyáknak" köszönhető.

Mivel a tapasztalatok szerint a reflux okozta kellemetlen tünetek gyakorlatilag függetlenek a nyálkahártya-gyulladás súlyosságától, valószínűleg fontos tényező a nyelőcső-nyálkahártya gyomorsavval szembeni változó érzékenysége.

Lehet, hogy a gyomor mozgásával van baj?

A refluxbetegek 50-60%-ában lelassult a szilárd gyomortartalom kiürülése. Ennek a jelenségnek is több oka lehet: ilyen a gyomor alsó záróizmának nem megfelelő zárása, a hasűri nyomás megváltozása. Bármi legyen is azonban az ok, ha a gyomor nem tud megfelelően kiürülni, akkor térfogata megnövekszik, vagyis kitágul, ami további következményekhez vezet. A gyomorban visszamaradó gyomortartalom egyrészt fokozza az agresszív sósav és pepszin mennyiségét, másrészt a gyomor tágulása megnövelheti az átmeneti záróizom-elernyedés erősségét és időtartamát, ezzel kialakítva egy újabb ördögi kört.

Ossza meg:

Kövessen minket: