2014. Október 21. kedd
Tanácsok a fájdalmatlan szoptatáshoz -  A mellbimbó kisebesedésének egyéb okai -  Ha már sebes a mellbimbó...
A szoptatásnak elvileg nem szabadna fájdalmasnak lennie az anya számára, sok nő azonban kénytelen azzal szembesülni, hogy az első napok elviselhető kényelmetlenségei mellett a szoptatás később mégis komoly fájdalommal és a mellbimbók kisebesedésével jár. A helyes mellrehelyezéssel ez szerencsére elkerülhető.

A szoptatás tanult tevékenység: az anyának és a csecsemőnek egyaránt ki kell tapasztalnia az első napokban, hogyan működik leghatékonyabban ez a táplálási/evési mód. A kényelmetlenségek és a szoptatással járó kudarcok legfőbb oka az, hogy a csecsemő szája rosszul illeszkedik a mellbimbóra. Amellett, hogy ez fájdalomhoz és mellbimbó kisebesedéséhez is vezethet, olyan problémák forrása is lehet, mint a tej elégtelen mennyisége, a baba lassú gyarapodása, vagy a szoptatások idejének elhúzódása. Mindezek megléte intő jel lehet az anya számára, hogy változtatni kell a baba pozícióján a táplálás során.

szoptatás, fájdalom, sebes, mellbimbó

Tanácsok a fájdalmatlan szoptatáshoz

• A helyes szoptatási helyzetnek kényelmesnek kell lennie. Bárhogy is tartsuk a babát, mindegyiknél fontos, hogy szélesre nyitott szájával a mell és a bimbóudvar viszonylag nagy részét mélyen be tudja kapni, így a mellbimbó a szájüreg hátsó részére kerül, és nem dörzsölődik a keményebb szájpadláshoz, és kisebesedni sem fog.

• Nyugtassuk meg gyermekünket, ha sír: egyszerre enni és sírni nem egyszerű. A nyugodt csecsemő nyelve ideális helyzetben van a szoptatáshoz: a szájüreg alsó részére kerül.

• A mellrehelyezéshez a babát az ölünkben az oldalán tartsuk, úgy, hogy a mellet kissé alulról, először az állával és az alsó ajkával közelítse meg. Fontos, hogy ha el akarja érni a mellet, ne kelljen elfordítania a fejét. Álla és orra érjen hozzá a mellhez.

• Hagyjuk, hogy a mell természetes helyzetében maradjon, ne tartsuk oda a babának! Amennyiben mégis meg szeretnénk támasztani, az ujjainkat alul (a hüvelykujj legyen felül), a bimbóudvartól távolra helyezzük.

• Ha az első néhány szívás fájdalommal jár, úgy óvatosan tegyük kisujjunkat a baba szájába és szakítsuk meg a szoptatást, majd próbáljuk újra. Ha a fájdalom állandósul és nem szűnik meg az első-második nap után sem, kérjünk segítséget az orvostól vagy a védőnőtől, aki rávilágíthat az esetlegesen fennálló más kiváltó okokra.

A mellbimbó kisebesedésének egyéb okai

Elzáródás
A túlságosan telítődött mellek megnehezítik a baba számára, hogy rendesen be tudja kapni. Ilyenkor segít, ha a szoptatás előtt egy kis tejet lefejünk, vagy hideg, majd meleg borogatást teszünk a mellre. A túltelítődés ellen jót tesz még a gyakori szoptatás is – ez nappal két óránkénti alkalmakat, éjszaka valamivel kevesebbet jelent.

Lapos vagy befelé forduló mellbimbó
A mellbimbó alakja lényegtelen a szoptatás sikerét tekintve, bár tény, hogy megnehezíti. A fontos az, hogy a baba a mell elég nagy részét és elég mélyen vegye a szájába, így azt kellően meg tudja nyújtani. A mellbimbó előredomborításához a szoptatás első napjaiban segíthet a mellszívó vagy a mellbimbókiemelő.

Cumizavar
Néhány csecsemő nem tud különbséget tenni a mellbimbó és a cumi között, és a mellbimbóból is úgy próbálnak szopni, mintha cumi lenne. Mivel ez eltérő technikát igényel, a baba nem veszi elég mélyen a szájába a mellet, a mellbimbó kisebesedhet. Kutatások szerint ez kevésbé fordul elő, ha a baba nem kap cumit négyhetes kora előtt.

Lenőtt nyelv
A nyelvnek fontos szerepe van, hiszen annak (és az állkapocs) mozgása üríti ki a tejet a mellből. Ha a baba nyelve lenőtt, nem tud hatékonyan szopni, és súlygyarapodása lelassulhat. A probléma a nyelvféken ejtett kis bemetszéssel kezelhető.

A szopás megszakítása
Az is a mellbimbók sérülését okozhatja, ha a mellet úgy húzzuk ki a baba szájából, hogy még szopik. Ha nem tudjuk megvárni, hogy a baba abbahagyja a szopást, tegyük a kisujjunkat az ínye közé.

Ha már sebes a mellbimbó...

• Változtassunk a szoptatási helyzeten, például szoptassunk fekve, vagy úgy, hogy a babát a hónunk alatt, lábaival a hátunk felé nézve tartjuk.

• Segíthet a gyakori etetés is. Az újszülött naponta 8-12-szer eszik, így a mell nem tud túltelítődik, és a baba is könnyebben tud belőle enni.

• A szoptatást a kevésbé fájó mellből kezdjük, és akkor váltsunk át a másikra, ha a tej már beindult.

• Hordjunk laza, kényelmes, a mellbimbókat nem szorító melltartót. Kerüljük a műanyag borítású melltartóbetéteket, mert ezek nedvesen tartják a mellet.

• Segíti a sebes mellbimbó gyógyulását, ha a szoptatás befejeztével némi anyatejet hagyunk rajta.

• Ne mossuk szappannal, tusfürdővel a bimbókat, ezek ugyanis kiszárítják a bőrt. Az olyan ápoló, védő krémek használata sem javasolt, melyeket a szoptatás előtt le kell törölni vagy mosni, az ezzel járó dörzsölés ugyanis további irritációt jelent.

• A sebesedés okainak megszüntetése mellett a a sebes, berepedezett bőr számára a legjobb gyógymód a nedves sebkezelés, aminek lényege, hogy a bőrre felvitt krém védőgátat képez, és segít megtartani a bőr saját nedvességtartalmát. A sebgyógyulás így hegesedés és varasodás nélkül megy végbe, a bőr pedig rugalmas és puha marad.


2008. 11. 12.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
Ajánló
Ajánló
Ajánló