A gyomorsavtermelést szabályozó, úgynevezett protonpumpagátló gyógyszereket (PPI) a terhes nők nagyjából két százaléka szed, ezért kiemelten fontos, hogy megnyugtató adatokkal szolgáljanak a lehetséges mellékhatásokról. Dán szakemberek a Dánia Orvosi Kutatási Tanács és a Lundbeck Alapítvány támogatásával nemzeti adatbázisokra támaszkodva nagyjából 841 ezer, 1996 és 2008 közötti születést vizsgáltak meg.

A kismamák közül körülbelül ötezren szedtek gyomorégésgátló gyógyszereket az első trimeszter végétől kezdve egészen a szülés előtti egy hónapig. Az ő gyermekeik 3,4 százalékánál alakult ki komolyabb születési rendellenesség, míg a gyógyszert nem szedők csecsemőinek csak 2,6 százalékánál.

A szembetűnő eltérés mellett a vizsgálat arra is rávilágított, hogy kizárólag azoknál a kismamáknál volt magasabb a születési rendellenességek kockázata, akik a teherbe esés előtt, és nem az utána lévő időszakban szedtek gyomorégésgátló gyógyszereket. Ennek okai egyelőre még nem tisztázottak, de lehetséges, hogy gyógyszerszedést indokló betegség befolyásolta a születési rendellenességek kockázatát.

A szakemberek szerint a PPI gyógyszerek nyugodtan és viszonylag biztonsággal használhatóak a terhesség, és azon belül a veleszületett betegségek többségének szempontjából legkritikusabbnak számító első trimeszter során is. Azonban a kismamáknak javasolt mindenképp konzultálni orvosukkal, mielőtt bármilyen gyomorégésgátló szedésébe kezdenének.

Allen A. Mitchell, a Bostoni Egyetem munkatársa a New England Journal of Medicine (NEJM) című szakfolyóiratban a kutatás korlátaként rója fel, hogy az nem volt eléggé kiterjedt ahhoz, hogy az egyes gyógyszerek és a különböző születési rendellenességek, mint például az ajakhasadék, vagy a szívbetegségek kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálja.