Gyermekkorban a nyirokcsomók teljes hiánya súlyos immunhiányos betegségre utalhat. Rosszindulatú betegségek (fehérvérűség, daganatok), autoimmun kórképek vagy más, ritkább kórfolyamatok is járhatnak nyirokcsomó-duzzanattal. Nagyon sok szülő fordul háziorvosához, mert gyermekénél nagyobb nyirokcsomót vett észre. Vékony alkatúaknál már egy apró nyirokcsomó is feltűnő lehet és nyugtalanságot okozhat. Ilyenkor a háziorvos egy alapos vizsgálat után megnyugtathatja a szülőket, mert az esetek nagy részében nem kóros jelenségről van szó.
Újszülött korban minden tapintható nyirokcsomó kóros és kivizsgálást tesz szükségessé, de 1 éves kor után az egészséges gyermekek több mint 90%-ánál lehet nyirokcsomót tapintani, főleg a nyakon és az áll alatt. Ezek a puha, fájdalmatlan nyirokcsomók elérhetik az 1 cm átmérőt is, és legtöbbször valamilyen fertőzés következtében jönnek létre. A fertőzés lehet észrevétlen, láz és más tünetek nélkül is, lezajlása után pár nappal vagy 1-2 héttel pedig ezek a nyirokcsomók általában megkisebbednek. Ilyenkor felesleges a gyermeket szakrendelőbe utalni, a folyamat a gyermekkor természetes velejárója.
Egy- és kétoldali duzzanatok
Gyakori az egyoldali, hirtelen kialakult nyirokcsomó-duzzanat, főleg 1-5 éves kor körül. Leginkább a nyakon, az áll alatt, ritkábban a lágyékhajlatban, hónaljban vagy a könyöktájékon észlelik, és helyi gyulladásos folyamat – pl. rossz fog, körömágygyulladás, bőrsérülést követő fertőzés – okozza. Kiválthatják baktériumok vagy vírusok is, sokszor fordul elő macskakarmolás után. Ilyenkor fertőzésre utaló klinikai tünetek és gyulladásra utaló laboratóriumi értékek alapján lehet megállapítani a kóreredetet. Szükség lehet antibiotikum adására, de ha a nyirokcsomóban tályog alakul ki, sebészi kezelés indokolt.
Kétoldali, hirtelen kialakuló nyirokcsomó-duzzanat főleg a nyakon vagy az áll alatt, legtöbbször mandula- vagy torokgyulladás után jelentkezik. Az esetek nagy részében vírusok okozzák, így antibiotikum nélkül is 1-2 hét alatt spontán elmúlnak.
Fertőzés jele
Bizonyos esetekben a vírusfertőzés magas lázakkal, gyengeséggel, rossz közérzettel járó súlyos betegséget is okozhat, amikor a háziorvos szakrendelőbe küldi a beteget. Vizsgálatkor a megnagyobbodott nyirokcsomók mellett gyulladt, lepedékes garatmandulát lehet látni, megnagyobbodott lépet és májat lehet tapintani. A vérkenetben látható jellegzetes eltérések alapján válik biztossá a vírusfertőzés diagnózisa. Ilyen esetekben a betegség pár hét alatt antibiotikum adása nélkül meggyógyul.
Testszerte jelenhetnek meg nagyobb nyirokcsomók bizonyos fertőző betegségekben, melyek a fertőzés lezajlása után visszahúzódnak vagy teljesen elmúlnak, ezzel ellentétben rosszindulatú betegségekben, tárolási betegségekben hasonló spontán javulásra nem lehet számítani. A fertőzéseket követő nyirokcsomó-duzzanat magától vagy gyógyszer hatására leggyakrabban visszahúzódik, de kis méretben még hosszú ideig tapintható lehet. Ilyenkor szakorvosi vizsgálatra vagy vérvételre nincs szükség, a háziorvos vizsgálatát és tanácsát követve a gyermeket megkímélhetjük egy hosszadalmas várakozástól, a vérvétel kellemetlenségétől.
Ha fokozatosan növekszik
Komoly betegség jele lehet a heteken át fokozatosan növekvő nyirokcsomó, ahol hiányoznak a helyi vagy általános gyulladásos jelek, ugyanakkor más általános tünetek jelentkeznek: sápadtság, levertség, fáradékonyság, bőrvérzések, fogyás, indokolatlan hőemelkedések. Ilyenkor feltétlenül szakorvoshoz kell küldeni a beteget, és részletes kivizsgálásra van szükség. Az alapos vizsgálatot követően vérvételre kerül sor, és amennyiben a beteg állapota vagy a nyirokcsomó jellege indokolja röntgen, ultrahang, komoly betegség gyanúja esetén komputertomográfos (CT) vizsgálatra is sor kerülhet.
Gyakran a betegség megállapításához szükséges a nyirokcsomó sebészi eltávolítása és a szövettani vizsgálat, a további gyógykezelést csak ezután lehet elkezdeni.