Gyilkos galóca: a "halálosztó"

A gyilkos galócának gallérja és bocskora van, kalapja zöldes vagy barnászöld árnyalatú, lemezei és húsa fehér színűek.

Hazánkban minden évben több gombamérgezést regisztrálnak, különösen esõs, nedves nyarakon. Ilyen, a gombák fejlõdésének kedvezõ évszak volt 1953 nyara is, amikor hazánkban több mint száz ember halt meg gombamérgezésben. Az ezt követõ években szigorították a gombaárusítás feltételeit, megszervezték a piaci gombaellenõrzést. A felvilágosító munkának, az orvosi ismeretek fejlõdésének és a speciális toxikológiai kórházi osztályok létrehozásának köszönhetõen lényegesen csökkent a tragikus kimenetelû mérgezések száma. Napjainkra a mérgezések forrása a sajátszedésû gomba, az ezzel kapcsolatos könnyelmûség, és tudatlanság.

Gombaméreg

Hazánkban a halálos kimenetelû mérgezések több mint 90%át a gyilkos galóca okozza, ezért ezt a gombát mindenkinek ismernie kell. A gyilkos galóca közepes termetû, gallérja és bocskora van. Lemezei, akár a húsa fehér, színe nem változik. Kalapja zöldes vagy barnászöld árnyalatú. Szaga a nyers burgonyához hasonló, de a fiatal gomba szagtalan is lehet. A fejlõdõ gomba burokban van, tojás formájú, kettévágva látható benne a kalap és a tönk. Leginkább lomberdõkben, tölgyek, néha fenyõfák alatt fordul elõ. Júniustól októberig terem. Sajnos könnyen összetéveszthetõ ehetõ gombákkal is, különösen az erdõszéli csiperkével. A csiperkének azonban nincs bocskora, lemezei rózsaszínûek, melyek megsötétednek.

Ugyanolyan súlyosan mérgezõ a teljesen fehér színû rokona, a fehér gyilkos galóca. Ugyanolyan súlyosan mérgezõ a teljesen fehér színû fehér gyilkos galóca. A gyilkos galóca és a fehér gyilkos galóca falloid típusú mérgezést okoz. A mérgezést két csoportra osztható toxinok okozzák: a fallotoxinok és az amatoxinok. Ez utóbbiak felelõsek a súlyos emberi mérgezésért. Egyegy gyilkos galócában 12 mg amatoxin található. Egy ember életét mindössze 0,25 mg amatoxin is képes kioltani. Nem létezik olyan konyhatechnológiai mûvelet, ami közömbösítené ezt a halálos mérget. A lappangási idõ hosszú, a mérgezési tünetek csak 824 óra elteltével mutatkoznak. Az elsõ stádiumban hasi görcsök, csillapíthatalan hányás, hasmenés jelentkezik. A beteg a nagymennyiségû folyadékés sóveszteségtõl könnyen kiszáradhat. Ha a mérgezett ezt az elsõ fázist túlélte, akkor 12 napos jóllét után mutatkoznak a májártalom jelei, amit az amatoxin okozott. Sárgaság, májtáji fájdalom alakul ki, majd a májelégtelenség, vese és szívszövõdmények okozzák a beteg halálát.

Szerencsés esetben ami igen ritka , a mérgezett túlélheti a második stádiumot is, de maradandó májkárosodással ilyen esetben is számolni lehet. A gyilkos galóca mérgezésnek ellenszere nincs. A gyógyítást megnehezíti, hogy az elsõ tünetek megjelenésekor a májkárosító méreg már kifejtette hatását. Általánosságban elmondható, hogy annál súlyosabb mérgezésre lehet számítani, minél hosszabb volt az ételfogyasztás és a tünetek jelentkezése között eltelt idõ.

Ossza meg:

Kövessen minket: