A választék óriási, hiszen újság- és tévéreklámok, internetes hirdetések a legkülönbözőbb betegségek, állapotok esetén használható szerek sokaságát ajánlják. Egy laikus nem is tud különbséget tenni ezek között, legfeljebb saját (olykor drágán szerzett) tapasztalatából tudja megítélni hatásosságukat. Melyikben bízhat meg és miért? Hogy elkerülhesse a csalódást vagy a felesleges pénzkidobást, érdemes ismerni a különbséget a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők között. Nézzük először is a gyógyszereket! Ezek egy része csak orvosi receptre kapható, a többi vény nélkül is megvásárolható. Mindegyikre igaz azonban, hogy a „gyógyszer” megnevezést egy-egy készítmény csak hosszas, többlépcsős eljárás, szigorú vizsgálatok sora után nyerheti el. Éppen az teszi megbízhatóbbá a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket egy­aránt, hogy ezek mind törzskönyvezett készítmények, a forgalomba hozata­lukra szigorú szabályok vonatkoznak.

Hogyan lesz egy hatóanyagból gyógyszer?

Egy, a gyógyszervegyé­szek által megalkotott, bármilyen sokat ígérő hatóanyagból is csak sokéves kutatómunka után (és jelentős anyagi ráfordítások árán) lesz gyógyszertárban megvásárolható gyógyszer. Az adott vegyület hatásait először laboratóriumi szövettenyészetekben, majd állatokon vizsgál­ják meg. Ha a kutatásnak ebben a szakaszában hatásosnak és biztonságosnak találják, akkor először kis számú, egészséges önkéntesen próbálják ki, szigorú feltételek mellett, majd, ha ezalatt nem történik nemkívá­natos esemény, akkor próbálható ki a szer először kisebb, majd nagyobb létszá­mú betegcsoporton. Megvizsgálják, hatásosabb-e az adott készítmény a hatóanyag nélküli placebónál, majd pedig az adott betegség addig szokásos terápiájával összehasonlítva illetve azt kiegészítve értékelik a hatásosságát. A klinikai vizsgálatok során szigorúan rögzítik az alkalmazás idején történt esetleges nemkívánatos eseményeket, a betegek életjelenségeit és a laboratóriumi méré­sek eredményeit, hogy a hatásosság mellett garantálható legyen a szer bizton­ságossága is. Mindezek a vizsgálatok hosszú ideig tartanak, de megéri: ezeknek köszönhető, hogy az elkészült gyógyszer betegtájékoztatójának minden pontja, az összetevők, az ajánlott adagolás és a mellékhatások, javallatok és ellenjavallatok mindegyike sokszorosan ellenőrzött, megbízható adatokon alapul.

Az étrend-kiegészítők szabályozása

Egészen más az étrend-kiegészítők szabályozása, már csak azért is, mert ezeknek a funkciója is eltér a gyógyszerekétől. Ezeknek a termékeknek a megalkotásakor abból indulnak ki, hogy a modern ember táplálkozása, bár mennyiségileg általában messze meghaladja a szükségleteket, minőségileg erősen hiányos. A feldolgozott készételekben sok fontos vita­min, táp- és ásványi anyag kisebb mennyiségben van jelen, nem elégíti ki az egészséges ember napi szükségletét, így ezekből táplálékunk kiegészítésre szorul. Néhány példa ehhez: ismert például, hogy Európa nagy részén a talaj szelénhiányos, a növények jóval kevesebb szelént tudnak belőle felvenni, és ezért mi is keveseb­bet fogyasztunk belőle, mint amennyire szükségünk lenne. A D-vitamin a bőrünkben termelődik a napsugár­zás hatására, de télen nem jutunk elegendő ultraibolya sugár­záshoz, sőt, zárt helyen dolgozva sokakat nyáron sem ér a D-vitamin képződéséhez elegendő napfény. C-vitaminból sem viszünk be eleget, mivel még a nyers gyümölcsök-zöldségek vitamintartalma is elmarad az optimálistól, hiszen ezeket többnyire nem frissen szedjük fogyasztás előtt, hanem a szupermarke­tekben vásároljuk, hűtés, szállítás, tárolás után. Az étrend-kiegészí­tők ilyen, a szervezetben előforduló hiányállapotok leküzdésére, az ezek miatt kialakuló betegségek megelőzésére szolgálnak. Nagyon fontos különbség, hogy ezek forgalomba hozatalát nem előzik meg a gyógyszerekre jellemző idő- és költségigényes vizsgála­tok, sem a hatásosságuk, sem a biztonságos voltuk, mellékhatásuk stb. nincs ellenőrizve. Az étrend-kiegészítők tehát nem gyógyszerek, nem alkal­masak betegségek gyógyítására, de még a tünetek enyhí­tésére sem, és nem is vizsgálják ilyen irányú hatásukat.

Ismerje meg a kiválasztott terméket, olvassa el a címkét!

Az étrend-kiegészítők összetétele nincs pontosan szabá­lyozva. EU-irányelvek szabják meg az étrend-kiegészítőkben felhasználható vitaminoknak és ásványi anyagoknak a körét, és meghatározzák ezek minimális adagját is (a napi ajánlott bevitel 15%-a), amelyet a készítménynek tartalmaznia kell. Még egy fontos értékhez kell a táplálék-kiegészítők gyártóinak alkalmazkodniuk: meghatározzák azt a maximális vitamin-, illetve ásványi­ anyag mennyiséget, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres bevitel mellett az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen vagy ártalmas hatást. Ezt a készítményekben túllépni semmiképpen nem szabad. Érdemes tájékozódni: egy-egy adott vitamin vagy ásványi anyag számos gyártó termékei között, sokféle kiszerelésben, eltérő árakon megtalálható. Érdemes időt szánni a termék megismerésére, olvassa el a címkéjén az összetevőit, az ajánlott adagolását, használatának módját, és, - mint minden más terméknél is - a gyártó nevét és a termék szavatossági idejét is.

Vigyázat, csalók!

Az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelem szakemberei rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy az étrend-kiegészítők kevés­bé szigorú szabályozása és szinte kontrollálatlan rek­lámozása miatt gyakoriak a hamisítási esetek. A fogyasztó szempontjából még legkevésbé az az eset veszélyes, amikor egyszerűen hatástalannak bizonyul a készítmény, mivel az adott hasznos összetevőből nem tartalmazta az ígért mennyiséget vagy a kiszerelés, tárolás, felhasználás hibája miatt nem szívódott fel megfelelően. Ennél veszélyesebb az, amikor – szándékosan vagy szennyezőanyagként - valami ártalmas vegyület, tiltott összetevő, esetleg gyógyszer kerül az étrend-kiegészítőbe. Így például előfordult, hogy egy, a vitalitás fokozását ígérő gyógynövényes kapszulákban az ismert potencianövelő gyógyszert mutatták ki. Ennek segítségével a férfi fogyasztók valóban nagyobb eséllyel tapasztalhatták vitalitásuk foko­zódását, viszont nem hozták a tudomásukra, hogy ez nem az összetevőként feltüntetett gyógynö­vények hatása, így nem hívták fel a figyelmüket annak esetleges ellenjavallataira, veszélyeire sem. Egyes fogyasztószerekben olyan összetevőt találtak, amelyek szívpanaszokat is okozhatnak, a testépítők által használt izomnövelőknél pedig tiltott szteroidok fordultak elő. A vásárlók azzal kímélhetik meg magukat a csalódástól, ha csak megbízható forrásból, azonosítható gyártótól és forgalmazótól vásárolnak étrend-kiegészítő terméket, és nemcsak ragaszkodnak a magyar nyelvű tájékoztatóhoz, hanem alaposan át is olvassák azt.