2014. Október 23. csütörtök
Az étkezés szerepe -  Antioxidánsok -  C-vitamin -  A-vitamin -  Karotinok
Az emberi test egy olyan erődítmény, melyet egész élete során betegségek ezrei ostromolnak, s mely "ostromlók" a legkisebb gyöngeségre betörik az erődítmény kapuját, és beözönlenek rajta. Káprázatosan működő immunrendszerünk biztosítja, hogy a szervezetünket ne árasszák el idegen kórokozók. Az "ellenség" azonban nem csak kívülről támad: a test belsejében is vannak elhalt vagy elöregedett sejtek (pl. ráksejtek), melyeket védekező rendszerünknek ki kell küszöbölnie. Immunrendszerünk támogatása és serkentése talán a legfontosabb lépés a betegségmegelőzésben.


Az emberi test egy olyan erődítmény, melyet egész élete során betegségek ezrei ostromolnak, s mely „ostromlók” a legkisebb gyöngeségre betörik az erődítmény kapuját, és beözönlenek rajta. Káprázatosan működő immunrendszerünk biztosítja, hogy a szervezetünket ne árasszák el idegen kórokozók. Az „ellenség” azonban nem csak kívülről támad: a test belsejében is vannak elhalt vagy elöregedett sejtek (pl. ráksejtek), melyeket védekező rendszerünknek ki kell küszöbölnie. Immunrendszerünk támogatása és serkentése talán a legfontosabb lépés a betegségmegelőzésben.

Immunrendszerünk bizonyára a legösszetettebb szervrendszereink egyike, ezért nagyon érzékenyen reagál a zavaró hatásokra. Ilyen alapvetően káros tényezők például a tartós negatív stressz, a levegőszennyezés, a dohányzás, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás. A levegőt szennyező és más méreganyagok a szervezetbe kerülve például nem csak a kártékony szabad gyökök képződését serkentik, hanem a táplálékkal bevitt ásványi sók és vitaminok hatását is csökkentik, ezért antitápanyagoknak is nevezik őket.

immunerősítő, vitaminok, vitamin, ásványi anyagok

Vannak ugyanakkor erősítő tényezők is, mint a jó lelkiállapot, az egészséges táplálkozás, a megfelelő mennyiségű mozgás lehetőleg a szabadban melyek jelentősen hozzájárulnak a stabil védekezőképességhez.

Az étkezés szerepe

A fertőzésekkel szembeszálló immunrendszer hatékony működéséhez fehérjék (esszenciális aminosavak), szénhidrátok, zsírok, valamint esszenciális vitaminok és ásványi anyagok állandó, kiegyensúlyozott bevitelére van szükség. A helytelen vagy hiányos táplálkozás – ami elsősorban a vitaminok, ásványi anyagok hiányát jelenti – gyengíti védekezőképességünket. A tápanyagok elosztásakor ugyanis nem az immunrendszer áll az első helyen. Csak akkor kapja meg adagját, ha az agy, az idegrendszer és más fontos szervek már kellő ellátásban részesültek. Természetes védekezőképességünk tehát nagymértékben javítható, ha az étrendünkben bőven szerepelnek vitaminok, ásványi sók, valamint antioxidánsok, például flavonoidok (a növényekben termelődő természetes védőhatást kifejtő vegyületek).

Antioxidánsok

Testünk sejtjei, szövetei a szabad gyököknek nevezett agresszív atomcsoportok állandó támadásának vannak kitéve – a kutatók számításai szerint minden egyes sejt naponta körülbelül 10 000 alkalommal. A szabad gyökök az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során, valamint az ultraibolya- és röntgensugárzás hatására keletkeznek, de bizonyos körülmények között, pl. tartós légszennyezettség, betegségek, vagy dohányzás hatására fokozottabban termelődnek.

Azáltal károsítják a sejteket – legrosszabb esetben a sejtmagban lévő örökítő anyagot –, hogy szabad elektronjuk révén összekapcsolódnak a sejtalkotó anyagokkal. Egy-egy ilyen súlyosan sérült sejt rákos sejtté válhat, vagy elhalhat, melyek eltakarítása az immunrendszer feladata. Ugyanakkor a szabad gyökök károsító hatása sok betegség kialakulásában kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban; a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, több májbetegség kialakulásában. A szabad gyököket ártalmatlanítani képes antioxidánsok tehát többszörösen is támogatják az immunrendszer munkáját. A legfontosabb gyökfogók: C, E-vitamin, béta-karotin, a nyomelemként előforduló szelén, valamint a réz, a cink és a bioflavonoidok. Nélkülük fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatul.

A szervezet természetes védekező képessége nagymértékben javítható, ha étrendünkben bőven szerepelnek vitaminok, ásványi sók, valamint antioxidánsok. Tápanyaghiány, pontosabban vitaminhiány esetén a csecsemőmirigyből, nyirokrendszerből és fehérvérsejtekből álló immunrendszerünk nem tud megfelelően védekezni a kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák stb.) ellen. A tizenhárom vitamin közül az immunrendszer teljesítőképességéhez a következők bizonyultak nélkülözhetetlennek (fontossági sorrendben): C-vitamin, A-vitamin, karotinok, E-vitamin, B-vitaminok és folsav.

C-vitamin

A C-vitamin az immunrendszer munkáját támogató antioxidáns védelmi rendszer első bástyája a szervezetben. Vízben oldódó antioxidánsként elsősorban vizes közegben hatástalanítja a szabad gyököket, így gyakorlatilag ez a vitamin látja el a vér védőőrizetét. Például az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó fehérvérsejtek az egészséges emberben C-vitaminmolekulákkal állig „felfegyverkezve” harcolnak a kórokozók ellen.

A C-vitamin legfontosabb immunizáló tulajdonsága azonban az, hogy nem csak támogatja, hanem fokozza is az immunrendszer működését. Növeli a fehérvérsejtek számát, élénkíti tevékenységüket, és emeli a vírusfertőzés, valamint a rákbetegség leküzdésében fontos szerepet játszó interferonok (immunserkentő anyagok) szintjét a szövetekben. Ugyanakkor a C-vitamin hatásmódja a kórokozók ellen gyakran hasonlít az interferon molekulákéra: növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok (immunglobulinok) koncentrációját a vérben, irányítva akcióikat. A vitamin továbbá előmozdítja a hormonok kiáramlását a csecsemőmirigyből, az immunrendszer főhadiszállásáról.

Az immunrendszert támogató, valamint serkentő tulajdonságán kívül a C-vitamin közvetlenül is küzd a vírusok és a baktériumok ellen. Pl. a C-vitamin megöli a fogszuvasodást előidéző baktériumokat minden elfogyasztott citrom 300 millió baktériumot.

A megfázások időtartamának csökkentése és tüneteinek enyhítése mellett (jól ismert hatása) a C-vitamin más fertőzések esetén is hasznosnak bizonyult, amit az is alátámaszt, hogy fertőzések hatására a szervezetben a vitamin szintje gyorsan csökken.

A-vitamin

A valaha fertőzésellenes vitaminként ismert A-vitamin az utóbbi években visszanyerte elismertségét, mint az ellenálló képesség egyik döntő meghatározója. A vitamin többféle módon hat az immunrendszerre. Elsősorban alapvető szerepet játszik a légző- és emésztőrendszer nyálkahártyáinak és a bőr épségének megőrzésében. Ezek a felszíni szövetek alkotják a mikroorganizmusok elleni védekezés első védelmi vonalát.

Az immunrendszert erősítve, az A-vitamin fokozza az ellenálló képességet olyan fertőzésekkel szemben, mint a torokgyulladás, a megfázás, influenza, vagy a hörghurut. Mindemellett az A-vitaminról kimutatták, hogy részt vesz a tumorellenes aktivitás kiváltásában, a fehérvérsejtek működésének fokozásában, valamint az ellenanyag válasz növelésében. (Véd az emlő- és a tüdőrák ellen.) Az A-vitamin-hiányban szenvedő emberek általában fogékonyabbak a fertőző betegségek, különösen a vírusinfekciók iránt, ugyanakkor a (vírus- és baktérium)fertőzések fokozzák a vitaminfelhasználást, ily módon kiürítve a szervezet A-vitamin-készletét.

Karotinok

Az utóbbi időben az antioxidáns hatású karotinoknak számos immunserkentő hatását mutatták ki, sőt egyenesen a „fiatalság forrását” látják benne. Ezek az antioxidánsok az immunrendszer legfontosabb szervében, a csecsemőmirigy (thymus) hámsejtjeiben koncentrálódnak, és védik meg a szabad gyökök támadásaitól. Ez a mirigy az életkor előrehaladtával összezsugorodik, visszafejlődik, ugyanis extrém módon érzékeny a szabad gyökökre, és oxidatív károsodásra. A karotinok – ha megfelelő a koncentrációjuk a vérben – képesek fokozni a csecsemőmirigy működését, és nagymértékben csökkenteni visszafejlődését (egyes biológusok szerint növelni is).

Növelik az interferonok kórokozókkal szembeni védekező erejét és fokozzák a fehérvérsejtek számát, aktivitását, de arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javíthatók az immunválaszok. Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
Ajánló
Ajánló
Ajánló