A csecsemők számára a víz felszabadító környezet, amelyben hirtelen sokkal erősebbé válhatnak. Csodálatos élmény, tapasztalat, amelyben a szeretet és bizalom köteléke a baba és a szülők között kiteljesedhet.
A rendszeres babaúszás a gyermeket gyakran előnyhöz juttatja a testi-szellemi fejlődés terén kortársaival szemben. A pozitív hatások megmutatkoznak a keringésben, a tüdőteljesítményben, fokozza az izmok erejét. A gyermek lelki fejlődése pozitív irányba változhat, a szülőgyermek kapcsolat is erősödik. A gyermek szociális fejlődése és magatartása is kedvezően befolyásolható a korai alkalmazkodás és tisztelettanulás által egy új környezetben. A vízben való mozgás egy korai koordinációs és ügyességi kihívás. A gyermek egyensúly-érzékelése könnyedén fejlődhet a majdnem súlytalan állapotban. Mivel a baba fejlődésének e szakaszában a szárazföldön még nem képes a gravitáció ellenében ilyen jól mozogni, ezért a víz egy ideális közeg számára. A rendszeres babaúszás azonban még egy egész sor más kedvező hatást is előhív:
1. Tudományos kísérletek kimutatták, hogy a babák mélyebben és nyugodtabban alszanak a testi megterhelés után.
2. Az egyre gyakoribb tartáshibákat megelőzhetjük a babaúszással. A babaúszás a legmegfelelőbb mozgásmód a baba számára életének első évében.
3. A központi idegrendszert fejlesztjük a rendszeres babaúszással.
4. A fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség fokozódik.
A babaúszás általános célja a speciális motorikus fejlesztés, a szülő-gyermek kapcsolat emocionális erősítése, a szociális viselkedés javítása és a gyermek pszichikai-fizikai fejlődése. A babaúszás nem teljesítménysport és nem az úszás mielőbbi megtanulása a cél. Az anyával és/vagy apával történő úszás előterében mindig az öröm áll. A vízi foglalkozások alatt a szülő és a gyermek fontos közös tapasztalatokat gyűjthet a kommunikáció, a bizalom, a szeretetteljes kapcsolattartás terén.
Milyen idős kortól van értelme a babaúszásnak?
A babaúszás kezdő időpontjára vonatkozó tanácsok igen különbözőek az irodalomban. Azonban abban megegyeznek a vélemények, hogy az első életévben elkezdett foglalkozás a leghatékonyabb.
Az első hetek végére a baba köldöke már begyógyul. Ez idő előtt a köldökgyulladás veszélye miatt semmiképpen se vágjunk bele a "babaúszásba"! Amikor a baba már megpróbálja magát egyszerű mimika segítségével kifejezni, és akusztikai ingerekre is reagál hevesebb mozdulatok vagy a fej felemelésének kísérletével, akkor érdemes próbálkozni az első vízhez szoktatási kísérletekkel, otthon a fürdőkádban. Különböző előkészítő technikákkal: simításokkal, masszázsfogásokkal fokozhatjuk a baba jóérzését. A közös pancsolás az apával vagy az anyával a legcsodálatosabb a baba számára. Tartsa a gyermeket a nagy kádban szorosan magához ölelve, hogy biztonságban és kényelemben érezze magát, a legjobb, ha az ölében ül a gyermek. Az apák számára is különleges élmény egy kis közös fürdés az utóddal! A sok érintés és simogatás intenzív és szeretetteljes apagyermek viszonyhoz vezet.
A baba első "úszó" mozdulatait az otthoni fürdőkádban láthatjuk, amelyek mind a vízben, mind a szárazföldön megfelelő fejtartással előhívhatók. Ezek a magzati életben is működő elemi mozgásminták. (Prof. Katona) Ha a vízben a hason fekvő csecsemő arcát megemeljük, a végtagok úszásra emlékeztető mozgást mutatnak, amely a fej víz alá merülésével összerendezett mozgássorrá alakul (1930, dr. McGraw) szemrésnyitással, levegő kifújással kísérve. Jellegzetes az első reflexszerű mozgásoknál a láb mozgása. Jellegében a biciklizésre vagy "békalábtempóra" hasonlít. Az első hónapokban a lábak mozgáskészsége nagyobb, mint a karoké.










