2019. Augusztus 19. hétfő
Amit minden esetben ellenőriznek  -  Ami gyakran kimarad
Amennyiben egy pár, egy év védekezés nélkül él rendszeres szexuális életet, ám ennek ellenére késik a gyermekáldás, úgy meddőségről beszélünk, melynek okát ki kell vizsgáltatni. Azonban ahány orvos, ahány szokás a meddőségi kivizsgálásoknál, és bizony megesik, hogy olykor kimarad pár hasznos vizsgálat. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza ezekre az ellenőrzésekre hívja fel a figyelmet.

Amit minden esetben ellenőriznek

Amennyiben valakinél késik a gyermekáldás, úgy az orvos első körben alaposan kikérdezi a párt életminőségükről, szokásaikról, életmódjukról, valamint felveszi az anamnézist, így megtudhatja, milyen betegségek, kockázatok vannak jelen, esetleg volt-e korábban a nőnek valamilyen műtétje/kóros terhessége/vetélése/abortusza. Az anamnézis felvétele után az orvos általános nőgyógyászati vizsgálatokat végez (fizikális, uh vizsgálat, rákszűrés), majd kenetet vesz esetleges fertőzések (nemi fertőzések is!) után kutatva.

Ezután vérvétellel a nő hormonális állapotát ellenőrzi, melynek során információt kap a legfontosabb hormonszintekről, melyek a ciklust és a termékenységet szabályozzák (a ciklus 2-5. napján (vérzés alatt): ösztrogén, tesztoszteron, LH, FSH, prolaktin, a 19-21. napon: progeszteron). A laborvizsgálat során megnézik továbbá a pajzsmirigy funkcióit is, így ellenőrzik a TSH, T3, T4, ATPO szintjét is, melyek nagyban befolyásolják a termékenységet.

Ezt követően (vagy ezzel párhuzamosan) a szakember fizikai akadályokat keres, melyek gátolhatják a teherbeesést. Ilyen akadály lehet pl. a petevezető elzáródása (ez érintheti csak az egyik, de mindkét petevezetőt is). Az átjárhatósági vizsgálat gyakran terápiás módszer is egyben, hiszen az eljáráshoz használt folyadék átmoshatja a vezetéket, ezzel szabaddá teheti azt. Emellett fontos ellenőrizni a méhűr állapotát is, ugyanis pl. endometriózis vagy mióma is gyakran útját állhatják a teherbeesésnek.

Ami gyakran kimarad

AMH

Az AMH érték vérvétel útján kerül meghatározásra, mely fontos információkkal szolgál a termékenységről, a petefészek esetleges kifáradásáról. Ugyanis a hormon a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét jelzi, mivel ezt az érés előtt álló petesejtek is termelik. Szintje ezért az életkor előrehaladtával, a klimaxhoz közeledve egyre csökken. Sajnos gyakran csak az idősebbeknél nézik a szintjét, ám fiatalabbak esetén is célszerű lenne (a korai klimax esélye miatt), mivel, ha nagyon alacsony a mennyisége, úgy mielőbb cselekedni kell, akár lombik útján.

Méhtükrözés, laparoszkópia

Bár a méhűr állapotát legtöbbször Rtg-nel, illetve Ultrahanggal vizsgálják, ám lehetnek olyan elváltozások, melyekre méhtükrözéssel vagy laparoszkópiával lehet fényt deríteni. Ilyen lehet pl. egy (vagy több) méhben lévő összenövés, mely igen gyakori korábbi hasi műtét, császármetszés, abortusz után. Az összenövések lényegében úgy funkcionálnak, mint egy spirál, vagyis fizikai akadályt szabnak a megtermékenyítésnek. Amennyiben a méhűrben valamilyen elváltozás van, azt legtöbbször laparoszkópos eljárással orvosolják is.

Trombofília vizsgálat

A trombofília vizsgálattal egy esetleges öröklött trombózishajlamra derülhet fény. Ez nem csak mélyvénás trombózisban vagy tüdőembóliában nyilvánulhat meg, hanem vetélésben/meddőségben is, hiszen a placenta ereiben keletkező vérrög tápanyag-és oxigénhiányt idézhet elő. Érdemes tudni, hogy fokozott vérrögképződést immunológiai okok is provokálhatják! Amennyiben kiderül, hogy ilyen irányú defektusa van a páciensnek, úgy azt LMWH injekció adásával lehet kezelni (az orális véralvadásgátlók súlyosan károsítják a magzatot, így családtervezéskor az szigorúan ellenjavallt.)

Inzulin szint

Manapság igen gyakori, amikor a meddőség hátterében PCOS és/vagy inzulinrezisztencia áll. A magas inzulinszint számtalan ember életét megkeseríti napjainkban, mégis sokszor kimarad a meddőségi kivizsgálásoknál az OGTT (terheléses vércukor ellenőrzés) vizsgálat során az inzulinszintek meghatározása. Pedig IR fennállásakor a glükóz értékek nem feltétlenül kórosak, viszont az inzulin szintje már igen! Ha kiderül az inzulinrezisztencia, az elsősorban életmódváltással (személyre szabott diéta, mozgás), valamint szükség esetén gyógyszeres terápiával kezelhető.


Forrás: Nőgyógyászati Központ
2019. 04. 23.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés