2017. December 18. hétfő
Kórfolyamatok következtében -  Az emlékezészavar okai
Az emlékezés vagy memória a múltban történt események, tapasztalatok felidézésének képessége. Ez az agy egyik legbonyolultabb tevékenysége. Az emlékezésben nemcsak hogy számos idegközpont vesz részt, hanem a folyamat sértetlenségéhez, épségéhez e központokat összekötő idegpályák tökéletes működése és épsége is szükséges. Ezzel magyarázható, hogy az emlékezés számos kóros folyamat, betegség következtében károsodhat.

Az emlékezésnek három fajtáját ismerjük: azonnali memória, amely a jelen időpont előtti utolsó néhány másodpercre vonatkozik; közbülső memória, az elmúlt néhány másodperc és néhány nap közötti periódust fedi le; és hosszú időtartamú memória, amely a régmúlt eseményeire is kiterjed.

emlékezés, memória

A memória a tanulás folyamatában alapvető szerepet tölt be. A gyermekkorban történt események erősebben rögzülnek, mint a felnőttkoriak. Ezzel kapcsolatos a következő két tapasztalatunk is: 1. gyermekkorban és fiatal korban könnyebben tanulunk: az ismeretanyag elsajátítása fiatal korban gyorsabb és eredményesebb; 2. az emlékezés zavarához vezető betegségek kevésbe érintik a régi események felidézésének képességét: például idősebb embertársaink a közelmúlt eseményeire emlékeznek kevésbé, de a gyermekkorukban vagy az unokák gyermekkorában történt eseményeket még ilyenkor is tökéletesen fel tudják idézni.

Kórfolyamatok következtében

Az emlékezésben szerepet betöltő számos idegközpont és a közöttük levő kapcsolatok sérülékenysége miatt számos betegség okozhatja a memória zavarát. Ezek lehetnek heveny vagy idült kórfolyamatok.

A heveny történések közül legfontosabb a baleset miatt történő fejsérülésből való felépüléskor fellépő emlékezészavar. Ha valaki közlekedési balesetben fejét megütötte, bizonyos időre elvesztette az eszméletét, esetleg koponyatörést vagy agyrázkódást szenvedett, felépülése után a balesetet megelőző vagy azt közvetlen követő eseményekre nem emlékszik. Ennek oka az agy bizonyos, az emlékezésben szerepet játszó területein bekövetkezett agysejtsérülés vagy helyi vizenyő, amely összenyomja az agyi központokat

Idősödő embereknél gyakran megfigyelhető az ún. jóindulatú feledékenység, amely a megjegyző emlékezet zavara, és előbb a nevekre, majd az eseményekre és azok időpontjaira vagy helyére vonatkozik. Ez lehet súlyos elbutulás (dementia) első jele, de gyakran nem fokozódik.

Az emlékezészavar okai

Az emlékezészavar számos oka közül csak néhány gyakoribbra hívjuk fel az olvasók figyelmét.

Agyi keringési probléma

Az agyi keringési zavar (például az agyat ellátó erek szűkülete érelmeszesedés következtében, illetve vérrög okozta érelzáródás az agyban), az alkohol túlzott fogyasztása és más, a sejtek szintjén ható anyagcsere-betegségek az emlékezés zavarainak leggyakoribb okai. Az agyi keringést javító gyógyszerek, az agysejtek anyagcseréjét javító legkülönbözőbb anyagok (gyógynövények vagy mesterséges termékek) javíthatják, illetve megszüntethetik a kellemetlennek megélt tüneteket.

Idült alkoholizmus

Az idült alkoholizmus is okozhatja az emlékezet különböző típusainak zavarát. Egyik jellegzetes formája az úgynevezett Korszakov-tünetcsoport, amelyben a beteg az emlékezetzavart kitalált, meseszerű események tálalásával próbálja leplezni. Az alkoholfogyasztás akadályozottsága vagy felfüggesztése esetén 24-72 óra múltán fellépő megvonásos tünetegyüttes része lehet az emlékezet zavara: a beteg nem emlékszik arra, hogy hol van, hogyan került oda és mindez mikor történt.

Gyógyszerek, mérgezések

Gyógyszerek (főként nyugtató- és altatószerek), továbbá különböző mérgezések is vezethetnek az emlékezés zavaraihoz és a tudatállapot megromlásához. A B-vitaminok hiánya, az elégtelen kalória- és fehérjebevitel is emlékezetzavart okozhat.


Szerző: Dr. Szilágyi Tibor

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés