2017. November 24. péntek
Káros következmények -  Segítsünk magunkon
A hosszú ideig fennálló székrekedés lassú önmérgezési folyamat. Hosszabb-rövidebb ideig szinte mindenki szembesül vele, komolyabb egészségügyi következményei azonban általában csak a krónikus székrekedésnek vannak.

A huzamosabb ideig fennálló székrekedéssel mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, aki a betegség szervi okait vizsgálja ki. A szervi okok igen sokfélék lehetnek (endokrin és idegrendszeri betegségek), de okozhatják nehézfémmérgezések, vagy előfordulhat különböző gyógyszerek mellékhatásaként is. A vastagbél daganatainak tüneteként is jelentkezhet, bár ilyenkor jellemzőbb a székelési szokások megváltozása. Ez esetben leggyakrabban a székrekedés és a hasmenés váltakozva jelentkezik.

Székrekedés

Szerencsére azonban a szervi okok jóval ritkábbak, az esetek többségében a baj oka a helytelen életmód. Ezen a beteg saját maga segíthet, ami gyakran nem könnyű feladat, mert hosszú évek beidegződött szokásain kell változtatni.

Káros következmények

A nem megfelelő táplálkozás következtében az ételkeverék a vastagbélen végighaladva úgynevezett üledéket hagy hátra, ez a vastagbél bemélyedéseiben a vízfelszívódás után megkövesült székletté válik. A helytelen táplálkozás következtében a vastagbélben rothadó-erjedő folyamatok zajlanak, melyeknek toxikus (mérgező) termékei a vízzel együtt felszívódnak, és a véráramba kerülve "önmérgezést okoznak".

A székrekedés következményeképpen többféle betegség alakulhat ki: a bélgyulladás különböző formái, visszértágulat és aranyér, majd végül a méreganyagok egy helyen jelentkező és hosszan tartó hatásától polipok és rák.

Tartós székrekedés (szervi ok híján) három feltétel esetén fejlődik ki: mozgásszegény életmód; túlnyomórészt gyárilag megmunkált és finomított élelmiszerek, húsfélék fogyasztása; stressz, idegi és érzelmi túlterhelés.

Segítsünk magunkon

A szervezetnek az egészség érdekében rendszeres alvásra, étkezésre, pihenésre, és mozgásra van szüksége. Igen fontos a napi rendszeresség a székelés tekintetében is. Gyakori, hogy a székelési inger azért marad el, mert a beteg az időben jelentkező ingert hosszú időn át sietség, alkalmatlan helyzet stb. miatt elnyomta. Bizonyos idő után már nem jelentkezik a székelési inger, így azt újra ki kell alakítani. Olyan szertartásokat kell kidolgozni, amelyek eredményre vezetnek, amelyeket a nap adott lehetőleg zavartalan időszakában tud lebonyolítani. Sokat javíthatnak a helyzeten a naponta végzett torna- és légzőgyakorlatok. Az ágyban fekvő betegek gyakori problémája a szorulás. A mozgásképtelenek bélmozgását masszírozással kell elősegíteni, naponta több alkalommal is.

Általában jellemzőek étrendünkre az alapvetően keményítőtartalmú és agyonfőzött ételek, megfosztva a vitaminoktól (finomra őrölt lisztből készült termékek, cukortartalmú és a bő olajban sütött ételek). Helyezzük előtérbe a magas rosttartalmú ételeket. A szénhidrátok kapjanak vezető szerepet, a zsírok maximum 30%-ot érjenek el. Étkezzünk naponta 4-5 alkalommal, egyszerre csak kis mennyiségű táplálékot fogyasszunk. Naponta 2-2,5 liter folyadékok igyunk, mégpedig lehetőleg tiszta vizet.

Hathatós és azonnali eredményt hoznak a hashajtó készítmények, hosszú távon azonban életritmusunkat és rosszul kialakított szokásainkat kell megváltoztatni.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés