2020. Július 03. péntek

Nagyobb veszélyt jelent a szívritmuszavar, mint gondolnánk

Hazánkban az érintettek több, mint negyede nem tudja, hogy beteg
1 . oldal
A betegszám 70%-kal növekedhet 2030-ra -  A magyar betegek több, mint negyede nem tudja, hogy érintett -  Az abláció a leghatékonyabb terápia
A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (PF) több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma eléri a 200 ezret, de ebből mintegy 40-60 ezren nem is tudják, hogy érintettek. A betegség kezelése 600-3286 millió eurós terhet ró az európai egészségügyi rendszerekre, és az előrejelzések szerint a betegszám 2030-ra akár 70 százalékkal növekedhet. A Magyar Kardiológusok Társaságának Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja szerint a pitvarfibrilláció okozta problémák kezelésében EU szinten jól állunk.

A betegszám 70%-kal növekedhet 2030-ra

A pitvarfibrilláció szabálytalan, gyakran szapora pulzusszámmal járó szívritmuszavar, melynek hátterében a két felső szívüreg (pitvarok) rendezetlen elektromos működése áll. A PF az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémává növi ki magát világszerte. A pitvarfibrillációban szenvedő betegek száma 2030-ra akár 70 százalékkal is megnövekedhet, ráadásul a 2050-ig előrejelzett betegszám növekedés Európában lehet a legjelentősebb. A betegség gazdasági hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A számítások szerint a jelenlegi 11 milliós betegszám 600-3286 millió eurós terhet ró az európai egészségügyi rendszerekre, és a jósolt növekvő tendenciát figyelembe véve, ez az összeg akár meg is duplázódhat.

A magyar betegek több, mint negyede nem tudja, hogy érintett

A szabálytalan szívritmus legnagyobb rizikója a vérrögképződés, ami pitvarfibrilláció-okozta szélütéshez vezethet. Ez a stroke egyik különösen súlyos formája. További kockázat, hogy a PF az érintettek ötödénél progresszív betegséggé fejlődhet, vagyis az alkalmanként előforduló probléma egy év leforgása alatt állandósul. Ez a felfedezetlen PF esetén nagyobb eséllyel történik meg, éppen ezért az egyik legfontosabb cél a korai diagnózis. A betegség másik veszélye éppen a rejtőzködő jellegéből adódik; az érintettek 15-30 százaléka nem is tudja, hogy beteg, egészen addig, amíg komoly egészségügyi problémát nem okoz. Hazánkban nagyságrendileg 200 ezer embert érint a pitvarfibrilláció, de ebből 40-60 ezren nem is tudják, hogy betegek.

Az abláció a leghatékonyabb terápia

A leghatékonyabb terápia a pitvarfibrilláció esetén az ún. abláció, ennek ellenére jelenleg a sok kellemetlen mellékhatással járó gyógyszeres kezelés még sokkal elterjedtebb Európában és hazánkban is. Az abláció során hővel vagy fagyasztással iktatják ki a kóros szöveteket. A szakemberek egybehangzó véleménye alapján ez a kezelés jelentősen javíthatja a betegek életminőségét. Magyarországon éves szinten 1600 ablációt hajtanak végre, ami EU viszonylatban jó aránynak számít.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, amely súlyos egészségügyi következményekkel járhat és akár életveszélyes szövődményekhez, többek között stroke-hoz is vezethet. Örvendetes, hogy a korai diagnózist elősegítő eszközök egyre több beteg számára elérhetőek, ugyanakkor az előrejelzések szerint a PF előfordulása rohamosan növekszik Európában és hazánkban is. Éppen ezért lenne fontos, hogy a leghatékonyabbnak számító ablációs eljáráshoz minél többen férjenek hozzá. Az sem elhanyagolható, hogy a korai diagnózis és az ahhoz társuló hatékony terápia sokkal olcsóbb, mint a betegek rehabilitációja” - mondta prof. dr. Gellér László, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja.

„A betegség előfordulására vonatkozó adatok valószínűleg nem tükrözik a probléma valódi méreteit. Világszinten mintegy 4 millióan élnek együtt a betegséggel úgy, hogy nem tudnak arról, hogy érintettek. A korai diagnózist elősegítő eljárások pozitív hatással vannak a betegek kilátásaira, ezért azon dolgozunk, hogy a hatékony terápiák minél több érintetthez eljussanak, ami költséghatékonysági szempontból is nagyon előnyös” – dr. Sághy László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Elektrofiziológiai Munkacsoportjának és a Magyar Kardiológusok Társaságának Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának vezetője.


Forrás: Deepinsight
2020. 01. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés