2017. November 24. péntek
Háromféle céllal -  Lehetséges-e szövődmény? -  Betegség után: helyreállítás
A mell a nők női mivoltának egyik, sőt sokak számára a legfontosabb külső jegye, s mint ilyen, a hölgyek önbizalmának pro és kontra nagyon lényeges befolyásoló tényezője. A női mellnek természetesen élettani funkciója van, vagyis első számú feladata a csecsemő táplálása, de rendkívül fontos szereppel bír közvetlenül a szexuális életben, közvetve pedig viselőjének teljes életvitelében mind a társasági életben, mind a munkahelyi-szakmai karrier szempontjából: az önbizalom, a magabiztos fellépés, a kapcsolatteremtés befolyásolásán keresztül.

Mivel a női mellnek élettani szerepén kívül, mint azt említettük, lényeges hatása van viselőjének egész sorsára is, nem csoda, hogy ennek megfelelő a súlya a plasztikai sebészeti gyakorlatban, azaz a leggyakrabban végzett esztétikai jellegű plasztikai műtétek az emlő különböző műtétei.

mellplasztika

Többféle műtéti típus lehetséges: megnagyobbítás kis emlők esetén, megereszkedett emlők felvarrása, illetve a kettő kombinációja (nagyobbítás és felvarrás egyszerre), valamint nagy emlők kisebbítése felvarrással együtt. A különböző műtéti típusokon belül különböző operációs technikák, módszerek léteznek, s a plasztikai sebész a beteggel történő előzetes megbeszélés és vizsgálat során közösen dönt a választandó megoldásról, mégpedig a kiindulási állapottól ("hozott anyagból dolgozunk"), a páciens teljesíthető elvárásaitól, kívánságától függően.

Háromféle céllal

A mellfelvarrás tulajdonképpen a mell állományához képest fölösleges bőr eltávolításából és az emlőbimbó ideális helyre történő áthelyezéséből áll. Nem befolyásolja a későbbi szoptatási képességet, jól végzett műtét esetén szép eredmény várható káros következmények nélkül.

Kisebbítő műtét során a bőrfölösleggel együtt a mell állományának egy része is eltávolításra kerül. Ez az előzőnél jelentősebb beavatkozás, ennek megfelelően valamelyest a kockázata is nagyobb, de jól elvégzett műtét esetén itt is kitűnő esztétikai eredmény érhető el, s későbbi hátrányos következménnyel sem kell számolni (a szoptatási képesség és a mellbimbó érzékenysége is megmarad).

Az emlőnagyobbító műtétekről az utóbbi néhány évben számtalan cikk, riport jelent meg az elektronikus és az írott médiákban, mert az e célra használatos szilikongéllel töltött emlőprotéziseknek feltételezett egészségkárosító (rákkeltő vagy ún. kötőszöveti betegségeket okozó) mellékhatásokat tulajdonítottak. Ma már ez az ún. "szilikonőrület" lecsengett, az erre hivatott nemzetközi szaktekintélyekből álló fórum (EQUAM) több ízben kiadott olyan állásfoglalást, miszerint a szilikongéllel töltött emlőprotéziseknek egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nem ismert, s így e protézisek alkalmazásának korlátozását nem javasolják.

Ezzel együtt használatosak nem szilikongél tartalmú (de ugyancsak szilikonburokkal bíró) implantátumok (élettani sóoldattal, szójaolajjal, mogyoróolajjal töltve), amelyek azonban bizonyos szempontból elmaradnak a szilikongéllel töltött implantátumok kvalitásaitól, s így használatuk is megfontolandó.

Lehetséges-e szövődmény?

A protézis körül tökéletes gyógyulás esetén is mindig kialakul egy nem kóros kötőszöveti tok. Ezzel függ össze az emlőprotézis beültetésnek reálisan szóba jövő szövődménye, az ún. tokzsugorodás, ami a tok túlzott mértékű megvastagodása, szűkülése következtében fellépő implantátum-megkeményedést, fokozottabb esetben alaki deformitásokat, kellemetlen szubjektív panaszokat (feszülés, nyomásérzékenység, fájdalom) jelent. Az eredetinél jóval kisebb, ún. tokfelhasító műtéttel ezt meg lehet oldani, s a páciens panaszmentessé tehető.

Betegség után: helyreállítás

Feltétlenül szót kell ejtenünk az emlő helyreállító műtétjéről is, mely ugyancsak a plasztikai sebész feladata. Erre akkor kerül sor, ha valamilyen okból (az esetek döntő többségében daganat miatt) az emlőt el kell távolítani, s emiatt szükségessé válik a helyreállító műtét. Történhet az emlőeltávolítással egyszerre, az első műtétet követően egy vagy akár több év várakozási idő után. Időpontját kizárólag onkológiai (a daganat diktálta) szempontok vezérelhetik, nem pedig esztétika; és nagyon gondos mérlegelés, a kiindulási daganat nagysága, elhelyezkedése, szövettani típusa, esetleges áttételek stb. határozzák meg. Többnyire az érintett társszakmák képviselői (általános sebész, onkológus, sugárkezelő szakember, plasztikai sebész) közösen döntenek róla.

A műtéti megoldás lehet saját anyagból emlőképzés (ma leginkább a has területéről vagy a széles hátizom területének megfelelő helyről ún. bőrizom lebeny segítségével) vagy testidegen anyag beültetésével (szilikon protézis), melyet a maradék bőr előzetes kinyújtása (ún. szövetexpander segítségével) után lehet többnyire elvégezni. Szükségessé válhat esetleg az ellenoldali, ép emlő korrekciós műtétje is a szimmetria helyreállítása érdekében.

Valamennyi fent tárgyalt emlőműtétről elmondhatjuk, hogy a jól sikerült műtét után a páciens lelkileg, önbizalom szempontjából újjászületik, ami a sebész számára is a jól elvégzett munka legnagyobb jutalma.


Szerző: Dr. Kathó Jenő
2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2016. 03. 22.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés