2024. Április 18. csütörtök
Mi történik a gasztroenterológusnál? -  A hastájék vizsgálata -  A végbél vizsgálata -  Labordiagnosztika -  Hasi ultrahangvizsgálat -  Kellenek-e további vizsgálatok? -  Gyomortükrözés -  Végbéltükrözés -  Vastagbéltükrözés -  Segít a beteg fegyelmezettsége -  A Helicobacter pylori kimutatása -  A gyomor és a nyelőcső speciális vizsgálatai -  A vékonybél vizsgálata -  A vastagbél vizsgálata -  Vérzések laborvizsgálata -  Újabb módszerek
A gyomor-bél rendszer elváltozásai, betegségei rendkívül sokféle, jellegükben egymástól teljesen eltérő tüneteket okozhatnak. Hasi panaszainkkal először a családorvost keressük fel, szükség esetén ő ad beutalót gasztroenterológushoz, vagyis gyomor- bélrendszeri betegségekre, a hasüregben található szervek elváltozásaira, vizsgálatára és kezelésére szakosodott szakorvoshoz.

gyógyszerek, bélrendszeri, vizsgálat

Említettük már, hogy a gyomortükrözés során egy bizonyos baktérium kimutatására mintavétel történik. Ez a baktérium a Helicobacter pylori, mely a gyomor fekélyes, gyulladásos, sőt daganatos betegségeinek a kialakulásában is szerepet játszhat. Meglétének igazolása nagyon fontos a további gyógyszeres kezelés eldöntésében. Ha ugyanis gyomrunkban megtelepedett, azt onnan valamely antibiotikum-kombinációval lehetőségünk van kiirtani. Bár nagyon sok az ismeretlen tényező a baktérium szerepével, megtelepedésével, átvitelének módjával kapcsolatban, de a kb. két évtizedes tapasztalat alapján bizonyított tény az, hogy ha sikerül kiirtani a gyomorból, akkor a fekélyek kiújulásának aránya töredékére csökken.

A Helicobacter pylori kimutatása

Gyomortükrözés során tehát lehetőség van szövettani mintavételre. Ilyenkor a tükrözőeszközön egy hosszú fémdrót vezethető végig, melynek végén néhány milliméteres, nyitható fogó van, s ez kívülről irányítható. Arról a helyről tudunk vele mintát venni, melyet a vizsgáló orvos kórosnak ítél. Maga a mintavétel, a vizsgálati anyag kicsípése, illetve a drót levezetése nem okoz semmilyen fájdalmat. Értelemszerűen meghosszabbítja a vizsgálat idejét, de olyan sok hasznos információt ad, hogy az esetek zömében szükség van rá.

Az így kivett anyagból egy reagens segítségével vagy már a vizsgálatot követő fél órán belül meghatározható a baktérium jelenléte (ez az úgynevezett gyors ureázteszt), vagy ha szövettani feldolgozásra kerül sor, akkor általában 2-3 munkanap elteltével kapunk eredményt. További lehetőség a vérvétel, mellyel a kórokozó jelenlétének hatására termelődött ellenanyag határozható meg.

A harmadik módszer a kilégzéses vizsgálat. Ennek menete a következő: a vizsgálat éhgyomorra történik, és egy olyan kis kapszulát kell lenyelnünk, mely a baktérium által elbontandó anyagot tartalmazza. A kapszula lenyelését követően, fél óra múlva egy kis tasakba kell levegőt fújnunk, melyet azután mérőműszerbe helyeznek. Ha jelen volt a gyomrunkban a baktérium, és a lenyelt anyagot elbontotta, akkor ezt a mérőműszer jelezni fogja. Nagyon fontos, hogy a vizsgálatot megelőző három napban gyomorsavcsökkentő gyógyszert és a vizsgálat előtti egy-három hétben antibiotikumot nem szabad szedni, mert ezek a vizsgálat eredményét meghamisíthatják.

A kilégzéses tesztnek a szerepe alapvetően a korábban végrehajtott tükrözés és mintavétel során már kimutatott baktérium kiirtásának ellenőrzése. Előfordulhat ugyanis, hogy az elsőként adott antibiotikum-kombinációra a baktérium nem tűnik el, annak gyógyszerekre való érzékenysége változó, ekkor újabb váltott antibiotikum-kombinációra van szükség.

Nagyon fontos tudni, hogy a kilégzési teszt, ugyanúgy, ahogy a vérből történő Helicobacter-kimutatás semmilyen mértékben nem helyettesíti a gyomortükrözést. Ha tehát valaki gyomorpanaszokkal jelentkezik a szakrendelésen és csak a baktérium meglétét akarja igazolni, akkor feltételezhetően betegségének csak egy csekély részét ismeri meg. Nem tudhatja meg ebből, hogy van-e gyomor- vagy nyombélfekélye, gyulladása, refluxbetegsége, esetleg daganata.

A már említett vérvétel ezenkívül nem alkalmas a baktérium kiirtásának kontrolljára, mert a kórokozó ellen termelődött ellenanyagszintet méri, mely még kb. fél éven át akkor is magas, ha már a baktériumot sikerült eltávolítani a szervezetből. A vérvétel jelentősége elsősorban nagyobb embercsoportok szűrésekor mutatkozik meg.

A gyomor és a nyelőcső speciális vizsgálatai

Mint az imént láttuk, a gyomortükrözés során lehetőségünk van a gyomor fekélyes, gyulladásos vagy daganatos betegségeinek tisztázására. Igaz ez a nyelőcsőre is, mellyel kapcsolatban a leggyakoribb eltérés az úgynevezett refluxbetegség. Típusos esetben ennek szemel látható jelei a tükrözés során egyértelműen látszanak.

Előfordul azonban, hogy ez a gyakorta kínzó tünetekkel járó megbetegedés a tükrözés során nem látszik, és mégis fennáll a savas gyomortartalom nyelőcsőbe való visszaáramlása a klinikai tünetek alapján. Ha ezt vizsgálati módszerrel is bizonyítani akarjuk, akkor végezhetjük el a nyelőcső pH (vagyis savasság) mérését. Ez fájdalmatlan módszer, melynek során a megfelelő elektródokat a nyelőcsőbe és a gyomorba helyezik, és 24 órán keresztül ott tartják. A beteg közben normál napi tevékenységét és étkezési szokásait folytathatja.

Előfordulnak a nyelőcső természetes mozgásának zavarából adódó olyan betegségek is, melyek igazolásához egy másik ritka vizsgálómódszerre van szükség, ez a nyelőcső-manometria (nyomásmérés). Ennek a szintén fájdalmatlan vizsgálatnak a során megfelelő mérőfejeket helyeznek el a nyelőcsőbe és az ott bekövetkező nyomásváltozásokat mérik. Mindkét utóbb leírt vizsgálat csak speciális centrumokban, ott is általában egy-egy szakember vezetésével történik. E vizsgáló módszerekre a gyomorbántalmakkal jelentkező betegek töredéke esetében van csak szükség.


A cikk folytatódik - 4/5. oldal
« első‹ előző1.  |  2.  |  3.  |  4.  |  5.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés